Ittas munkavállaló eltiltása a munkavégzéstől

Kérdés: El lehet tiltani igazolatlan távollétre a munkavállalót a munkavégzéstől a vérvizsgálat eredményéig (ami több nappal később érkezik meg), ha az alkoholszonda pozitív értéket mutat a megfújáskor?
Részlet a válaszából: […] az alkoholszonda eredménye, kétség esetén vérvizsgálat tudja bizonyítani. Ha a munkavállalóval szemben alappal feltehető, hogy a rendelkezésre állási kötelezettségének alkoholos állapota miatt a törvény szerinti állapotban nem tett eleget, a munkáltató megtagadhatja a foglalkoztatását, és eltilthatja a munkavállalót a munkavégzéstől - azaz például hazaküldheti.Fontos ugyanakkor, hogy ez az eltiltás az aznapi munkaidőre szólhat, hiszen a munkavállaló e vonatkozásban szegte meg a rendelkezésre állási kötelezettségét. A következő munkanapján már szabályosan rendelkezésre állhat, és ha ezt megteszi, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége is feléled [Mt. 51. § (1) bek.]. Azaz, nincs indoka e munkaadói kötelezettség nemteljesítésének, hiszen nincs munkavállalói kötelezettségszegés. Természetesen a korábbi kötelezettségszegés elbírálható később, amikor a kétséget kizáró bizonyíték (pl. a végvizsgálat eredménye megérkezik), de addig is, ha a munkavállaló újabb kötelezettségszegést nem követ el, foglalkoztatni kell. Ha e kötelezettségének a munkáltató nem tesz eleget, állásidő címén munkabér mindenképpen jár, de akár a munkavállaló részére megnyílhat a munkaviszony megszüntetésének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] rendelhető el [Mt. 112. § (2) bek.]. Ha a készenlét során munkavégzésre kerül sor, az a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont]. Ha ez a napi pihenőidő tartamára esik, akkor az megszakad, hiszen a törvény szerint napi pihenőidőnek legalább egybefüggő 8-11 órának kell lennie (Mt. 104. §). Ha az előző napi munkavégzés vége és a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés között nem telt el a törvényben előírt minimális napi pihenőidő, azt a készenlét alatti munkavégzés után kell egybefüggően kiadni. Ez együtt járhat azzal, hogy a másnapi beosztás szerinti munkaidő kezdetére nem telik el a minimális napi pihenőidő, márpedig annak lejártáig a munkavállaló nem foglalkoztatható. Az így kiesett órákat állásidőként kell elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.].Ha a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés a heti pihenőnapot (pihenőidőt) érinti, annak nincs olyan következménye, hogy az érintett pihenőnapot (pihenőidőt) újra be kellene osztani. A munkavállalót ugyanakkor megilleti a pihenőnapi rendkívüli munkaidőre járó 100%-os bérpótlék, a munkavégzés idejére. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Keresőképtelenség tartama - szabadságra jogosító idő

Kérdés: Intézményünk munkavállalója betegsége miatt keresőképtelenné vált, egy éven át táppénzben részesült, majd ezt követően ellátás nélküli időszak következett, vagyis betegsége fennállását, keresőképtelenségét orvosi igazolásokkal továbbra is igazolta, de táppénzfolyósításra már nem volt jogosult. A betegsége alatt ki nem vett, felhalmozódott szabadságának kiszámítása kapcsán felmerült a következő az ellátás nélküli időszak is szabadságra jogosító időnek számít?
Részlet a válaszából: […] időnek minősül - egyebek mellett - a keresőképtelenség teljes tartama [Mt. 115. § (1) bek., (2) bek. e) pont]. Annak nincs jelentősége, hogy az igazolt keresőképtelenség idejére a munkavállaló kap-e valamilyen díjazást a munkáltatótól (betegszabadság), vagy valamilyen társadalombiztosítási ellátást (pl. táppénz). A keresőképtelenség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadságkiadás munkaszüneti napon

Kérdés: A munkavállalóink megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, munkaszüneti napokon is. A szabadságokat a munkaidőkeretben is munkanapokban szeretnénk kiadni, de a törvény alapján munkaszüneti napokra nem lehet. Valóban azt jelenti a szabály, hogy a munkaszüneti napon nem lehet szabadságra menni?
Részlet a válaszából: […] a munkavállaló számára a munkaszüneti nap is munkanapként határozható meg. A munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén ezt külön is kezeli a törvény, mivel az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.], azaz nem fordulhat elő, hogy le kell dolgozni azt a munkaszüneti napot, ami minden más munkarendben munkavégzés alóli mentesülést jelent.A szabadság kiadására vonatkozó említett szabálynak így kizárólag akkor van értelme, ha a munkaszüneti nap egyébként nem minősül olyan munkanapnak, amelyen a munkavállaló munkavégzésre is kötelezhető. Ebben az esetben a mentesülést ezen a napon kell biztosítani, önálló jogcímen, és ennek érdekében nem lehet ezt egy második jogcímen is elszámolni, mivel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Alkotói szabadság az iskola igazgatóhelyettesének

Kérdés: Amikor kb. 10 éve megjelent a köznevelési törvény, örömmel vettem észre, hogy a pedagógusok számára lehetőség van "alkotói szabadság" igénybevételére. Egy alapfokú művészeti iskola igazgatóhelyetteseként dolgozom, zenetörténeti kutatásokat folytatok. Erre a célra igénybe vehetem-e a szabadságot, és ez esetben le kell mondanom a vezetői megbízásomról?
Részlet a válaszából: […] igénybe. A szakértői javaslat kiadására vonatkozó eljárási szabályok nincsenek meghatározva, erre tekintettel tudomásunk szerint az Oktatási Hivatal ilyen javaslatot nem ad ki (erről célszerű a hivatalnál érdeklődni). A munkáltató annak a munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusnak adhat engedélyt az alkotói szabadság igénybevételére, aki megfelel a törvényi feltételeknek, tehát legalább Pedagógus II. fokozatba sorolták, és a szabadságot kutatási, továbbképzési célra kéri. A munkáltató nyilván mérlegeli, hogy a kérelmező pedagógus munkakörének ellátását a távolléte alatt hogyan tudja biztosítani.Nincs olyan szabály, amely kötelezővé tenné, hogy ilyen esetben a pedagógusnak le kell mondania a vezetői megbízásáról, hiszen a szervezeti és működési szabályzatnak rendelkeznie kell a távol lévő vezető helyettesítésének rendjéről. Elképzelhető, hogy a munkáltatónak ahhoz fűződik érdeke, hogy továbbra is a vezetői feladatok ellátására kerüljön sor, mert például a helyettesítő vezetői pozíció nincs betöltve. Közalkalmazotti jogviszonyban álló vezető esetén a Kjt. 23. §-ának[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ami a gyakorlatban a fizetett ünnepen történő számfejtést jelenti [Mt. 93. § (3) bek.]. A mentesülés időtartamára- a havibéres munkavállalót a napi munkaszerződése szerinti munkaidőre az alapbére időarányos része [Mt. 136. § (3) bek.],- az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalót távolléti díj illeti meg [Mt. 146. (3) bek. d) pont].A munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidő tehát elszámolásra kerül mentesülés okán; ami azt is jelenti, hogy nem lehet még egyszer figyelembe venni a munkaidőkeretben teljesítendő (beosztható) munkaórák meghatározásánál, azaz nem fordulhat elő, hogy le kell dolgozni azt a munkaszüneti napot, ami minden más munkarendben munkavégzés alóli mentesülést jelent. Ha ennyivel több munkaidő mégis ledolgozásra kerül, az már valójában rendkívüli munkaidő lesz (Mt. 107. §). Ezekből következően, ha a munkavállaló a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Kisgyermekes munkavállaló éjszakai munkavégzése

Kérdés: A törvény tiltja, hogy a gyermek hároméves kora alatt az édesanya éjszaka dolgozzon. Cégünknél ugyanakkor a három műszakos munkarendben működő területeken rendszeresen van olyan kérés a kolleganők részéről, hogy már gyermekük harmadik születésnapja előtt vállalnának éjszakai műszakot is. Eleget tehetünk a kérésünknek?
Részlet a válaszából: […] a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el [Mt. 135. § (1)-(2) bek.]. Elvileg tehát a felek eltérhetnek a tilalomtól közös megegyezéssel, ha ez a munkavállalóra kedvező, ez azonban nem írhatja felül a munkavédelmi szempontokat. Azaz, ha orvosilag ellenjavallt az éjszakai munka, nincs helye eltérő megállapodásnak. Ugyanakkor, ha a gyermekágyi időszak már régen lejárt, elképzelhető, hogy az éjszakai munka nem jelent különös veszélyt a munkavállalóra. Azt is mérlegelni kell, hogy egyes munkakörök döntően csak éjszaka végezhetők (pl. a szórakoztatóiparban vagy a vendéglátásban), ilyen esetben a tilalom lényegében lehetetlenné tenné a munkába való visszatérést a gyermek hároméves kora előtt. Emellett az éjszakai munkavégzés kötelező bérpótlékkal is jár (Mt. 142. §), ezért a kisgyermekes munkavállaló anyagilag kifejezetten ösztönzött lehet arra, hogy - ha egyébként ez a gyermek felügyelete és a saját[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Kisgyermeket nevelő munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása

Kérdés: Munkavállalónk vezető állásúnak minősül. Két évet töltött gyermekével fizetés nélküli szabadságon. Jelezte, hogy szeptember 1-jével szeretne visszatérni a munkába, ám élve a törvényben biztosított lehetőséggel, csak részmunkaidőben. Ezt nagyon nehezen tudnánk megoldani egy vezetői munkakörben (logisztikai igazgatóról van szó). Kötelesek vagyunk-e a kisgyermekes munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatni, akkor is, ha vezetőről van szó? Ha igen, milyen hosszú ideig?
Részlet a válaszából: […] a munkavállaló kérelmére kötelező részmunkaidős foglalkoztatásra áttérni, feltéve, hogy a munkavállaló gyermeke még nincs négyéves. A részmunkaidős foglalkoztatás a gyermek négyéves koráig fog tartani, és a munkaidő napi négy órára csökken. Ha minden feltétel fennáll, a munkáltató nem utasíthatja el a részmunkaidőre való áttérést, hanem kötelező a munkaszerződést ennek megfelelően módosítani. Ha a munkavállaló kérelme bármely elemében eltér a fentiektől (pl. az eredeti nyolcórás munkaidőt nem négy, hanem napi öt órára szeretné csökkenteni), az már a munkáltató beleegyezését is megkívánja. A részmunkaidőre való áttérés kezdeményezésére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Felmentési idő kezdete

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal foglalkoztatásában álló köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését kérte 2022. november 12. napjával nyugellátásra szerzett jogosultsága miatt. A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 22. §-ának (4) bekezdése szerint a hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. A Kttv. 22. §-ához fűzött kommentár szerint azonban a jog ismer egyéb időtartamokat is, amelyek nem minősülnek határidőnek (pl. a felmentési idő). A Kttv. 22. §-ának (9) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)-(8) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Kérdésünk, hogy mi a számítás módja? Mi lesz a két hónapos felmentési idő kezdő dátuma?
Részlet a válaszából: […] felek megállapodásában meghatározott, határidőnek nem minősülő időtartam számítására nem alkalmazhatók a határidő-számítás Kttv. 22. § (4)-(8) bekezdésében rögzített általános szabályai. Helyettük a naptár az irányadó. Ez azt jelenti, hogy a két hónapos felmentési idő [Kttv. 68. § (2) bek.] lejártát is a naptár szerint kell meghatározni (lásd erre vonatkozóan alább). A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik, ez a nap azonban nem lehet korábbi, mint a felmentés közlését követő nap [Kttv. 68. § (2) bek.]. Egy példával szemléltetve mindez azt jelenti, hogy a felmentési idő kezdő dátumát a munkáltató határozhatja meg a felmentésről szóló okiratban, annak első napja azonban legkorábban csak a felmentés közlését követő nap lehet. Ha például a felmentésről szóló okiratot 2022. augusztus 22-én adja át a munkáltató, a felmentési idő első napja legkorábban augusztus 23. lehet, de annak sincs akadálya, hogy ennél későbbi időpontot írjon a munkáltató a felmentési okiratba (pl. augusztus valamely ezt követő napja vagy egy szeptemberi, októberi vagy novemberi nap stb.). A fenti példát tovább gondolva: ha a felmentési idő kezdőnapja augusztus 23., és a felmentési idő két hónap, az a "naptár szerint" október 22-én jár le. Ugyanis a naptár szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:      

Munka- és pihenőidő a "vízen"

Kérdés: A munkáltató rendeltetése folytán az év minden napján működő komp- és révhajózási tevékenységet folytat. A komp- és révhajózás két településrész között bonyolódik, a Duna folyamon. A munkavállalók háromhavi munkaidőkeretben, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak. Értelmezésünk szerint a Vktv. hatálya alá tartozik, ezért az ezen ágazatban dolgozók munka- és pihenőidejére annak szabályai irányadóak. Ennek alapján hány óra lehet a napi munkaidő, illetve hány nap pihenőnapot kell kiadni, és milyen módon kell beosztani?
Részlet a válaszából: […] hónap alatt nem lehet több, mint 72 óra [Vktv. 44/F. § (3) bek., Irányelv melléklet 4. szakasz (2) bek.]. A heti munkaidő átlaga a munkaidőkeret alatt a 48 órát sem haladhatja meg [Vktv. 44/E. § (3) bek., Irányelv melléklet 3. szakasz (2) bek]. A három, heti munkaidőre vonatkozó szabály konjunktív, azaz mindháromnak egyszerre meg kell felelni. Az egymást követő munkanapok száma pedig legfeljebb 31 lehet [Vktv. 44/G. § (1) bek., Irányelv melléklet 5. szakasz (1) bek].A napi pihenőidő szabályozása az alábbiak szerint alakul:- 24 órás időszakonként legalább 10 órát, ebből egybefüggően legalább 6 órát kell kiadni [Vktv. 44/H. § (1) bek., Irányelv melléklet 4. szakasz (1) bek. a) pont];- a Vktv. szerint munkaidőkeretben a napi pihenő­idő heti átlaga legalább 84 óra [Vktv. 44/H. § (2) bek.], ez azonban ellentétes az irányelvvel, mivel utóbbi szerint minden 7 napos időszakban biztosítani kell összesen legalább 84 óra napi pihenő­időt [Vktv. 44/F. § (2) bek., Irányelv melléklet 7. szakasz b) pont].Végül, a heti pihenőnapokra a következő szabályok vonatkoznak. Ha a munkarend szerint több a munkanap, mint a pihenőnap, a közvetlenül az egymást követő munkanapok után biztosítandó, egymást követő pihenőnapok minimális számát a következőképpen kell meghatározni (a töredéknap egész napra felfelé kerekítésével):- az 1-10. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,2 pihenőnap jár,- a 11-20. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,3 pihenőnap jár,- a 21-31. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra 0,4 pihenőnap jár. Például 31 munkanap esetén 10×0,2+10×0,3+11×0,4 = 9,4, azaz kerekítve 10 pihenőnap [Vktv. 44/G. § (3)-(4) bek., Irányelv melléklet 5. szakasz (3) bek.],Amennyiben a munkarend szerint nem több a munkanap, mint a pihenőnap, a közvetlenül egymást követő munkanapok után[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:      
1
2