Egyéb juttatás és a negatív diszkrimináció

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában csoportmegszüntetés miatt 2022. augusztus 31-én áthelyezéssel megszűnt a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján. 2022. szeptember 1-jén a közalkalmazott új közalkalmazotti jogviszonyt létesített ugyanazon önkormányzat fenntartása alatt működő másik óvodánál. E munkáltatónál 2022 decemberében került kifizetésre a munkáltató által adott egyéb juttatás. Ennek jogosultsági feltétele volt az, hogy a közalkalmazotti jogviszony legkésőbb 2022. június 30-ig keletkezzen, és nem illette meg a tartósan távol lévőket (például a harminc napot meghaladó táppénzben, a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőket). A közalkalmazott nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban, mivel a közalkalmazotti jogviszonya 2022. június 30-át követően létesült az új munkáltatónál. A közalkalmazott sérelmezi, hogy nem részesült a munkáltató által adott egyéb juttatásban. Jogos-e a közalkalmazott sérelme?
Részlet a válaszából: […] ...azt indokolt megvizsgálni, vajon e feltételek nem valósítják-e meg az egyenlő bánásmód sérelmét. Az Mt. – Kjt. tekintetében is irányadó – 12. §-a alapján a közalkalmazotti jogviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban, az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Be nem oltás – a jogviszony-megszüntetés oka

Kérdés: A Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdése alapján a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazott tekintetében a munkáltató az oltatlanság miatti fizetés nélküli szabadság tartamát meghosszabbította 2023. február 5-ig. A Vmtv. 11. §-ának (4) bekezdése szerint a munkáltató a jogviszonyt felmentéssel, felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől egy év eltelt, és a foglalkoztatott az oltást nem vette fel. Ez esetben a jogviszony megszüntetésének módja a közalkalmazott esetében rendkívüli felmentés lesz-e a jogszabály értelmében, és annak időpontja 2023. február 5. napja? Mikor kell közölni a közalkalmazottal a megszüntetést, indokolásképpen pedig elegendő-e a védőoltás felvételének elmaradása?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadság elrendelésétől számított egy évig fennmarad [Vmtv. 11. § (2) bek.]. A munkáltató – a foglalkoztatásra irányadó jogszabálytól eltérően – az érintett közalkalmazott jogviszonyát felmentéssel azonnali hatállyal megszüntetheti többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...is nevezi a gyakorlat). A szabadság kiadása szempontjából az Mt. – amelynek vonatkozó előírásai a Kjt. hatálya alatt is irányadók – más szabályokat tartalmaz, mint a Kttv.Az Mt. esetében az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaidő-kedvezmény nyilvántartása

Kérdés: A munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. rendelkezései alapján a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű munkaidő-kedvezmény, mely időtartamra távolléti díj illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételéről szükséges-e bármilyen nyilvántartást vezetni? Ha igen, akkor a nyilvántartásnak hogyan kell tartalmaznia az adatokat? Tehát napi, heti, havi szintű nyilvántartás szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...e minőségében megillető jogok gyakorlásához kötődik, azaz, ha ezekkel élni kíván, igénybe veheti a kedvezményt, míg ha nem (pl. az adott időszakban nincs olyan feladat, amit el kívánna látni), akkor a kedvezmény sem vehető igénybe. Azaz nem alanyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaszüneti nap elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó havibéres munkavállalók esetén társaságunk a ténylegesen ledolgozott munkaidőt figyelembe véve fizeti ki az alapbért. Jár-e díjazás – konkrétan 2022. november hónapra nézve – a megszakítás nélküli munkarendben, a tényleges ledolgozott munkaóra alapján foglalkoztatott munkavállaló részére a november 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha a beosztása szerint nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...megfontolás áll, hogy a havibéres munkavállaló a havibérét a számára beosztott rendes munkaidő mértékétől függetlenül megkapja az adott hónapban.Ebből viszont az alábbi szabályok mentén levezethető, hogy az ilyen munkaszüneti napra milyen bér jár a munkavállalónak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkába járás két munkahelyre

Kérdés: A munkaszerződés két munkavégzési helyet tartalmaz, mivel a munkavállaló munkaköréből adódóan két telephelyen dolgozik felváltva. Az egyik telephelyre a munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszközzel, saját gépjárművel jár. Elszámolható-e adómentesen a 15 Ft/km költségtérítés, ha a másik telephelyre megoldott a busszal történő bejárás, itt ezt is választotta, és a bérlet árát megtéríti a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A költségtérítés összegét a munkáltató 15 Ft/km mértékig emelheti adómentesen [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)–(2) bek.]. Ha azonban a leírt feltételek nem állnak fenn, a munkáltató nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Vendéglátás – kizárt a kötetlen munkarend

Kérdés: Az Mt.-ben említett kötetlen munkarend alkalmazható-e a vendéglátásban szakács, konyhai kisegítő és pincér munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 96. § (2) bek.]. Az idézett szabályból láthatóan, kötetlen munkarend alkalmazására csak abban az esetben van lehetőség, ha az adott munkakörben a munkavégzés önállóan megszervezhető, azaz valóban a munkavállaló dönthet arról, mikor dolgozik. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Jognyilatkozat címzése – lakcím vagy tartózkodási hely

Kérdés: Egy munkavállalónak van a munkáltató felé bejelentett állandó lakcíme és tartózkodási helye is. Ilyen esetben melyik címre kell megküldeni a munkáltatónak a jognyilatkozatait? Jelentősebb munkáltatói jognyilatkozatok közlése esetén ez a kérdés különösen fontos lehet. Az Mt. 24. §-ának (2) bekezdése alapján a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
Mit ért az Mt. pontosan a címzett által bejelentett elérhetőségi címen? Bármilyen címet, amelyet a munkavállaló ekként megjelöl? Mi a helyzet, ha a munkavállaló nem jelöli meg, hogy az állandó lakcímén vagy a tartózkodási helyén elérhető, ez esetben hova küldje a munkáltató a jognyilatkozatait? Elérhetőségi cím lehet a tartózkodási hely is, ha azt jelölte meg a munkavállaló? Ebben a kérdésben esetlegesen figyelembe jöhetnek az Nytv. értelmező rendelkezései is? Az Nytv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a lakóhely (állandó lakcím) az, amely hivatalos kapcsolattartásra szolgál. Az értesítési cím pedig a lakóhelyen és a tartózkodási helyen kívüli cím lehet [Nytv. 5. § (5) bek.]. Ez esetben nem lenne megjelölhető tartózkodási hely elérhetőségi címként?
Részlet a válaszából: […] ...sor. A munkavállaló az együttműködési kötelezettségéből [Mt. 6. § (2) bek.], valamint a tájékoztatási kötelezettségéből fakadóan [Mt. 6. § (4) bek.] köteles olyan elérhetőségi címet bejelenteni a munkáltató számára, amely címen levélben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Német állampolgár külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Egy magyarországi cégnél német állampolgárságú nyugdíjast üzleti referensként szeretnénk megbízási szerződéssel alkalmazni. A feladata megrendelés szerzése lenne, a munkát viszont lényegében Németországban, Franciaországban, tehát Nyugat-Európában végezné. Egyáltalán alkalmazható-e így, ha igen, milyen feltételekkel? Jövedelme meghatározható-e euróban?
Részlet a válaszából: […] ...a német állampolgárságú nyugdíjas személlyel, annak általánosságban nincs akadálya. A megbízási szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg. Megállapodhatnak abban is, hogy a megbízott külföldön, euróban meghatározott megbízási díj ellenében végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkabérből történő levonás – 50 százalékot meghaladó

Kérdés: A Vht. 63. §-a szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (142 500 Ft). Tehát egy magasabb munkabérrel rendelkező munkavállaló esetén, amennyiben a Vht. 61. §-a szerinti levonások után a munkabér meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, a munkáltató – végrehajtói letiltó végzések alapján – összességében többet is levonhat, mint a munkabér 50%-a?
Részlet a válaszából: […] ...levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:  
1
79
80
81
366