Szabadságra való jogosultság – a munkában töltött idő
Kérdés
Cégünknél a szabadságra jogosító idő megállapításánál merültek fel problémák. Ha a felmondási időre a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő tartamára jár-e szabadság? Ha valamelyik munkavállalónk például 55 napig táppénzen van, akkor neki milyen időtartam után jár szabadság: mind az 55 napra, vagy csak 25 napra? Továbbá, ha táppénz esetén jól értelmezzük, hogy az első harminc napra jár szabadság, akkor a 2013. évről áthúzódó táppénz esetén 2014-ben újra indul ezen harminc nap számítása (tehát adott esetben 2014. januárban töltendő táppénzes állomány alatt is jogosult szabadságra)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. március 17-én (98. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1908
[…] három hónapot meg nem haladó, továbbá– a keresőképtelenség kivételével a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt.-ben meghatározotttartama [Mt. 115. § (2) bek.]. A törvény alapján mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól többek között a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra [Mt. 55. § (1) bek. k) pont]. Ilyen időtartam a munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő legalább felének megfelelő munkavégzés alóli felmentés tartama, azaz a felmentési idő is [Mt. 70. § (1) bek.]. Ennek értelmében a munkavállalót a törvény alapján megillető felmentési idő tartama is szabadságra jogosító időnek tekintendő. Természetesen – bár a felmentési idő szabadságra jogosító időnek minősül – ezen időtartamra szabadság kiadására nincs lehetőség, hiszen éppen a felmentés címén már mentesül a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége alól.A szabadságra jogosító időnek kizárólag a harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség számít [Mt. 115. § (2) bek. e) pont]. Így az összességében 55 napot elérő keresőképtelenséggel járó betegség esetében nem jogosult szabadságra a munkavállaló, a keresőképtelenség teljes tartama, és nem csak annak első […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2014. március 17-én (98. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1908
[…] három hónapot meg nem haladó, továbbá– a keresőképtelenség kivételével a munkavégzés alóli mentesülésnek az Mt.-ben meghatározotttartama [Mt. 115. § (2) bek.]. A törvény alapján mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól többek között a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra [Mt. 55. § (1) bek. k) pont]. Ilyen időtartam a munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő legalább felének megfelelő munkavégzés alóli felmentés tartama, azaz a felmentési idő is [Mt. 70. § (1) bek.]. Ennek értelmében a munkavállalót a törvény alapján megillető felmentési idő tartama is szabadságra jogosító időnek tekintendő. Természetesen – bár a felmentési idő szabadságra jogosító időnek minősül – ezen időtartamra szabadság kiadására nincs lehetőség, hiszen éppen a felmentés címén már mentesül a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége alól.A szabadságra jogosító időnek kizárólag a harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség számít [Mt. 115. § (2) bek. e) pont]. Így az összességében 55 napot elérő keresőképtelenséggel járó betegség esetében nem jogosult szabadságra a munkavállaló, a keresőképtelenség teljes tartama, és nem csak annak első […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
