Házastárs gépjárművével történő munkába járás költségeinek térítése

Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?
Részlet a válaszából: […] hosszú, az út megtételéhez szükséges időt meghaladó [39/2010. Korm. rendelet 2. § g) pont] - várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. szerinti hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A munkáltató ezekben az esetekben mérlegelési jogkörben dönthet úgy is, hogy a 9 Ft/km térítés helyett 15 Ft/km térítést nyújt; ez az adómentességet nem érinti [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bek]. A kilométer-alapú térítés esetében nem feltétel, hogy a munkába járás gépjárművel történjen; az Szja-tv. is csak példálózó jelleggel hívja fel a saját gépjárművel történő munkába járás esetét [Szja-tv. 25. § (2) bek. b) pont]. A munkába járás kilométer-alapú költségtérítése - amennyiben az arra való jogosultság feltételei fennállnak - az igénybe vett eszköztől, és így annak tulajdonjogától is teljesen független; sőt, akkor is megilleti a munkavállalót, ha gyalog jár be.Ugyanúgy nem érinti a költségtérítésre való jogosultságot az, ha egy eszközt többen vesznek igénybe a munkába járáshoz[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Gépjárművel történő munkába járás közigazgatási határon belül

Kérdés: Intézményünk egyik munkavállalója kérelmezte a gépkocsival történő bejárást. A munkavállaló közigazgatási határon belül lakik, az utazási költségtérítés kérelmének indokaként 8 éves SNI-diagnózissal rendelkező gyermekére hivatkozik, akinek speciális ellátása a kerületben nem megoldható. Gépkocsi-költségtérítését a lakóhelytől a gyermeke speciális ellátását biztosító intézménybe és onnan a munkahelyére történő útvonallal kérelmezte. Kifizethető-e részére az utazási költségtérítés úgy, hogy nemcsak a lakóhelyétől a munkahelyéig, hanem beteg gyermekére tekintettel a gyermek iskoláját érintve érkezik a munkavégzési helyére?
Részlet a válaszából: […] járását az Mt. szerinti hozzátartozója biztosítja;b) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van (39/2010. Korm. rendelet 5. §).A munkavállaló ilyenkor az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka - azaz 9 Ft/km - térítésre jogosult, azzal, hogy a munkáltató ezekben az esetekben mérlegelési jogkörben dönthet úgy is, hogy a 9 Ft/km térítés helyett 15 Ft/km térítést nyújt; ez az adómentességet nem érinti [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bek.]. A rendelet alapján munkába járásnak, illetve napi munkába járásnak a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti, munkavégzési célú utazás minősül [39/2010. Korm. rendelet 2. § a)-b) pont].Bár a kisgyermekekkel kapcsolatos kedvezőbb szabályból következően logikus lenne, hogy a bölcsődét, köznevelési intézményt érintő útvonal, mint indokolt kitérő, a munkába járás fogalma alá tartozzon, de ilyen rendelkezést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Négynapos munkahét bevezetése a közigazgatásban

Kérdés: Hivatalunk szeretné bevezetni a négynapos munkahetet, napi 10 órában dolgoznánk, hétfőtől csütörtökig. A munkavállalóink egy része a Kttv. hatálya alá tartozik, a másik része pedig az Mt. alá. Hogyan tudja a munkáltató ezt elrendelni, illetve egyoldalúan dönthet-e erről. vagy kell a munkavállaló hozzájárulása? Kell emiatt munkaidőkeretet elrendelni, illetve a munkavállalók munkaszerződéseit módosítani?
Részlet a válaszából: […] az általános munkarendről, egyenlő munkaidő-beosztásról egyoldalú döntésével egyenlőtlen munkaidő-beosztásra térjen át, amelyben a munkavállalók hétfőtől csütörtökig 10 órát, pénteken 0 órát dolgoznak. Ehhez a munkavállalók beleegyezése nem szükséges, de az új beosztást előre közölni kell velük, mégpedig a napi beosztás szerinti munkaidő kezdetétől számított legalább 168 órával korábban [Mt. 97. § (4) bek.]. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az új munkarendet a bevezetést megelőző héten hétfőn reggel már közölni kell. A köztisztviselők esetén a közlési határidő hosszabb, 14 nap [30/2012. Korm. rendelet 3. § (2) bek.]. A négynapos munkahét valójában egy egyhetes munkaidőkeretet jelent, ahol öt munkanap átlagában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Kötelező pihenőnap-beosztás vasárnapra

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (4) bekezdése alapján havonta legalább egy heti pihenőnapot - a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével - vasárnapra kell beosztani. Mi a helyzet akkor, ha vasárnapra a munkavállalónak szabadság lett kiadva? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a kiadott fizetett szabadságra tekintettel? És mi a helyzet akkor, ha például az egyik hónapban van vasárnapra eső munkaszüneti nap, amely nap kvázi pihenőnapja a munkavállalónak (a munkáltató nem is oszthat be rendes munkaidőt erre a napra, tekintve, hogy nem állnak fenn az ehhez szükséges feltételek, továbbá rendkívüli munkavégzést sem rendel el erre a napra, azaz ezen a napon nem kell munkát végeznie a munkavállalónak, és nem kell rendelkezésre állnia)? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a vasárnapra eső munkaszüneti napra tekintettel? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, több műszakos munkáltatói tevékenység keretében.
Részlet a válaszából: […] részmunkaidős foglalkoztatás említett esetét kivéve további kivételt nem ismer a havonta egyszeri vasárnapi pihenőnapra vonatkozó előírás alól. A munkavállalót megillető heti pihenőidő az Alaptörvény XVII. cikkének (4) bekezdésében rögzített alkotmányos alapjog, amely nem váltható ki más, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesüléssel járó esettel. A szabály célja, hogy a munkavállaló tervezetten, minden más mentesülési esetre tekintet nélkül legalább havonta egyszer pihenhessen vasárnap, amely Magyarországon hagyományosan általában pihenőnap. Így a havonta[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

A munkavállaló elérhetősége a pihenőnapján

Kérdés: A munkáltató a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosítja a közölt munkaidő-beosztását egy munkavállalónak. Az érintett munkavállaló azonban épp a pihenőnapját tölti, vagy szabadnapon van. Ilyen esetben hogyan tudja a munkáltató tájékoztatni a munkaidő-beosztás változásáról az érintett munkavállalót? Telefonon vagy sms-ben? Mivel lehet szankcionálni a munkavállalót, ha a munkáltató nem éri el a munkavállalót a pihenőnapján, így nem tudja vele közölni a munkaidő-beosztás módosítását? Jól gondoljuk, hogy a felek együttműködési kötelezettségéből eredően a munkavállalótól elvárható lenne, hogy a pihenőnapján/szabadnapján is vegye fel a telefont, vagy hívja vissza a munkáltatót, illetve válaszoljon a munkáltató üzenetére, azaz hogy elérhető legyen?
Részlet a válaszából: […] ezért a módosításra is ez vonatkozik [Mt. 15. § (3) bek., 22. § (3) bek.]. A telefonon történő közlés ezért nem érvényes; az sms útján történő módosítás viszont megfelelhet az elektronikus dokumentumra vonatkozó szabályoknak [Mt. 22. § (2) bek. a) pont], így az előírt alakiság ezzel biztosítható lehet.A munkavállaló munkaideje alatt köteles a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 52. § (1) bek. b) pont]; e kötelezettsége alól csak a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetekben [Mt. 55. § (1) bek.], vagy a munkáltató engedélye alapján mentesülhet. A munkavállaló a beosztás szerinti napi munka­idején kívül is kötelezhető rendelkezésre állásra, azzal, hogy négy órát meghaladó rendelkezésre állás csak a törvényben meghatározott esetekben írható elő [Mt. 110. § (1)-(2) bek.]. Ha a munkáltató határozza meg a rendelkezésre állás helyét, ügyelet, egyébként, ha a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon, készenlét valósul meg [Mt. 110. § (4) bek.]. Az ügyelet, illetve a készenlét alatti rendelkezésre állásra 40%, illetve 20% bérpótlék jár [Mt. 144. § (1) bek.].A munkavállalótól tehát munkaidején kívül csak abban az esetben várható[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Készenléttel érintett pihenőnapok számítása

Kérdés: A törvényi szabályok alapján a munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el. Miként értelmezendő ez a rendelkezés? A négy alkalmat az egybefüggően elrendelt pihenőnapok/pihenőidő teljes időtartamára vonatkozóan kell érteni? Például: egy munkavállalónak készenlét van előírva szombat 6:00-tól hétfő reggel 6:00-ig, amelyek a pihenőnapjai. Ez 1 vagy 2 alkalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon, készenlét valósul meg [Mt. 110. § (4) bek.]. A készenlét havi tartama a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el (Mt. 112. §).A szabály nem egyértelmű, de a megfogalmazásból inkább az következik, hogy a négy alkalmat az egybefüggően elrendelt pihenőnapok/pihenőidő teljes időtartamára vonatkozóan kell érteni. Például, ha a munkavállaló két pihenőnapot összevontan kap meg, akkor ez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Szabadság elévülése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk évek óta nem veszi ki az összes szabadságát; nagyjából 10 éve gyűjtögeti, már több mint félévnyit tart magának számon. Úgy gondolja, hogy majd nyugdíj előtt ennyivel korábban fejezi be a munkát, és akkor veszi ki az összeset. Valóban ki kell ezt majd adnunk, nem évül el a szabadság az általános 3 év alatt?
Részlet a válaszából: […] az esedékesség évét követően, a jogszerű kiadhatóság utolsó napját követően nyílik meg; eddig az időpontig a munkavállalónak nincs joga követelni a szabadság kiadását - leszámítva az ő rendelkezési jogába tartozó részt [Mt. 122. § (2) bek.] -, mivel annak időpontjáról még a munkáltató jogszerűen dönthet.A munkajogi igény három év alatt évül el. Az elévülésre mögöttes szabályként a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a munkavállaló igényének érvényesítésével kapcsolatos elévülési időt a felek nem rövidíthetik le [Mt. 286. § (1), (4) bek.]. A szabadság kiadására vonatkozó igénnyel kapcsolatban azonban az uniós jogot is figyelembe kell venni. A 2003/88/EK irányelv 7. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikkének (2) bekezdése egyaránt deklarálja a munkavállalók éves fizetett szabadsághoz való jogát. Az Európai Bíróság ezek értelmezése alapján arra a következtetésre jutott, hogy azokkal ellentétes a tagállami jog olyan rendelkezése, amely szerint a szabadság az esedékesség évének végével kezdődő hároméves időszak alatt elévül, amennyiben a munkáltató nem tette ténylegesen lehetővé a munkavállaló számára e jog gyakorlását (C 120/21.).Mivel a szabadság kiadásának kötelezettsége a munkáltatót[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Pályáztatás vagy meghívás közszolgálati jogviszony létesítéséhez

Kérdés: A Kttv. 45. §-a szerint a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyba történő kinevezés előtt minden esetben szükséges pályáztatás és a kozigallas.hu-n történő megjelentetés? Milyen esetben van lehetőség a meghívás útján történő munkakör-betöltésre?
Részlet a válaszából: […] munkakört (lásd 716/2021. Korm. rendelet 25-26. §-t). Csak olyan pályázók közül választhat a munkáltató, akik a pályázaton részt vettek, és a pályázati feltételeknek megfeleltek.Amennyiben azonban a munkáltatót jogszabály nem korlátozza a kiválasztás módja tekintetében, és meghívásos eljárással szeretné lefolytatni a kiválasztási eljárást, ennek folyamatára nincsenek előírások a jogszabályokban, erről a munkáltató lényegében szabadon dönthet. Így nem szükséges meghirdetnie az állást sem a kozigallas.gov.hu portálon, sem pedig a munkáltató honlapján, a munkáltató jellemzően személyes interjúk, saját szakmai belső tesztek alapján dönt arról, hogy a behívott jelentkezők közül kit kíván felvenni állományba.Itt jegyezzük meg, hogy a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében [Mötv. 81. § (3) bek. b) pont]. A polgármesteri hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők és munkavállalók által betöltött munkakörök tekintetében pedig - általános szabály szerint - a munkáltatói jogkör gyakorlója (a jegyző) szabadon dönti el, hogy pályázati eljárás vagy meghívásos eljárás keretében kívánja-e betölteni az üres munkakört.E szabály alól fontos kivétel a jegyző és az aljegyző munkaköre, amelyet minden esetben pályáztatni szükséges. Az Mötv. 82. §-ának (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más önkormányzatnál,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Lemondás - köztisztviselői kötelezettségekkel

Kérdés: Ha a közszolgálati tisztviselő lemondással szünteti meg közszolgálati jogviszonyát, és már be sem jön többet dolgozni, a munkáltatónak milyen jogai vannak vele szemben?
Részlet a válaszából: […] jogviszonnyal összefüggő per keretei között. Ha ugyanis a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyát nem a Kttv.-ben előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a lemondási időre - azaz két hónapra - járó illetményének megfelelő összeget megfizetni. Ha a köztisztviselő a határozott időtartamú közszolgálati jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, szintén ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb két hónapnál, a munkáltató csak a hátralévő időre járó illetmény megfizetését követelheti. Ezen túlmenően, ha a munkáltatónak ezt meghaladó mértékben kára is keletkezett a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben, azt kártérítési igényként érvényesítheti. A munkáltató által a fenti két jogcímen követelhető összeg azonban együttesen nem haladhatja meg a köztisztviselő tizenkét havi illetményének összegét [Kttv. 194. § (1)-(3) bek.].Mindezeken túlmenően egy másik jogintézmény is a munkáltató rendelkezésére áll. Ha ugyanis a köztisztviselő anélkül, hogy ezt a munkáltató lehetővé tenné, a lemondási idő alatt felhagy a kötelezettségeinek teljesítésével, fegyelmi vétséget követ el, mivel ezzel vétkesen megszegi a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét [Kttv. 155. § (1) bek.]. Ezen okból fegyelmi eljárást kell vele szembeni indítani. Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén ugyanis - ide nem értve a méltatlanság,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Nyolc hónapos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Önkormányzatnál foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyban lévő munkatársunk nyugdíj előtt áll. 2023. december 8-án fogja betölteni a 65. életévét, de a negyven év szolgálati jogviszonya 2023. május 10-én már meglenne. Amennyiben megvárná az öregségi nyugdíjat, mikortól járna neki a nyolc hónapos felmentési idő: ha 2023. december 8-tól visszaszámoljuk, vagy csak attól a naptól kezdődne meg, amikor betölti a 65. életévét?
Részlet a válaszából: […] munkáltató erre az indokra tekintettel kívánná felmenteni a közalkalmazottat, hiszen az a feltételezése, hogy a közalkalmazott az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt még nem részesülne öregségi nyugdíjban [Mt. 294. § (1) bek. g) pont gb) alpont], azaz például nem élne a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt lehetőséggel (a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával). Ez utóbbi esetben ugyanis már ettől az időponttól kezdve nyugdíjasnak minősülne.A Kjt. 33. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében, ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Erre figyelemmel a kérdésben szereplő közalkalmazottat általános szabály szerint hatvan nap plusz hat hónapos felmentési idő illetné meg, akkor is, ha a munkáltató a Kjt. - fentebb idézett - 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozva mentené fel oly módon, hogy a felmentés közlésének vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
1
2