Pedagógus II. fokozatba sorolás

Kérdés: Azokat a pedagógusokat, akik 7 évvel állnak nyugdíj előtt, 2017. január 1-jén minősítés nélkül Pedagógus II. fokozatba kellett sorolni a jogszabály erejénél fogva. Kérdésem, hogy a hét évre vonatkozó 2016. szeptember 1-jei dátum az idő előrehaladásával évente folytatólagosan értelmezendő? Azaz, 2018. január 1-jén azokat kell-e előresorolni, akik 2017. szeptember 1-jéhez képest legfeljebb 7 év múlva szerzik meg a nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...hogy azt a Pedagógus I. fokozatba besorolt, pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyt, akinek– 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig 7 év, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Távolléti díj számítása az apák pótszabadságánál

Kérdés: Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni, hogy a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Garantált bérminimum fizetése anyagmozgatónak és minőségellenőrnek

Kérdés: Az anyagmozgató és minőségellenőr munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknak kötelező-e megadni a garantált bérminimumot, ha gimnáziumi érettségivel, illetve valamely OKJ-s szakképzettséggel rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...csak ha annak ellátása megkívánja a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget, akkor kell vizsgálni, hogy az adott munkavállaló ezzel rendelkezik-e, azaz a munkakört betöltheti-e. Önmagában a munkavállaló végzettsége, szakképzettsége alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Pótlékalap rövidebb teljes munkaidőben

Kérdés: Egyik telephelyünkön egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak munkavállalóink, ezért rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk őket, heti 38 órában. A pótlékok alapjának számításánál a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha heti 40 óra helyett csak heti 38 órát dolgoznak, akkor ezzel kell arányosítanunk az osztószámot? Teljes foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Itt azonban nem a hónapban irányadó, általános munkarend szerinti munkanapok száma alapján számítjuk ki a havibérből az órabért. Ehelyett a bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaviszony megszüntetése telefonon

Kérdés: Munkavállalónk a tegnapi napon betelefonált, és a próbaidőre hivatkozva közölte, hogy azonnal megszünteti a munkaviszonyát. Azt gondoljuk, hogy a munkaviszony megszüntetése a próbaidő fennállásától függetlenül jogellenes, mivel azt kifejezetten írásban kellett volna közölnie. Helyesen járunk-e el akkor, ha erre hivatkozva nem tekintjük megszűntnek a munkaviszonyt, így "válaszlépésként" nem adjuk ki számára az igazolásokat?
Részlet a válaszából: […] ...az érvénytelenségre vonatkozó szabályokat, hanem az Mt. 82-84. §-ában foglalt rendelkezéseket, azaz a jogellenes megszüntetésre irányadó jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni. Ez alapján a munkavállalóval szemben többféle igényt érvényesíthetnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Felmondás átvételének megtagadása

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha a felmondásomat a felettesem nem fogadja el? A felmondást otthon elkészítettem, aláírtam, de amikor a felettesem irodájába bevittem, és át akartam neki adni, ő elutasított, mondván, hogy szó sem lehet róla, szükségük van a munkámra. A felmondást így nem tudtam átadni, és visszamentem a munkaállomásomra. Ettől függetlenül nem kívánok a cégnél tovább dolgozni. Mit tegyek: próbálkozhatok újra ezek után? Van-e egyáltalán joga a munkáltatónak megtagadni a felmondás átvételét?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadásától.Mindezek alapján Ön akár arra az álláspontra is helyezkedhet, hogy a felmondás közlése a munkáltató átvételt megtagadó magatartása ellenére már megtörtént. Ennek azonban ellentmond az, hogy végül visszatért a munkájához, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Kárenyhítési kötelezettség bizonyítása a munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatos perben

Kérdés: A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perben a munkavállaló vagy a munkáltató köteles bizonyítani azt, hogy a munkavállaló eleget tett-e a kárenyhítési kötelezettségének az elmaradt jövedelemmel összefüggő kártérítés kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszüntetésének jogkövetkezményeivel kapcsolatos munkaügyi perekben is irányadó az Mt. 167. §-a, melynek értelmében a munkaviszonyt jogellenesen megszüntető munkáltatónak nem kell megtérítenie az elmaradt jövedelem azon részét, amelynek tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaviszony helyreállítása – jogellenes munkáltatói munkaviszony-megszüntetés esetén

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított munkaügyi pert. Az elsődleges kereseti követelése a munkaviszony helyreállítására irányul annak ellenére, hogy a felmondás oka átszervezés volt, melyből következően sem az a szervezeti egység, sem az a tevékenység, amelynek keretében foglalkoztattuk, már nincs meg, illetve nem kerül ellátásra. Abban a nem várt esetben, ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság a munkavállaló keresetének ad helyt, elrendelheti-e mindezek ellenére a munkaviszony helyreállítását? Ha ugyanis erre sor kerülne, nem tudnánk foglalkoztatni, így ismételten meg kellene szüntetnünk a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] ...bánásmód követelményébe,– valamely felmondási tilalomba [Mt. 65. § (3) bek.],– a választott szakszervezeti tisztségviselőre irányadó munkajogi védelembe ütközött [Mt. 273. § (1) bek.],– a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül a további foglalkoztatásra (pl. megszűnt az előző szervezeti egység, nem folytatják már azt a tevékenységet, bezárt az adott telephely). Ilyen esetben a felmondásra a munkáltató működésével összefüggő indokból kerül sor [Mt. 66. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél

Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Részlet a válaszából: […] ...arról van szó, hogy egy fenntartó alá két köznevelési intézmény tartozik, az egyiknél közalkalmazotti jogviszonyban, a másiknál óraadói munkavégzésre szóló megbízási jogviszonyban állna ugyanaz a személy. Az Nkt. 61. §-ának (8) bekezdése kimondja: ahol az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.
1
162
163
164
358