525 talált állásfoglalás a besorolás kifejezésre

Kérdés: Nemrég neveztek ki egy cég ügyvezetőjének, így én lettem a munkáltatói jogok gyakorlója a kft. munkavállalói felett. Azt tapasztaltam, hogy az elődöm, amikor már tudta, hogy leváltják, felvette néhány ismerősét 2015. július 5-i kezdéssel. Én július 6-án szereztem erről tudomást. Elállhatok-e munkáltatóijogkör-gyakorlóként ezektől a szerződésektől, hiszen e munkaviszonyok fenntartása nyilvánvalóan sérelmes a cégnek?

Kérdés: Cégünknél vezetőváltás volt nemrég. Az iratok átadását követően tapasztaltam, hogy a korábbi ügyvezető néhány "bizalmi" pozícióban lévő munkavállaló munkaszerződését határozott idejűre módosította. Most e személyek munkaviszonyát meg kellene szüntetnem. Természetesen akinek jár, annak a végkielégítést is kifizetném, de nem tudom, hogy van-e lehetőségem felmondással megszüntetni ezeket a határozott idejű munkaviszonyokat, ha esetleg a közös megegyezésbe nem mennek bele. Ebben kérem állásfoglalásukat.

Kérdés: Óvodavezetőnk 2013. június 14-én pedagógus-szakvizsgát tett, mellyel a számára előírt hét­évenkénti továbbképzési kötelezettségét teljesítette. Az akkor még hatályos 138/1992. Korm. rendelet 14. §-a alapján jogosultságot szerzett a fizetési fokozat egy évvel történő csökkentésére. Következő magasabb fizetési fokozatba lépésének várható ideje 2016. január 1-je volt. Fenti jogszabály azonban 2013. augusztus 31-én hatályát veszítette, és a szeptember 1-jétől hatályos Nkt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglalt, továbbképzési kötelezettséget szabályozó előírás a magasabb fizetési kategóriába lépések közötti várakozási idő csökkentését már nem tartalmazza. Érvényesíthető-e most a 2013 júniusában szerzett jog, azaz 2016. január 1-je helyett ez év januárjától átsorolható-e a magasabb fizetési fokozatba? A 2013. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályt csak az ezt követően teljesített továbbképzések esetében kell alkalmazni?

Kérdés: Felszámolóként a felszámolás alatt lévő cégnél meg szeretném szüntetni a gazdasági igazgató munkaviszonyát. Az érintett személy együttes cégjegyzési joggal bír, a fizetése meghaladja a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, de nem ő az ügyvezető helyettese, és nem szerepel a munkaszerződésében, hogy vezető állású munkavállaló lenne. A fenti adatok, illetve a munkakörének bizalmi jellege és a munkaköri megnevezés azonban arra enged következtetni, hogy vezető állású, ezért szerintünk a bér jellegű követeléseit "H" kategóriába kell sorolnunk, amire azonban jelenleg nincs fedezet. Helyesen gondoljuk, hogy követelését a vezetői beosztása szerint kell besorolnunk a hitelezői követelések közé?

Kérdés: 1998-ban szereztem tanári diplomát matematika-kémia szakon, másoddiplomát informatikatanári szakon 2013-ban. Az informatika szak megszerzését követően a tanítás mellett az iskolai hálózat rendszergazdai feladatait is ellátom tanári besorolással, külön bérezés nélkül. Rendszeresen kérnek hétvégén és iskolai szünetben is az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására. Megteheti-e ezt a munkáltatóm, illetve van-e jogom valamiféle pluszdíjazásra?

Kérdés: Kolléganőnk 2012 május-júniusában az alábbi OKJ-számú végzettségeket szerezte meg: 543430501005202 – Társadalombiztosítási ügyintéző; 353430501005201 – Bérügyintéző; 543430500000000 – Társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó. Kérdésünk, hogy fenti OKJ-számú végzettségek alapján a Kjt. szabályait alapul véve besorolhatjuk-e E kategóriába, mivel a bérügyi szakelőadói végzettség emelt szintű képesítés?

Kérdés: 1958 áprilisában születtem. Munkáltatóm a Kttv. hatálya alá tartozik. A 40 éves szolgálati időmet 2016. április 15-én érném el. Jelenleg betegállományban vagyok. 2015. március 20-án lesz egy éve, hogy megbetegedtem, tehát hamarosan vissza kellene mennem dolgozni, de még nem vagyok olyan állapotban. Hogyan tudnám "kihúzni" a nyugdíjig, mert nem szeretném leszázalékoltatni magam a hátralévő egy évre?

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?

Kérdés: Fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szakképzettség nélküli segédápolóként az Egészségügyi Szakdolgozói Kamarában tagsággal nem rendelkező személyeket lehet-e alkalmazni?

Kérdés: Logopédus áthelyezéssel munkahelyet szeretne váltani, szintén logopédusként dolgozna. A jelenlegi munkahelyén 2 év gyakornoki időt kötöttek ki részére. Az új munkahelyén a kinevezésekor már rendelkezik a Pedagógus I. fokozathoz szükséges szakmai gyakorlattal. Kell-e továbbra is gyakornokként foglalkoztatni a logopédust az eredetileg kikötött időtartamig, vagy Pedagógus I. fokozatba sorolható?