Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben
Kérdés
Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. december 15-én (206. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4040
[…] Ajogellenes megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha a munkavállaló elismeri a követelést, és írásban hozzájárul, akkor a tartozása levonható a még esedékes béréből [Mt. 161. § (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy azt bíróság előtt vitassa [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló semmit nem tesz, a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy nyilvánítsa a fizetési felszólítást végrehajthatóvá (Vht. 23. §). Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a bíróság csak formailag vizsgálja meg a fizetési felszólítást, de az nem tárgya az eljárásnak, hogy maga a követelés alapos-e. A közvetlenül végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2020. december 15-én (206. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4040
[…] Ajogellenes megszüntetés miatti kárigényt a munkáltató nem vonhatja le közvetlenül az esedékes munkabérből (a bért nem tarthatja vissza), hanem az alábbi módokon érvényesítheti követelését a munkavállalóval szemben:a) Ha a munkavállaló elismeri a követelést, és írásban hozzájárul, akkor a tartozása levonható a még esedékes béréből [Mt. 161. § (2) bek.].b) Ennek hiányában a munkáltató írásbeli, indokolt fizetési felszólítással élhet, ha a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát (2020-ban 483000Ft). A munkavállalónak 30 napja van, hogy a fizetési felszólításnak eleget tegyen, vagy azt bíróság előtt vitassa [Mt. 285. § (2) bek., 287. § (1) bek. d) pont]. Ha a munkavállaló semmit nem tesz, a munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy nyilvánítsa a fizetési felszólítást végrehajthatóvá (Vht. 23. §). Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a bíróság csak formailag vizsgálja meg a fizetési felszólítást, de az nem tárgya az eljárásnak, hogy maga a követelés alapos-e. A közvetlenül végrehajthatóvá nyilvánított fizetési felszólítás alapján a munkáltató már élhet levonással a bérből, vagy egyéb módon kérhet végrehajtást.c) Végül, ha a követelés meghaladja a minimálbér háromszorosát, és a bérből való levonáshoz a munkavállaló nem járult hozzá, a munkáltató követelését […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
