Találati lista:
711. cikk / 748 Lerobbant vállalati busz – jár-e bér a munkavégzésből kiesett időre?
Kérdés: Ha munkavállalóink külső körülmény (időjárás, baleset) miatt nem tudnak időben beérni a munkahelyre, távollétük igazolt távollétnek minősül? Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató biztosít autóbuszt a szállításukra, de az autóbusz meghibásodása miatt késnek a munkavállalók (például külső építkezések helyszínéről)?
712. cikk / 748 Bérpótlék számítási alapja – a személyi alapbérnél alacsonyabb összeg?
Kérdés: Kollektív szerződésünk jelenleg azt írja elő, hogy a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló személyi alapbérének 110%-a. A gazdasági válság miatt szeretnénk módosítani a kollektív szerződés e rendelkezését. A módosítás során a bérpótlék alapjául a személyi alapbért, vagy annál alacsonyabb összeget is meg lehet állapítani?
713. cikk / 748 Egyoldalúan elrendelt rövidebb munkaidő
Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?
714. cikk / 748 Garantált bérminimum – vonatkozik-e az ügykezelőkre?
Kérdés: Az egyik újonnan kinevezett ügykezelőnk besorolásakor szembesültünk azzal, hogy a besorolása szerinti illetménye nem éri el a minimálbért. Kérdésem, hogy hogyan állapítsuk meg az illetményét?
715. cikk / 748 Előszerződés munkaviszony létesítésére
Kérdés: Van-e jogi akadálya annak, hogy ún. előszerződést kössünk egy jövőben biztosan bekövetkező időpontban létrehozandó munkaviszonyra? Speciális szaktudást igénylő területen foglalkoztatunk, ezért rendkívül fontos, hogy folyamatosan biztosított legyen a megfelelő szakismerettel és képzettséggel rendelkező munkaerő. Egy 8 hónap múlva megüresedő állásra (akkor telik le egy határozott idejű munkaviszony) vennénk fel egy tehetséges fiatalt.
716. cikk / 748 Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"
Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
717. cikk / 748 Munkahelymegőrzés támogatása – visszatérítés az állásidő alatt
Kérdés: 2008 augusztusától cégünk 7 munkavállaló egyéves foglalkoztatásához kapcsolódóan munkahely-megőrzési támogatásban részesül. A foglalkoztatási kötelezettségünknek mindeddig eleget tettünk, de tavasszal várhatóan legalább egy hónapra kénytelenek leszünk leállni. Visszakövetelhető-e cégünktől az erre az időszakra kapott munkahely-megőrzési támogatás?
718. cikk / 748 Műszak- és vasárnapi pótlékra való jogosultság
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a munkaidő napi beosztását a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál? Kereskedelmi egységünk reggel 6 órától este 10 óráig van nyitva. Délutáni műszakpótlékot (15%) mikor kell fizetni? A munkavállaló vasárnapi foglalkoztatása esetére kell-e 100% pótlékot kell fizetni, ha a munkavállaló beosztása alapján végez vasárnap munkát?
719. cikk / 748 Munkabéremelés – kötelező vagy csak lehet
Kérdés: A munkaszerződésben benne foglaltatik: a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a havi alapbér összegét rendszeresen, de legalább évente egyszer felülvizsgálja. Ennek keretében a munkavállaló teljesítményét, valamint az évi infláció mértékét figyelembe véve a lehetőségek függvényében minden év január 1-jével a KSH által közzétett előző évi inflációs ráta legalább 80%-val a személyi alapbért megnöveli. Kérdés, hogy erre a kikötésre alapítva lehet-e az eltelt két évben meg nem valósított munkabéremelést kikövetelni?
720. cikk / 748 Illetménycsökkentés GYES alatt?
Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?
