Munkáltató jogosulatlan képviseletével okozott kár
Kérdés
Egy munkavállalónk, aki korábban szerződéskötési joggal volt felruházva, e joga megszűntét követően felmondott egy lízingszerződést. A felmondás eredményeként a társaság elesett attól a lehetőségtől, hogy tulajdont szerezzen a lízingszerződés tárgyát képező gépjárművön; ezzel mintegy 2 millió forint kár keletkezett. Lehet ezt az összeget a munkavállalótól követelni kártérítésként?
Részlet a válaszból
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. augusztus 8-án (56. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1082
[…] átlagkereset mértékére emelhető [Mt. 167. § (1)–(3) bek.]. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni (Mt. 168. §). A kár összegének meghatározásánál: – a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is – és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; – ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel – figyelembe venni [Mt. 172. § (1) bek.]. A bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló a bérleti szerződés jogosulatlan felmondásával kárt okoz a munkáltatójának, azt a szándékos károkozásra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni (BH 2002. 330). Az ügyben a bíróság kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 25. számú állásfoglalása szerint a munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Amennyiben a munkavállaló […]
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2011. augusztus 8-án (56. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1082
[…] átlagkereset mértékére emelhető [Mt. 167. § (1)–(3) bek.]. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni (Mt. 168. §). A kár összegének meghatározásánál: – a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is – és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét; – ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, illetve ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra is tekintettel – figyelembe venni [Mt. 172. § (1) bek.]. A bírói gyakorlat szerint, ha a munkavállaló a bérleti szerződés jogosulatlan felmondásával kárt okoz a munkáltatójának, azt a szándékos károkozásra vonatkozó szabályok szerint köteles megtéríteni (BH 2002. 330). Az ügyben a bíróság kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 25. számú állásfoglalása szerint a munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és azokat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Amennyiben a munkavállaló […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
