Jubileumi jutalom – az összeg meghatározása

Kérdés: Egy bölcsőde intézményvezetője közalkalmazotti jogviszonyban áll. Az intézményvezető tárgyhavi alapilletményen, vezetői pótlékon, szociális ágazati összevont pótlékon kívül fenntartó által garantált illetményemelést is kap 2011 óta folyamatosan, melyet a polgármester adományozott részére. 2023-ban 40 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult az intézményvezető. A jubileumi jutalom összegébe a tárgyhavi alapilletményen kívül a fenntartó által garantált illetményemelés összegét is bele kell számítani?
Részlet a válaszából: […] a munkavégzés ellenértékeként járó összeg fogalmának – a közalkalmazotti illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés, keresetkiegészítés és jutalom összessége felel meg, a közalkalmazotti illetmény pedig az alapbér fogalmával egyenlő. A Kjt. 66. §-ának (7) bekezdése kimondja, hogy "az (1)-(5) bekezdésben, a 66/A. § (1) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott". Azaz az illetmény fogalmába nemcsak a besorolás szerinti garantált illetmény, de a felfelé eltérített illetmény is beletartozik. A Kjt. 78. §-ának (2) bekezdése a 25, 30, 40 év közalkalmazotti jogviszony után járó jubileumi jutalom mértékét 2, 3, illetve 5 havi "illetménynek megfelelő összegben" állapítja meg. Tehát a fentiek alapján a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíj melletti munkavégzés az egészségügyben

Kérdés: Egyik dolgozónk egészségügyi intézményben dolgozik részmunkaidőben. A nyugdíjkorhatárt egy éve elérte, de a Nyugdíjfolyósító – egészségügyi szolgálati jogviszonyára tekintettel – megtagadta a nyugdíjba vonulás lehetőségét. Emiatt viszont főállásában sem tudjuk nyugdíjasként foglalkoztatni. Van-e lehetőség nyugdíjasként foglalkoztatni egy 67 éves főállású, Mt. szerinti dolgozót, ha mellette él egy részmunkaidős jogviszonya, vagy csak a részmunkaidő megszüntetésével lehetséges ez?
Részlet a válaszából: […] egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll. Ugyanakkor az érintett az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt is nyugdíjasnak minősül [Tny. 83/C. § (1) és (3) bek.]. A (részmunkaidős) egészségügyi szolgálati jogviszony fennállása önmagában nem zárja ki, hogy az illető mellette teljes állásban az Mt. hatálya alatt is dolgozzon. A leírtak alapján ilyen esetben a 67 éves személy öregségi nyugdíjának folyósítása (a részmunkaidős egészségügyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaviszonyban álló munkavállaló jubileumi jutalma kulturális intézményben

Kérdés:

Az Átal-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról; 3. § (5) bekezdés: "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell". Az átalakulást követően a munkavállaló megállapíttatta nyugdíját a munkaviszony megszüntetése nélkül. 2023. évben jogosulttá válik a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra. Ki kell részére fizetni?

Részlet a válaszából: […] volt közalkalmazott (jelenleg munkavállaló) a Kjt. 78. §-ának alkalmazásával ezen időszak alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, azt részére ki kell fizetni. Ez egyfelől úgy történhet, hogy betölti a Kjt.-ben előírt 25, 30, 40 éves jogviszonyban töltött időt, másfelől úgy, hogy a munkaviszonya megszűnésére tekintettel válik jogosulttá a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésére [Kjt. 78. § (3)–(4) bek.]. Azaz: ha nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak mond fel a munkáltató, részére a felmondási idő lejártának évében esedékessé váló jubileumi jutalmat; ha pedig a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonyként elismerhető ideje van, a 40 éves jubileumi jutalmat részére előrehozottan kell kifizetni. Ha a munkavállaló a fennálló munkaviszonya mellett megállapíttatta a nyugdíját,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Lemondás – köztisztviselői kötelezettségekkel

Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő lemondással szünteti meg közszolgálati jogviszonyát, és már be sem jön többet dolgozni, a munkáltatónak milyen jogai vannak vele szemben?
Részlet a válaszából: […] e jogviszonnyal összefüggő per keretei között. Ha ugyanis a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyát nem a Kttv.-ben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre – azaz két hónapra – járó illetményének megfelelő összeget megfizetni. Ha a köztisztviselő a határozott időtartamú közszolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, szintén ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a munkáltató csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti. Ezen túlmenően, ha a munkáltatónak ezt meghaladó mértékben kára is keletkezett a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben, azt kártérítési igényként érvényesítheti. A munkáltató által a fenti két jogcímen követelhető összeg azonban együttesen nem haladhatja meg a köztisztviselő tizenkét havi illetményének összegét [Kttv. 194. § (1)-(3) bek.].Mindezeken túlmenően egy másik jogintézmény is a munkáltató rendelkezésére áll. Ha ugyanis a köztisztviselő anélkül, hogy ezt a munkáltató lehetővé tenné, a lemondási idő alatt felhagy a kötelezettségeinek teljesítésével, fegyelmi vétséget követ el, mivel ezzel vétkesen megszegi a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét [Kttv. 155. § (1) bek.]. Ezen okból fegyelmi eljárást kell vele szembeni indítani. Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén ugyanis – ide nem értve a méltatlanság,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Bérpótlékra jogosultság 12 órás műszakokban

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatunk gondozókat. Két műszakban vannak beosztva, reggel héttől este hétig, és este héttől reggel hétig folyamatosan. Az egyik munkavállaló a 17 napból, amin munkát végzett, három napot dolgozott reggel héttől este hétig, 14 napon pedig este héttől reggel hétig volt beosztva. Ilyen esetben milyen pótlék illeti meg, illetve, ha éjszakai pótlékra jogosult, az hány órától jár?
Részlet a válaszából: […] munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint– a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van (Mt. 141. §).A kérdés szerinti esetben ez a rendszeres váltakozás nem állapítható meg, mivel a munkaidő kezdő időpontja csak három munkanapon tér el, egyébként 14 napon este 7 órától dolgozik a munkavállaló (a munkanapok egyharmada hat nap lenne). Ezért a munkavállaló műszakpótlékra nem jogosult. A 15%-os mértékű éjszakai pótlék akkor jár, ha a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra, és egy órát meghaladó időtartamban dolgozik 22-06 óra között (Mt. 142. §, 89. §). Tehát, mindazokon a napokon, amikor a munkavállaló este hét órától dolgozott,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

"Nők 40" nyugdíjfolyósítás és a közalkalmazotti jogviszony fennállása

Kérdés: A 269/2022. Korm. rendelet lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek továbbfoglalkoztatását 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között. Egy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógusunk 2021. augusztus 16-án jogosultságot szerzett a nők negyvenéves jogosultsági idővel megszerezhető nyugdíjára, de még nem igényelte. Jelenleg is dolgozik közalkalmazottként 2023. július 31-ig. Megigényelheti és folyósíthatják-e a nyugdíját 2022. december 1-jétől, és vele párhuzamosan foglalkoztatható-e közalkalmazottként (mint "visszafoglalkoztatott" nyugdíjas) annak ellenére, hogy közalkalmazotti jogviszonya majd csak 2023. július 31-én szűnik meg? Ha igen, és a későbbiekben a kormányrendelet korábban hatályát veszti, a nyugdíjas közalkalmazottnak a hatályvesztéstől kezdődően szüneteltetnie kell-e a nyugdíj folyósítását addig, amíg a közalkalmazotti jogviszonya fennáll?
Részlet a válaszából: […] követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása, ha a 268/2022. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy ellátását 2022. augusztus 31. napját követő kezdő időponttól állapítják meg.A 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a ugyanakkor kimondja, hogy a 268/2022. Korm. rendelet nem alkalmazandó, ha az abban meghatározott jogviszony nem szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési vagy szakképző intézményben áll fenn. Ebből az következik, hogy az ismertetett rendelkezések csak azokra a személyekre vonatkoznak, akik szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, vagy köznevelési vagy szakképző intézményben dolgoznak. Erre figyelemmel a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógus is a fentebb ismertetett rendelkezések hatálya alá tartozik.Ha a kérdésben szereplő közalkalmazott 2022. de­cember 1-jétől részesül öregségi nyugdíjban a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes öregségi nyugdíjára irányadó szabályozás szerint [Tny. 18. § (2a)-(2d) bek.], az a munka mellett is megilleti egészen a jogviszonyának kérdésben jelzett megszűnéséig, azaz 2023. július 31-ig. Ebből következően a közalkalmazott valóban "megigényelheti" az öregségi nyugdíjat, és azt folyósítani is fogják részére a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján 2022. december 1-jétől, és emellett továbbra is dolgozhat közalkalmazotti jogviszonyban. Megjegyzendő továbbá, hogy mivel a 268/2022. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ellátás kezdő időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető az ellátás folyósítása,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Hogyan kell a szabadságot helyesen kiadni a polgármesteri hivatalnál heti 30 órás részmunkaidőben (munkarendje: hétfőtől csütörtökig 8 órától 15:30 óráig) foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló esetében:
1. Ha egy munkanapra vagy hétfőtől szerdáig menne az érintett szabadságra?
2. Ha az egész hétre menne az érintett szabadságra?
3. Igazgatási szünet, azaz munkáltató által meghatározott időszakra vonatkozó szabadságkiadás esetén? Például egy teljes hétre vonatkozó igazgatási szünetnél, ha egy teljes munkaidős (heti 40 óra) esetében, akinek hétfőtől péntekig tart a munkarendje, teljes hétre vonatkozóan kell szabadságot kiadni, azaz öt napot, akkor hogyan járunk el helyesen a fenti részmunkaidős köztisztviselő és munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] napja munkanapnak számít, kivéve a köztisztviselő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot [Kttv. 105. § (1)-(2) bek.].A konkrét esetben a köztisztviselő napi munkaideje 30:5 = 6 óra. Minden szabadságon töltött napjára tehát hat óra teljesített munkaidő és hatórányi illetmény számolandó el. Ha egész hétre megy szabadságra, akkor az idézett szabály alapján öt munkanapnyi távolléttel kell számolni (mivel kettőnél több heti pihenőnap szerepel a beosztásban). Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a teljes hetet érintő szabadságot a köztisztviselő kérésére adta ki a munkáltató, vagy egyoldalúan döntött a szabadságolásról.Az Mt. hatálya alatt egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató jogosult választani, hogy a szabadságot munkanapban vagy órában számolja el (Mt. 124. §). Az előbbi esetben minden szabadságnapot a munkaszerződés szerinti munkaidővel kell elszámolni, függetlenül attól, hogy az adott napra ténylegesen mennyi volt a beosztott munkaidő.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    

Jelenléti bónusz bevezetése

Kérdés: Társaságunk a jelenléti bónusz bevezetését tervezi. Van-e különbség a bónusz és a jutalom jogcímek között? Kizárható-e jogszerűen a jelenléti bónuszra/jutalomra jogosultak köréből az, aki az adott hónapban táppénzen vagy betegszabadságon volt?
Részlet a válaszából: […] alapján).A jelenléti bónusz tipikusan olyan bérelem, amely előre meghatározott; azaz adott számú napot lehet legfeljebb hiányozni, és akkor kap egy bizonyos összeget a munkavállaló. A feltételrendszer meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, de annak kialakítása során is figyelemmel kell lenni a munkajogi alapelvekre [Mt. 285. § (3) bek.], így különösen az egyenlő bánásmód követelményére (Mt. 12. §).Az egyenlő bánásmód követelménye sérülhet közvetett hátrányos megkülönböztetés útján. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató egy olyan, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezést hoz, amely védett tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne (Ebktv. 9. §). Ilyen lehet a jelenléti bónusz feltételrendszerének meghatározása is, ha – jellemzően a szabadságot kivéve – a bármely okból távol lévő személyeket teljesen kizárja a juttatásból. Ez az egészségi állapot (betegség, keresőképtelenség), illetve családi állapot (gyermekek, a miattuk bekövetkező keresőképtelenség) mint védett tulajdonsággal rendelkező személyeket hozza az ilyen védett tulajdonsággal nem rendelkező más munkavállalókhoz képest hátrányosabb helyzetbe, mivel ők jellemzően kizáródnak a juttatásból.A munkáltató ugyanakkor kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
Kapcsolódó címkék:    

Nyolc hónapos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Önkormányzatnál foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyban lévő munkatársunk nyugdíj előtt áll. 2023. december 8-án fogja betölteni a 65. életévét, de a negyven év szolgálati jogviszonya 2023. május 10-én már meglenne. Amennyiben megvárná az öregségi nyugdíjat, mikortól járna neki a nyolc hónapos felmentési idő: ha 2023. december 8-tól visszaszámoljuk, vagy csak attól a naptól kezdődne meg, amikor betölti a 65. életévét?
Részlet a válaszából: […] erre az indokra tekintettel kívánná felmenteni a közalkalmazottat, hiszen az a feltételezése, hogy a közalkalmazott az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt még nem részesülne öregségi nyugdíjban [Mt. 294. § (1) bek. g) pont gb) alpont], azaz például nem élne a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt lehetőséggel (a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával). Ez utóbbi esetben ugyanis már ettől az időponttól kezdve nyugdíjasnak minősülne.A Kjt. 33. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében, ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Erre figyelemmel a kérdésben szereplő közalkalmazottat általános szabály szerint hatvan nap plusz hat hónapos felmentési idő illetné meg, akkor is, ha a munkáltató a Kjt. – fentebb idézett – 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozva mentené fel oly módon, hogy a felmentés közlésének vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret) esetén aa) havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár;b) órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki; és mindkét esetben elszámolnak a ténylegesen teljesített munkaidő alapján a munkaidőkeret végén [Mt. 156. § (1)-(2) bek.].Az órabéres munkavállalók esetén ugyanakkor a munkáltató és a munkavállaló megállapodásával van lehetőség eltérni ettől a szabálytól, és a munkavállaló számára a ténylegesen ledolgozott munkaórákhoz kötni az alapbér kifizetését – azaz, ha egy hónapban többet dolgozik, akkor több lesz az alapbére, míg ha a másik hónapban kevesebbet, akkor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
9