Szabadság – jogosultság és kiadás a munkaerő-kölcsönzés alatt

Kérdés: Ha folyamatosan, de egy-egy hétre rendelik meg a dolgozót a munkaerő-kölcsönző cégtől, akkor hogyan van lehetőség a szabályos szabadság számítására, ha egy-egy ötnapos jogviszonynál a számítás nem éri el az egy napot, kerekítéssel sem? Soha nem kaphat ezért a dolgozó szabadságot? Ha így van, akkor ez nem számít hátrányos megkülönböztetésnek? Lehet-e utólagosan visszatekintve megváltást adni, az előző hetekre is?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján egyébkénta rendes szabadság tekintetében jogszerzőnek minősül az az időtartam is, amelyalatt a kölcsönbe­adó – személyi alapbér fizetése mellett – nem kölcsönzi ki amunkavállalót. A szabadság számítására az általános szabályok (Mt. 130-133...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Foglalkoztatási kötelezettség – gazdaságilag nehéz helyzetben lévő munkáltatónál

Kérdés: Az ügyvezető bejelentette, a részlegünket érintő megrendelések csökkennek, így fokozatosan rövidíteni fogják a ledolgozandó munkaórák számát, ezzel arányosan csökkentik a munkabért. Jogszerűen levonható-e a fizetésemből az a kiesett idő, amikor nem tud munkát adni a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a saját érdekkörében felmerült okból nem tud eleget tenni afoglalkoztatási kötelezettségének, a munkavállaló a személyi alapbérénekmegfelelő, állásidőre járó díjazásra jogosult. Az Mt. általános szabályaalapján egyértelműen megállapítható, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Próbamunka – egy hét fizetség nélkül?

Kérdés: Egy üzletben vállaltam munkát. A megbeszélteknek megfelelően megjelentem az állásinterjún, ahol az üzletvezető elmondta, hogy már másnap kezdhetek is. Megállapodtunk, hogy árufeltöltőként foglalkoztatnak napi nyolc órában. A személyi alapbérben is megegyeztünk, de az első hétre még nem kapok fizetést, mert először szeretné megnézni, hogyan dolgozom, és ha minden rendben lesz, akkor véglegesít. Sajnos a munkaszerződést nem foglaltuk írásba. Az első hét végén az üzletvezető közölte, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkámra. Kérdeztem, hogy mikor fizeti ki a munkámat, amire ő azt válaszolta, hogy nem hajlandó fizetni semmit, hiszen ebben egyeztünk meg. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodtak. A hivatkozott rendelkezésszerint a munkaviszony létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk amunkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében;ez a fentiek tanúsága szerint megtörtént. Az Mt. 76. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Munkaszerződés módosítása – írásba foglalás nélkül?

Kérdés: Egy vendéglátó-ipari cégnél konyhai dolgozó munkakörre szólt a szerződésem. Két éve felajánlották, hogy a jövőben felszolgálóként dolgozzak, amibe én belementem, mivel ez több pénzzel is járt, és előrelépést is jelentett számomra a "ranglétrán". Sajnos mindez szóban történt, semmit sem "papíroztunk le". Így dolgoztam egészen idén áprilisig, amikor a főnököm arra utasított, hogy mostantól kezdve az eredeti, konyhai dolgozó munkakörömben folytassam a munkát. Én ezt – érthető okok miatt – visszautasítottam. A főnököm erre egy olyan dokumentumot adott át, amelyben megtiltotta, hogy felszolgálóként dolgozzak tovább, és egyben kötelezett a konyhában történő munkavégzésre. Hiába próbáltam tisztázni az ügyet az ügyvezetővel, ragaszkodtak ahhoz, hogy térjek vissza korábbi munkámhoz. Az ellenkező esetre kilátásba helyezték a rendkívüli felmondást. A munkáltató tisztességtelen eljárása ellenére köteles vagyok visszamenni a konyhába?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfelelően alkalmazni. Eszerint a munkaszerződés módosításátis írásba kell foglalni, s abba bele kell foglalni a személyi alapbért, amunkakört, a munkavégzés helyét, továbbá értelemszerűen a módosításhatálybalépésének időpontját. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Borravaló – levonható a munkabérből?

Kérdés: Pincérként dolgozom egy étteremben, ahol a vendégektől több alkalommal kapok borravalót. A munkáltatóm minden zárás alkalmával számon kéri a kapott összegeket, és azt levonja a havi béremből, mondván, hogy azt a vendégektől már megkaptam. Tényleg levonható a munkabéremből a borravaló?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződésben a munkavállalónak és a munkáltatónak megkell állapodnia a munkavállaló személyi alapbérében [Mt. 76. § (5) bekezdés]. Amunkavállaló a munkabéréről előre nem mondhat le, és olyan megállapodást semköthet, amely e jogát az ő hátrányára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

"GYES-ről visszatérő munkavállaló" esete a munkaszerződés módosításával

Kérdés: GYES-en lévő anyuka vagyok. Kisfiam születését követően több mint egy évig otthon maradtam, és azt gondoltam, hogy még maradok, ameddig csak lehet, de most úgy alakultak a dolgok, hogy mielőbb szeretnék dolgozni. Amikor a munkahelyemen jeleztem a visszatérésemet, a személyzetis kolléganő arról tájékoztatott, hogy a cégen belüli gyakorlat most az, hogy a GYES-ről visszatérőket úgy veszik vissza, hogy gyermekük hároméves koráig határozott idejű munkaszerződést kötnek velük úgy, hogy mögöttesen a már meglévő határozatlan idejű munkaviszonyuk is fennmarad. Amikor ez a határozott idejű munkaviszony lejár, csak akkor térnek vissza a régi határozatlan idejű munkaszerződéshez. A felajánlott határozott idejű munkaszerződés alapján kevesebb lenne a fizetésem annál, mint amennyit a határozatlan idejű munkaszerződés szerint kaptam. Megcsinálhatja-e ezt a munkáltató? Köteles vagyok-e ebbe belemenni?
Részlet a válaszából: […] ...által megállapított keretek között továbbfoglalkoztatni. Amunkavállalón múlik egyúttal az is, hogy elfogadja-e a személyi alapbércsökkentését vagy sem.Megjegyzendő azonban az is, hogy az Mt. 84. §-a többekközött éppen az ilyen esetekre írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Fizetés nélküli szabadság után – a GYES melletti foglalkoztatás nehézségei

Kérdés: Az önkormányzataink intézménytársulási megállapodás keretében közös iskolát tartottak fenn. A társulási megállapodás megszűnésével az iskolát megszüntettük, és a pedagógusok elbocsátásra kerültek. A gyermekeket egy másik tanintézmény fogadta be. Az egyik közalkalmazottnak nem tudtuk megszüntetni a jogviszonyát, mivel GYES-en volt. Időközben a közalkalmazott jelezte, hogy visszajönne GYES mellett dolgozni. Azonban nem tudjuk foglalkoztatni, habár az iskola jogutódlással szűnt meg, a másik iskolában nincs üres hely. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazottat nem tudjuk foglalkoztatni, akkor ki kell-e fizetnünk a munkabérét, vagy van-e más lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...elmulasztása esetén – ha ez a munkáltató érdekkörében felmerültokból ered – a munkáltató a kiesett munkaidőre a személyi alapbérnek megfelelőállásidő-térítéssel tartozik [Mt. 151. § (4) bekezdés]. A fentiekrefigyelemmel, amennyiben nem tudja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

GYES után – kell-e módosítani a munkaszerződést?

Kérdés: GYES mellett fizetés nélküli szabadságon vagyok, és vissza szeretnék menni egy év után dolgozni. Munkáltatóm szerint módosítani kell a szerződésemet, mert ez új munkaviszonynak minősül. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók részére időközben megvalósított átlagoséves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell a munkavállaló személyialapbérét. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesenmegvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

Ügyelet – beszámít a heti munkaidőbe

Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] ...terheli – az ügyelet időtartamára járó díjazás is ezzel arányosanalacsonyabb, ügyelet esetén a munkavállalót személyi alapbére 40%-a illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés elmaradása a munkáltató érdekkörében felmerülőoknak minősül – munka hiányában is állásidőre járó személyi alapbér illeti mega munkavállalót. Rendes felmondással élni – egyébként a meglehetősen vitathatószabály alapján – csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
69
70
71