538 talált cikk a bérpótlék kifejezésre

Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?

Kérdés: A munkaszüneti napokon történő utazáskor (Magyarországról külföldre) megilleti-e a munkavállalót a 100%-os bérpótlék? Aki ugyanezen a napon dolgozik, az cégünknél megkapja ezt a pótlékot. Mi a teendő viszont az utazási idő elszámolásával?

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végez rendes munkaidőben, milyen módon kell elszámolni a díjazását? Valóban az alapbére háromszorosát kapja erre a napra?

Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság szabályát hogyan kell értelmezni? A havi beosztás egyharmadában kell lenni olyan beosztásnak, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Vagy a havi beosztás egyharmadában eltér ugyan a beosztás, de azon belül lényegtelen, hogy hány olyan nap van, amikor a legkorábbi és a legkésőbbi időpont között legalább 4 óra eltérés van? Ha egy 21 munkanapos hónapban beosztás szerint a munkavállaló 10 nap 18 órakor, 9 nap 17 órakor, 1 nap 16 órakor, 1 nap 13 órakor kezd, akkor jogosult-e műszakpótlékra?

Kérdés: Társadalmi közszükségletet ellátó vízközmű-szolgáltató társaság vagyunk, a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor. Kérdésem a munkaszüneti napi munkavégzésben töltött ledolgozandó munkaidőhöz kapcsolódik. 2013-ban az Mt. szerinti összes teljesítendő munkaóra 261 nap x 8 óra = 2088 óra. Munkaszüneti napra eső idő: 10 nap x 8 óra = 80 óra. Ledolgozandó munka­óra 2008 óra. Megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóink az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése alapján munkaszüneti napra rendes munkaidőben történő munkavégzésre beoszthatók. A munkaszüneti napra vonatkozó 140. § (2) bekezdése szerinti díjazást részükre elszámoltuk. Munkaszüneti napon munkát végző, megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló részére is 2008 óra az irányadó éves ledolgozandó munkaidő? Ebben az esetben ugyanis az összes munkaidő (évi 2088 óra) nem teljesül.

Kérdés: Egyház által foglalkoztatott munkavállaló részére 2012-ben a 371/2011. Korm. rendelet szerinti bérkompenzációt állapítottunk meg, melyet a rendelet értelmében a nem rendszeres bérek között számfejtettünk. Az idei évben ismét rendelkezésre áll a bérkompenzáció, mint lehetőség, a 408/2012. Korm. rendelet szerint. Kérdésünk, hogy a 2012. évi nem rendszeres bérként számfejtett bérkompenzáció 2013-ban hogyan funkcionál? Része lesz az alapbérnek, s ezt követően kell megállapítani a 2013. évi bérkompenzáció mértékét, vagy a 2012. évi bérkompenzáció továbbra is nem rendszeres bér marad, s az akkor megállapított összeghez képest a jelen jogszabály szerinti támogatás összegére kell korrigálni a kompenzáció összegét? További kérdésünk, hogy a kompenzáció összegét a munkaidő arányában (pl. 4 órás munkaviszony esetében az összeg felében) kell megállapítani?

Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabad­időt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. március 1-jén felmondtunk. A munkaviszonya alapján 30+25 nap a felmondási ideje és háromhavi végkielégítés jár neki. Havi bruttó alapbére 376 800 Ft. Az elmúlt hat hónap átlagában a készenléti órái száma meghaladta a 96 órát. A felmentési időre napi távolléti díjat számoltunk el, figyelembe véve a készenlét alapján kiszámolt egy órára eső távollétidíj-növekményt (320,93 Ft/óra). A végkielégítés esetén havi távolléti jár, ami egyezik a havi bruttó alapbérrel, tehát végkielégítésként bruttó 1 130 400 Ft-ot számoltunk el. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk el a dolgozó elszámolásánál? Ha nem, akkor mennyi a végkielégítés összege?

Kérdés: Cégünk fő tevékenysége a közúti árufuvarozás. A gépkocsivezetők négyhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, munkaidő-beosztásuk egyenlőtlen. A vonatkozó jogszabály előírásai szerint – kollektív szerződés hiányában – hét nappal előre kellene a gépkocsivezetőkkel közölni a munkaidő-beosztásukat. A gépkocsivezetők munka­idejének beosztását – a beérkező megrendelések függvényében – mindig az előző munkanap tudjuk meghatározni. Milyen megoldást javasolnak a vonatkozó előírások betarthatóságára?

Kérdés: Kiköthetem-e a munkaszerződésben, hogy a munkavállalónak a törvényesnél alacsonyabb mértékű éjszakai pótlékot fizetek?