Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás
Kérdés
Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. január 9-én (63. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1208
[…] a tanulmányi szerződésben, így nem állapítható meg, hogy megszegte-e a szerződésben foglaltakat. Javasoljuk, hogy mindenekelőtt azt vizsgálják meg, hogy fennállnak-e még a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségek, és azok valamelyikét megszegte-e a munkáltató, mivel ekkor jogi úton is fel lehet lépni az igények érvényesítése érdekében. Annak ténye, hogy a munkáltató nem adta ki bölcsődei elhelyezéshez a munkáltatói igazolást, megvalósíthatja az Mt. 3. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség megszegését. Ugyanakkor arról sincs információ, hogy a munkáltató később eleget tett-e kötelezettségének, így ezen munkavállalói kifogás érdemi megítélésére adatok hiányában nincs mód. Ahhoz pedig a fentiekhez hasonlóan szintén a tanulmányi szerződés vizsgálatára lenne szükség, hogy megítéljük, milyen foglalkoztatási kötelezettsége állt vagy áll fenn a munkáltatónak. Az a körülmény, hogy arról adott tájékoztatást a munkába visszatérő munkavállalónak, hogy nem tudja képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatni, ugyanakkor más, alacsonyabb végzettségű munkavállalókat is felvett az utóbbi időben, önmagában nem feltétlenül jelent munkáltatói kötelezettségszegést. Amennyiben azonban a munkavállaló munkaköre és bérezése is módosult a visszatérését követően, akkor erre csak a munkaszerződés módosításával kerülhetett sor. A felek a munkaszerződést pedig általános szabályok szerint csak egyező akarattal módosíthatják [Mt. 82. § (1) bek.]. Ha ebbe a munkavállaló beleegyezett – akár úgy, hogy a módosítás írásba foglalásának elmaradása ellenére az új feltételeknek megfelelően végezte a munkát, és nem lépett fel az egyoldalú munkáltatói intézkedéssel szemben –, akkor a munkáltató nem járt el jogellenesen. Ezen túlmenően pedig a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés is rendelkezhet a munkavállalók képzettség szerinti besorolásáról és a besorolásnak megfelelő munkabér legalacsonyabb mértékéről. Ha esetünkben lenne ilyen pontja a kollektív szerződésnek, figyelemmel arra, hogy a kollektív szerződés […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2012. január 9-én (63. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1208
[…] a tanulmányi szerződésben, így nem állapítható meg, hogy megszegte-e a szerződésben foglaltakat. Javasoljuk, hogy mindenekelőtt azt vizsgálják meg, hogy fennállnak-e még a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségek, és azok valamelyikét megszegte-e a munkáltató, mivel ekkor jogi úton is fel lehet lépni az igények érvényesítése érdekében. Annak ténye, hogy a munkáltató nem adta ki bölcsődei elhelyezéshez a munkáltatói igazolást, megvalósíthatja az Mt. 3. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség megszegését. Ugyanakkor arról sincs információ, hogy a munkáltató később eleget tett-e kötelezettségének, így ezen munkavállalói kifogás érdemi megítélésére adatok hiányában nincs mód. Ahhoz pedig a fentiekhez hasonlóan szintén a tanulmányi szerződés vizsgálatára lenne szükség, hogy megítéljük, milyen foglalkoztatási kötelezettsége állt vagy áll fenn a munkáltatónak. Az a körülmény, hogy arról adott tájékoztatást a munkába visszatérő munkavállalónak, hogy nem tudja képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatni, ugyanakkor más, alacsonyabb végzettségű munkavállalókat is felvett az utóbbi időben, önmagában nem feltétlenül jelent munkáltatói kötelezettségszegést. Amennyiben azonban a munkavállaló munkaköre és bérezése is módosult a visszatérését követően, akkor erre csak a munkaszerződés módosításával kerülhetett sor. A felek a munkaszerződést pedig általános szabályok szerint csak egyező akarattal módosíthatják [Mt. 82. § (1) bek.]. Ha ebbe a munkavállaló beleegyezett – akár úgy, hogy a módosítás írásba foglalásának elmaradása ellenére az új feltételeknek megfelelően végezte a munkát, és nem lépett fel az egyoldalú munkáltatói intézkedéssel szemben –, akkor a munkáltató nem járt el jogellenesen. Ezen túlmenően pedig a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés is rendelkezhet a munkavállalók képzettség szerinti besorolásáról és a besorolásnak megfelelő munkabér legalacsonyabb mértékéről. Ha esetünkben lenne ilyen pontja a kollektív szerződésnek, figyelemmel arra, hogy a kollektív szerződés […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
