Munkaviszony megszüntetése "ügyvezetőváltás" alatt

Kérdés: A bejegyzés alatt lévő ügyvezető aláírhatja-e a munkaviszony megszüntetését? Semmisnek lehet-e tekinteni a felmondást akkor, ha az ügyvezetőt utóbb mégsem jegyzik be?
Részlet a válaszából: […] ...nem csupán a gazdasági társaság vezető tisztségviselői gyakorolhatják, az átruházható egyéb, akár "külsős" személyekre is. Ha az adott gazdasági társaságnál a munkavállaló felett az ügyvezető gyakorolja a megszüntetés tekintetében a munkáltatói jogkört, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkavállalói tájékoztatási kötelezettség megsértése a felmondási idő alatt

Kérdés: Felmondásom alatt táppénzre mentem, miután a munkáltatóm nem engedett dolgozni, ezt azonban nem jeleztem neki. A mai nappal lejárt a felmondási idő, és ezzel együtt a táppénzes állományt is megszüntettem. Milyen következményekkel jár a keresőképtelenség, illetve a táppénz le nem jelentése? Érdemes leadnom a táppénzes papírt az egykori munkáltatóm számára?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzes állománya is, ezekről feltétlenül tájékoztatnia kellett volna a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Ugyancsak ez következik az adott helyzetben elvárható magatartás, valamint a jóhiszeműség és a tisztesség követelményből is [Mt. 6. § (1)–(2) és (4) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Orvosi igazolás eredeti példánya

Kérdés: Ha egyszerre több részmunkaidős bejelentett munkahelyem van, a betegségemet, illetve keresőképtelenségemet hogy tudom egy igazolással igazolni? Köteles-e a háziorvos több igazolást kiadni, hogy minden munkaadómnak tudjam igazolni a keresőképtelenségemet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nézve kifejezett szabályozás nincs. A 102/1995. Korm. rendelet szerint a keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Ügyelet teljesítésének megtagadhatósága

Kérdés: Munkáltatóm a havi 36 órás túlórakereten fölül dolgoztat engem. Persze a munkalapon ezt nem könyvelik, csak a munkaidő-kiírásban. Erre jön még rá az ügyeletem, emiatt sok esetben még plusz 20-30 órát dolgozom. Közöltem a munkáltatómmal, hogy lemondom az ügyeletet, mert a havi 40-80 óra túlórát nem bírom. Erre ők kötelezőnek mondták az ügyelést, és elbocsátással fenyegetnek. Pedig már négy éve kivettek a karbantartók létszámából, azóta a termeléshez tartozom mint üzemi műszerész. De az ügyeletet továbbra is vinnem kell, éppúgy, mint a karbantartóknak. Mit tehetek, hogy megszabaduljak az ügyeléstől, de ne rúgjanak ki?
Részlet a válaszából: […] ...köteles eleget tenni, persze csak akkor, ha az elrendelés minden törvényi feltétele fennáll. Így különösen, négy órát meghaladó tartamú rendelkezésre állás csak a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása; baleset,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:    

Fagyszabadság az építőiparban

Kérdés: Építőipari cégeknél korábban létezett fagyszabadság. Kérdésem, most milyen lehetőség van arra, hogy a dolgozókat szabadságra küldjük januárban, mikor még időarányosan csak kevés szabadságuk van?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem következik, hogy a munkavállalónak a munkaviszonya fennállása alatt ne lehetne több szabadságot kiadni, mint amennyi az év egy adott időpontjáig időarányosan járna. Nem kizárt, hogy a munkavállaló akár januárban igénybe vegye az éves szabadsága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:    

Megszakítás nélküli tevékenység értelmezése

Kérdés: A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli abban az esetben, ha a termelés a hét minden napján folyik minden órában (nonstop)? Csak a nemzeti ünnepeken van leállás. Ekkor a munkavállalók nem végeznek munkát.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkáltató tevékenysége akkor minősül megszakítás nélkülinek, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Gépjárművezetők heti pihenőideje

Kérdés: Munkavállalóink tehergépjármű-vezetők, akiknek a heti pihenőidejét az 561/2006/EK rendelet hat nap után 45 órában, illetve csökkentett 24 órában (melyet meghatározott időn belül vissza kell adni) határozza meg, ezzel szemben az Mt. 106. §-ának (3) bekezdése szerint csak a legalább heti 40 órát kitevő megszakítás nélküli idő számít heti pihenőnek. Melyik rendelkezésnek kell megfelelni? Hogyan kell helyesen számfejteni, amennyiben az EK rendeletnek megfelelünk, de ha az Mt. szerint a lerövidített pihenőidőt (ha nem éri el a 40 órát) nem számoljuk pihenőidőnek, akkor a munkavállaló a munkaidőkeret alatt nem kapja meg a hetenkénti átlagban a 48 órát, mert a 40 óra feletti pihenőidőket összeadva ez kevesebb, holott vannak heti 38-39 órás pihenőidők is?
Részlet a válaszából: […] ...az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó munkavégzés esetén nem az Mt. mint általános, hanem e rendelet, mint speciális szabály irányadó. Elegendő ezért az 561/2006/EK rendeletben foglaltaknak megfelelni. Megjegyezzük, hogy az Mt. pihenőidőkre vonatkozó szabályaitól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Besorolási kérdés

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt melyik fizetési osztályba sorolható az érettségivel, kisipari mesterlevelekkel, műszaki ellenőr II. OKJ-szakképesítéssel, valamint a Mérnöki Kamarától felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri szakmagyakorlási engedéllyel rendelkező munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben nincs adat arra nézve, hogy melyik ágazatban, milyen munkakörben foglalkoztatják az adott közalkalmazottat. Ezen adatok ismeretében az ágazati végrehajtási rendelet mellékletében az adott munkakörhöz kapcsolt fizetési osztályok közül abba a legmagasabba kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkáltató készfizető kezessége letiltó végzés teljesítéséért

Kérdés: Letiltó végzés ellenére a munkáltató úgy döntött, nem vonja tovább a munkavállaló béréből a tartásdíjat, mondván, megegyezett a munkavállalóval, hogy 2017 januárjától a munkavállaló fizet a végrehajtást kérőnek postai úton. Ezzel a munkaadó megszegte a letiltással kapcsolatos kötelezettségét. Mit tehetek, hogy továbbra is a bírósági végzés szerint történjen a levonás?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni, és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára (Vht. 75. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...határoz meg. Ezen döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette [Mt. 285. § (3) bek.]. Ilyen szabály különösen az egyenlő bánásmód követelménye. A munkaviszonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:    
1
183
184
185
358