Találati lista:
1. cikk / 82 Átszervezés után – a színház és művelődési ház vezetője és alkalmazottai
Kérdés: A képviselő-testület a Módtv. hatálya alá tartozó művelődési ház átszervezését tervezi. A költségvetési szerv megnevezésében szerepelni fog, hogy „színház és művelődési ház”, fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 900100 Előadó-művészet lesz. Ebben az esetben milyen képesítési előírásoknak kell megfelelnie az intézmény vezetőjének? A 155/2017. Korm. rendelet vagy a 39/2020. EMMI rendelet lesz az irányadó? A költségvetési szerv előadó-művészeti szervezetnek, vagy továbbra is közművelődési intézménynek tekinthető? Az intézményben foglalkoztatottak jogviszonyára melyik törvény lesz alkalmazandó? A közművelődési alapszolgáltatást biztosító szervezeti egységben dolgozók továbbra is Mt.-s munkavállalók maradnak? Ha az intézmény alapító okiratában fő tevékenységként a „911110 Közművelődési intézmények tevékenysége” maradna, de a tevékenysége között szerepel a színház is, az intézmény vezetőjének milyen képesítési feltételeknek kellene megfelelnie? Az átalakulást követően az intézmény továbbra is a Módtv. hatálya alá fog tartozni?
2. cikk / 82 Korábbi intézményvezető foglalkoztatása üres állás hiányában
Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve a művelődési ház, ahol a vezető megbízása idén 2025. november 30-én lejárt. A pályázat kiírásra került, és megvan az új intézményvezető 2025. december 1-jével. Az intézménynél nincs üres álláshely, tehát a régi intézményvezetőt nem tudjuk besorolni, illetve a régi intézményvezető elérte a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját, így ő a megbízatása után nyugdíjba vonul. Neki négy hónap felmentési idő és a szabadság kiadása jár. Hogyan tudjuk őt alkalmazni, ha nincs üres álláshely? Mik a lehetőségek?
3. cikk / 82 Vezetői „szék” elfoglalása és a próbaidő
Kérdés: Óvodavezetői, illetve konyhavezetői (intézményvezető, főigazgatói) pályázat került kiírásra. Ha a pályáztatás eredményes/érvényes, kötelező-e azonnal az új munkavállalókat intézményvezető, főigazgatói minőségben alkalmazni, vagy elég a 3 hónapos próbaidő letelte után, ha addig az intézményvezető személye megoldott? (A vezetői feladatokat a főigazgatóhelyettes, illetve az intézményvezető-helyettes látja el jelenleg is.) A kérdés azért merül fel, mert önkormányzati fenntartású mindkét intézmény, így a törzskönyvi nyilvántartásban (pl. a NAV-nál, a banknál), illetve a felügyeleti szerveknél azonnal át kell vezetni a változásokat, ha a vezető személye változik. De ha a munkavállalónak nem felel meg a munka, vagy a fenntartó nincs megelégedve a próbaidő alatt, akkor bármelyik fél felmondhatja a szerződést, és a felügyeleti szerveknél újra kell kezdeni a változások bejelentését.
4. cikk / 82 Munkaviszony-létesítés – felmentési idő alatt
Kérdés: Közalkalmazottunk jogviszonya átszervezés miatt 2025. szeptember 2. napján felmentéssel megszűnik. A felmentési idő letelte után öthavi távolléti díjának megfelelő végkielégítésre jogosult. Felmentési ideje 2025. április 3. napján kezdődik, 2025. május 23. napjától munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti őt a munkáltató. Létesíthet-e jogviszonyt egy költségvetési szervtől teljesen független cégnél? Ha igen, hány órában van ez maximalizálva? Amennyiben nem lehetséges április 4-től a munkavállalás, mi a legkorábbi dátum, amivel elhelyezkedhet a közalkalmazott?
5. cikk / 82 Köznevelési patthelyzet
Kérdés: Óvodapedagógus anyukát GYES-ről visszatérve a munkáltató nem tudja a kinevezésben foglalt intézményben foglalkoztatni. Ebben az esetben felmentéssel megszüntetheti a munkáltató a jogviszonyt, ha az anyuka nem hajlandó másik intézményben munkát vállalni? Jogosult kérvényezni a gyermek 8 éves koráig a munkavégzés helyének megváltoztatását? Illetve az anyukának lemondás esetén kötelező letölteni a 90 napos lemondási időt?
6. cikk / 82 „GYES-ről” visszatérő köztisztviselő felmentése
Kérdés: A közös hivatalunknál dolgozik egy köztisztviselő, aki jelenleg GYES-en van. 2018. október 29. napjától lett kinevezve határozatlan időre a közös hivatalnál köztisztviselői státuszba, 2022. február 4. és 2022. július 21. napjáig szülési szabadságát töltötte, 2022. július 22. és 2025. március 5. napjáig pedig a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetési nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő tervezetten a gyermeke hároméves korának betöltésekor szeretne visszajönni dolgozni. Időközben a köztisztviselő által végzett fő munkaköre megszűnt, a települési adót ugyanis 2023. évben eltörölték. A megmaradt munkaköri feladatait átcsoportosítanánk, más köztisztviselők között kerülne szétosztásra. A hivatal egyre nehezedő költségvetési helyzetében költségtakarékossági megfontolások okán nem szeretnénk a köztisztviselőt tovább foglalkoztatni. A munkáltatói részről milyen lépéseket, milyen határidővel szükséges megtenni a közszolgálati jogviszony jogszerű megszüntetésével kapcsolatban?
7. cikk / 82 Méltányos mérlegelési kötelezettség – a munkahely kijelölésekor
Kérdés: A munkavállalónk munkavégzési helyeként a munkaszerződésben a vármegye van megjelölve; a munkakör alapján a vármegye területén kell az ügyfeleket felkeresni, és hetente egyszer pár órában elszámolni azon a telephelyen, ahol a munkavállalót foglalkoztató szervezeti egység működik, illetve ott havi 1-2 alkalommal oktatáson részt venni. Átszervezés miatt a szervezeti egység más telephelyre (településre) került, de ugyanabban a vármegyében – az eredeti telephelyre is másik szervezeti egység költözött. A munkavállalót tájékoztattuk arról, hogy az elszámolást és az oktatásokat a jövőben itt kell teljesítenie; ez heti egyszer, havi 1-2 alkalommal 30-50 perc többletutazást jelent az előző telephelyre bejáráshoz képest. A munkavállaló a változtatást arra hivatkozással tagadta meg, hogy a házastársa súlyos beteg, otthoni ápolásra szorul, ami miatt számára a többlet-időráfordítás nem vállalható. Jogos lehet ez az érv?
8. cikk / 82 "Nők 40-nel" nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében egy kisgyermeknevelő a közalkalmazotti jogviszonya mellett érvényesítette a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíját. Ehhez természetesen a munkáltató hozzájárult. A közalkalmazotti jogviszonya tehát nem szűnt meg, folyamatosan határozatlan idejű jogviszonyban áll. Meddig köteles a munkáltató foglalkoztatni a nyugdíjas közalkalmazottat? Módosítani kell-e a határozatlan idejű kinevezését határozott idejűre azért, mert nyugdíjas lett? Milyen módon lehet megszüntetni a nyugdíjas közalkalmazott jogviszonyát? Módosítható-e a kinevezése határozatlanról határozottra, és ha igen, milyen módon?
9. cikk / 82 Jubileumi jutalom a szakképzésben
Kérdés: Megilleti-e jubileumi jutalom a munkavállalót, ha felmondási idő munkavégzés alóli mentesülésének ideje alatt következik be a jogosító idő? 2020. január 1. napján lépett hatályba az Szkt. A 127. § (5) bekezdése alapján a munkáltató 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá került, így a foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakult át. A munkáltató 2020. július 1-jével kezdődően munkaviszony keretein belül biztosította a továbbfoglalkoztatást. Az erről szóló iratban a munkáltató tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy a munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárul, jubileumi jutalomra való jogosultsága a korábbi feltételekkel változatlanul fennáll, és arra a munkáltató köteles megállapodást kötni. Ezt a jogot az Szkt. 125. §-ának (5) bekezdése is biztosítja. A munkáltató átszervezés miatt felmondott a munkavállalónak. A felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének ideje alatt a munkavállaló jogosulttá válik a huszonöt éves jubileumi jutalomra. A munkáltató köteles-e kifizetni a jubileumi jutalmat akkor is, ha nem kötött megállapodást annak kifizetéséről a munkavállalóval?
10. cikk / 82 Sztrájkban való részvétel mint védett tulajdonság
Kérdés: A munkavállalóink sztrájkot szerveztek. Követeléseik egy része a munkáltató felé irányult (magasabb bérek), más részük viszont inkább politikai követelés volt (a külföldi munkavállalók foglalkoztathatóságának szigorítása a magyar munkaerőpiac és a bérek védelme érdekében). A sztrájk végül lezárult tavaly év végén. Idén a munkáltató átszervezést hajtott végre, és a belső állomány helyett kölcsönzöttekkel lát el időszakosan felmerülő feladatokat. Az átszervezés érintett több, tavaly a sztrájkban részt vevő, azt szervező személyt is, akik pert indítottak az egyenlő bánásmód megsértése (sztrájkban való részvételük) miatt. Alapos lehet a keresetük?
