Jelenléthez kötött prémium kifizetése
Kérdés
Multinacionális áruházlánc prémiumfeladatot határoz meg különböző munkakörben dolgozó munkavállalók részére. A szabályzat alapján a prémiumra az adott hónapban csak az a munkavállaló jogosult, aki a hónapban három napnál többet nem hiányzott (az elfogadott hiányzások nevesítve vannak, azokban a keresőképtelenség – az üzemi baleset kivételével – nem szerepel). A gyakorlatot vizsgálva megállapítható, hogy számos esetben előfordul, a munkavállaló a tárgyhónapban teljesíti az előírt prémiumfeladatot, esetleg túl is teljesít, de a prémiumot mégsem kapja meg, mert tényleges betegség miatt három napot meghaladóan keresőképtelen állományba kényszerült. Sért-e ez a munkáltatói megoldás valamilyen alapelvet?
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2021. december 14-én (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4318
[…] egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. § (1), (3) bek.].Az egyenlő bánásmód megsértése körében közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely valamely védett tulajdonsággal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltatói szabályzat alapján a keresőképtelen állapotuk miatt a prémiumtól eleső munkavállalók aránya lényegesen nagyobb, mint a más okból a prémiumtól elesők aránya, akkor a szabályzat sértheti az egyenlő bánásmód követelményét.A munkáltató ilyen esetben is kimentheti magát, ha bizonyítja, […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*