Hátrányos jogkövetkezmény vagy munkáltatói kárigény


Egyik üzemünkben állandó gondot jelent, hogy a férfiöltözőben a szekrényeket összefirkálják a munkavállalók. A feliratokat viszonylag könnyű eltávolítani, de úgy tűnik, amíg valamilyen hatásos szankciót nem alkalmazunk, nem marad abba a firkálás. Van kollektív szerződésünk, amely szabályozza a fegyelmi eljárást is. Arra gondoltunk, hogy mivel nem tudjuk pontosan megadni, kik az elkövetők, firkálás észlelése esetén az adott műszakban dolgozó összes férfi kollégára 50%-os havi mozgóbér-csökkentést szabunk ki. Ezt a büntetést – maximum egy hónapra – megengedi a kollektív szerződés. Lehetséges ez a Munka Törvénykönyve alapján?


Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. július 18-án (55. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1049

[…] több munkavállaló közösen követte el a firkálást, úgy minden "tettessel" szemben egyéni eljárásban, egyéni határozatban lehet hátrányos jogkövetkezményt kiszabni. A szankció megállapítása során ugyanakkor súlyosító körülményként lehet figyelembe venni a többes (közös) elkövetést. Részben másképpen alakul a helyzet, ha a firkálókkal szemben kártérítési igényt kívánnának érvényesíteni (itt például a takarítási költségeket lehet kárként követelni). Ha ugyanis a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye [Mt. 171. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy elég az egyik elkövetőt azonosítani, és tőle a teljes kár megtérítése követelhető. Az már a kártérítésre kötelezett munkavállalóra tartozik, hogy társaival szemben fellép-e valamilyen igénnyel. Annak is lehet visszatartó ereje, ha a feltételezett […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.