Felmentés és a közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Óvónőként dolgozó, 1958. júliusban született közalkalmazottunk jövő évben, 2023-ban tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Szándéka szerint a 65. életéve betöltésének napján (tehát nem korábban, a "nők negyven" jogcímén) szeretné igényelni a nyugdíját a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetése mellett. Ezzel kapcsolatosan az alábbi kérdésekben szeretnénk kérni a véleményüket.
1. Lehet-e úgy felmenteni, hogy annak vége a 65. születésnapjára essen? Véleményünk szerint nem, mert ez csak a "nők negyven" esetén kérhető.
2. Amennyiben a felmentés kezdete a 65. születésnapja, akkor a felmentési idő nyolc hónapjával plusz szolgálati időt is szerezhet, tehát ennek kedvező hatása lesz a nyugdíja összegének szempontjából? Ebben az esetben a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének a napja a felmentési idő leteltének utolsó napja, tehát nagyjából 2024 márciusa lesz?
3. Közalkalmazott óvónő esetén az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után is foglalkoztatható a kolléganő? Véleményünk szerint igen, mert a kötelező jogviszonymegszűnést sem a Kjt., sem az 1700/2012. Korm. határozat nem írja elő önkormányzati fenntartású intézmény esetén.
4. A felmentési idő felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól, de mentesítheti-e a teljes felmentési idő tartamára is?
5. A felmentési idő kiszámítása során a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig eltelt idő vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjáig eltelt idő számítható be, vagy ha a "nők negyven" esetén a felmentés kezdete a jogviszony megszűnése előtti időpont, akkor a felmentés kezdetének napjáig eltelt idő számítható be? Összességében – véleményünk szerint – fenti esetben a közalkalmazott felmentése a 65. év betöltésének napján kezdődhet csak.
Részlet a válaszából: […] kezdetének napján tölti be a 65. életévét, további szolgálati időt szerezhet. A Tny. 82. §-ának (1) bekezdése értelmében, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását (ez az ún. rögzített nyugdíj). Ha a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Nem vonatkozik ugyanakkor ez a rendelkezés arra a személyre, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig eltöltött idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat (állandó özvegyi nyugdíjat) folyósítottak [Tny. 82. § (2) bek.].Mindebből az következik, hogy az érintett személynek nem elegendő csupán nyolc hónapot dolgoznia a kívánt magasabb összegű nyugdíj elérése érdekében, hiszen ehhez legalább 365 napra kell szolgálati időt szereznie. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a Tny. értelmében az, aki a nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, még nem minősül öregségi nyugdíjasnak [Tny. 82. § (1) bek.]. Ha 2023 júliusában mentik fel a közalkalmazottat, és a felmentési ideje valóban nyolc hónap [ami azonban nem feltétlenül jelent ugyanolyan tartamot, mint a hatvan nap plusz hat hónapos felmentési idő [lásd a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdését és (2) bekezdésének f) pontját], a felmentési idő minden bizonnyal 2024 márciusában telik le.3. Az 1700/2012. Korm. határozat felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték (1700/2012. Korm. határozat 1. pont 1.1. alpont). Ennek az előírásnak – amely egyébként nem minősül jogszabálynak – a hatálya ugyanakkor nem terjed ki az önkormányzati fenntartású intézményekre, ezért nincs akadálya annak, hogy az óvónő közalkalmazott foglalkoztatására az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is sor kerüljön. Megjegyzendő azonban, hogy a Tny. 83/C. §-a értelmében szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Nyugdíjas munkavállaló indokolás nélküli felmondása

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjasnak minősül, mivel betöltötte a 65. életévét, és rendelkezik a szükséges szolgálati idővel. Az Mt. értelmében a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyának munkáltató általi felmondását nem kell megindokolni. Attól tartunk, hogy amennyiben felmondunk, arra fog hivatkozni, hogy életkora alapján diszkrimináltuk, mivel jelenleg ő az egyetlen, aki ilyen helyzetben van. Erre tekintettel nem járunk-e jobban, ha például megindokoljuk a felmondását egy egyébként valós indokkal?
Részlet a válaszából: […] tűnnie, és vita esetén Önöknek kell bizonyítani, hogy a felmondás indoka valós és okszerű volt [Mt. 64. § (2) bek.].Abban az esetben, ha a felmondást nem indokolják meg az Mt. fentebb idézett 66. §-ának (9) bekezdése értelmében, és a munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben arra hivatkozik, hogy a felmondás például életkoron alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg [Ebktv. 8. § o) pont], az alábbiak emelhetők ki. Azt kizárni, hogy ezt a munkavállaló megtegye, nyilvánvaló módon nem lehet. Ugyanakkor egyfelől az Alkotmánybíróság 11/2001. (IV. 12.) AB határozata alapján megállapítható, hogy nem alkotmányellenes az a szabályozás, amely lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett munkavállaló munkaviszonyát felmondással, indokolás nélkül megszüntesse. Másfelől egy ilyen perben a bizonyítási szabályok értelmében a felperes munkavállalónak azt kellene valószínűsítenie, hogy egyfelől rendelkezik a védett tulajdonsággal (életkor), másfelől őt hátrány érte [Ebktv. 19. § (1) bek.]. Ezek valószínűsítése a munkavállaló számára minden bizonnyal nem jelentene problémát. Ezt követően Önöket – mint alperes munkáltatót – terhelné annak bizonyítása az Ebktv. 19. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint, hogy a munkavállaló felperes által valószínűsített körülmények vagy nem álltak fenn, vagy Önök megtartották az egyenlő bánásmód követelményét, illetve az adott jogviszony tekintetében nem voltak kötelesek megtartani.Annak bizonyítása, hogy a felmondás során valóban megtartották az egyenlő bánásmód követelményét, nem lehetetlen feladat. A bírói gyakorlatban számos olyan ítélet született, amely megerősíti a munkáltatói felmondás indokolása mellőzésének lehetőségét. Így például az EBH 2019.M.14 számú határozat szerint a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló indokolás nélküli felmondását a jogszabályi felhatalmazásra figyelemmel önmagában véve nem lehet életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésnek tekinteni. Ezt az ítélet többek között azzal[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ami a gyakorlatban a fizetett ünnepen történő számfejtést jelenti [Mt. 93. § (3) bek.]. A mentesülés időtartamára– a havibéres munkavállalót a napi munkaszerződése szerinti munkaidőre az alapbére időarányos része [Mt. 136. § (3) bek.],– az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalót távolléti díj illeti meg [Mt. 146. (3) bek. d) pont].A munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidő tehát elszámolásra kerül mentesülés okán; ami azt is jelenti, hogy nem lehet még egyszer figyelembe venni a munkaidőkeretben teljesítendő (beosztható) munkaórák meghatározásánál, azaz nem fordulhat elő, hogy le kell dolgozni azt a munkaszüneti napot, ami minden más munkarendben munkavégzés alóli mentesülést jelent. Ha ennyivel több munkaidő mégis ledolgozásra kerül, az már valójában rendkívüli munkaidő lesz (Mt. 107. §). Ezekből következően, ha a munkavállaló a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Köztisztviselői nyugdíjba vonulás

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalunk köztisztviselője 2022. XI. hó 29-én tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba is szeretne vonulni. Az utolsó két hónapra szeretné kérni a munkavégzés alóli felmentését, melyhez hivatalunk is hozzájárulna. Hogyan lehetne ezt megtenni? Aszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén melyik nappal tehető ez még meg, 2022. XI. 28. vagy 2022. XI. 29.? Lemondás esetén szintén mely dátummal tehető ez meg, illetve a lemondási idő 2 hónapjára mentesíthető-e a munkavégzés alól? Érintheti-e bármelyik felet hátrányosan, ha a köztisztviselő jogviszonya nem a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján szűnik meg, hanem a 60. § (2) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] jogviszonya 2022. november 30. napján szűnne meg. Ezért, ha a munkáltató és a köztisztviselő a törvény erejénél fogva való megszűnést szeretnék elkerülni, de meg kívánják szüntetni a nyugdíjazásra tekintettel a jogviszonyt, valóban két lehetőségük van: egyrészt a köztisztviselő lemondása, másrészt a jogviszony megszüntetése a felek közös megegyezésével.A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat, lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhatnak (Kttv. 61. §). A lemondását benyújtó köztisztviselő általános szabály szerint köteles a teljes lemondási időt munkában tölteni, ezt követően munkakörét, továbbá a folyamatban lévő ügyeit átadni a munkáltató által megjelölt személynek. Emellett a Kttv. nem rendelkezik a munkavégzés alóli mentesítés kérdéséről, de ennek hiányában is – megítélésünk szerint – a lemondási idő egy részére mentesítheti a munkáltató a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól úgy, hogy a mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre is jogosult legyen. Amennyiben erre nem kerül sor, a köztisztviselő köteles a teljes lemondási időt munkában tölteni.Közös megegyezéses jogviszony-megszüntetés esetén [Kttv. 60. § (2) bek. a) pont] a felek – a Kttv. keretei között – szabadon határozhatják meg a jogviszony-megszüntetés feltételeit, ugyanakkor a köztisztviselő sem felmentési időre, sem végkielégítésre nem tarthat igényt. Tekintettel arra, hogy a Kttv. a közös megegyezés részletszabályait nem határozza meg, megítélésünk szerint lehetősége van a munkáltatónak arra, hogy – a felmentéskor járó felmentési idő időtartamához igazodóan – a közös megegyezésről szóló megállapodás megkötése és a közszolgálati jogviszony utolsó napja között két hónap teljen el, és annak egy részére, vagy akár teljes egészére mentesítse a munkáltató a köztisztviselőt a munkavégzés alól úgy, hogy erre az időtartamra a köztisztviselő illetményre is jogosult legyen.Bármely megszüntetési módot is választják a felek, javasoljuk, hogy 2022.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Jegyzői kinevezések

Kérdés: Településünknek volt egy kinevezett jegyzője, akinek szülés miatti távollétére felvettek 2020. január 7-ével egy jegyzőt helyettesítő köztisztviselő munkakörbe. A régi jegyző kinevezését 2020 augusztusában módosították igazgatási ügyintézőre, ezután kiírtak egy jegyzői pályázatot, mely alapján a jegyzőt helyettesítő köztisztviselő jegyzői kinevezésére került sor. A régi jegyző a kinevezésmódosítás ügyében bírósághoz fordult, és a Kúria ítélete alapján a kinevezés módosítása jogszerűtlen volt. Az ítélet alapján a közös hivatalt létrehozó két település polgármesterei együttesen úgy döntöttek, hogy a jelenleg kinevezett jegyző jegyzői kinevezését módosítani kell jegyzői feladatokkal megbízott köztisztviselőre, és újra ki kell írni a jegyzői pályázatot. A régi jegyző jogviszonya mindeközben már meg is szűnt a hivatalnál 2021. június 8-ával. Mikortól lehet módosítani a jelenlegi jegyző kinevezését? Meg lehet-e csinálni visszamenőlegesen 2020-ra, amikortól is ki lett nevezve az ítélet alapján jogszerűtlenül, vagy 2022-es dátummal kell? A jelenlegi jegyző jogviszonya ez alapján határozott időre módosul, vagy köztisztviselőként ugyanúgy foglalkoztatható határozatlan időre, illetve ez már csak a munkáltatótól függ? Amikor 2020. január 7-ével kinevezték a jegyzőt helyettesítő köztisztviselőnek, csak próbaidő lett meghatározva, a szerződése határozatlan volt. A jegyzői kinevezésére 2020. október 1-jével került sor.
Részlet a válaszából: […] is – a régi jegyzőt a jegyzői munkakörébe, ekkor valóban intézkednie kellett volna a munkáltatónak a jelenlegi jegyző jogviszonyát érintően, hiszen nem lehet egyszerre két jegyzője az önkormányzatnak. Szükség lett volna tehát például a jelenlegi jegyző jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Ezen feltételezett helyzet a régi jegyző jogviszonyának a megszűnésével, 2021. június 8-ával biztosan megszűnt, így ezt követően lehetett volna újra kiírni a jegyzői pályázatot. Figyelemmel arra, hogy a kérdés megfogalmazása alapján mindez nem így történt, és az új jegyző jelenleg is jegyzői pozícióban van, valóban indokolt lehet a helyzet jogszerűvé tétele érdekében – a jövőre nézve – egy új jegyzői pályázat kiírását követően egy új jegyző kinevezése, illetve a jelenlegi jegyző ismételt kinevezése.Közös önkormányzati hivatal esetén – a Mötv.-ben, valamint a belső szabályzatokban meghatározottak szerint – a polgármester gyakorolja, illetve a polgármesterek gyakorolják a munkáltatói jogokat a jegyző felett [Mötv. 67. § (1) bek. f) pont, 83. § b) pont]. A jegyzőn kívül egyedül az aljegyző felett gyakorol még munkáltatói jogokat a polgármester, az egyéb munkáltatói jogok kivételével [Mötv. 82. § (5) bek., 81. § (3) bek. b) pont]. A jegyző gyakorolja viszont a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselője és munkavállalója tekintetében [Mötv. 81. § (3) bek. b) pont]. Ebből következően, amennyiben nincs a közös önkormányzati hivatalban aljegyzői pozíció, minden egyes hivatali dolgozó felett a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogkört. Ezért aggályosnak tartjuk azt, hogy a jegyző munkaköre köztisztviselői munkakörre módosuljon, hiszen míg a jegyző felett a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja, addig a köztisztviselők felett a munkáltatói jogokat a jegyző – vagyis saját maga – kellene, hogy gyakorolja. Így az érintett kinevezésmódosítást nem tudja a polgármester mint a jegyző felett munkáltatói jogkört gyakorló jogszerűen aláírni, hiszen nem ő lesz a kinevezés módosítással beosztott köztisztviselővé váló jegyző felett a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem maga a jegyző, amely pozíció jelen helyzetből adódóan betöltetlenné válik. A jegyzői pozíció sajátos és kiemelt természetéből eredően abban az esetben is aggályosnak tartanánk a jegyző munkakörének ilyen jellegű módosítását, ha a jegyzői pozíció egy pályázatot követően újra betöltésre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Készenlét melletti pihenőidők és díjazás

Kérdés: A munkavállaló napi 8 óra munkavégzés mellett készenlétben rendelkezésre áll, havonta egy hetet egybefüggően (társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás). Milyen szabályok vonatkoznak a napi és heti pihenőidőre vonatkozóan a készenléti beosztás időtartama alatt? Készenlét esetén történő munkavégzés után milyen szabályokat kell betartani a pihenőidőre vonatkozóan? A készenlét során végzett többletmunkáért milyen díjazás jár, illetve, amennyiben a túlmunka kompenzálása pihenőidővel történik, milyen mértékű pihenőidő jár a munkavállalónak és mikor?
Részlet a válaszából: […] rendelhető el [Mt. 112. § (2) bek.]. Ha a készenlét során munkavégzésre kerül sor, az a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont]. Ha ez a napi pihenőidő tartamára esik, akkor az megszakad, hiszen a törvény szerint napi pihenőidőnek legalább egybefüggő 8-11 órának kell lennie (Mt. 104. §). Ha az előző napi munkavégzés vége és a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés között nem telt el a törvényben előírt minimális napi pihenőidő, azt a készenlét alatti munkavégzés után kell egybefüggően kiadni. Ez együtt járhat azzal, hogy a másnapi beosztás szerinti munkaidő kezdetére nem telik el a minimális napi pihenőidő, márpedig annak lejártáig a munkavállaló nem foglalkoztatható. Az így kiesett órákat állásidőként kell elszámolni [Mt. 146. § (1) bek.].Ha a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés a heti pihenőnapot (pihenőidőt) érinti, annak nincs olyan következménye, hogy az érintett pihenőnapot (pihenőidőt) újra be kellene osztani. A munkavállalót ugyanakkor megilleti a pihenőnapi rendkívüli munkaidőre járó 100%-os bérpótlék, a munkavégzés idejére. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentési idő és kedvezményes jubileumi jutalom

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
–1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
–1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
–1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
–1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
–1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
–1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyban töltött időnek minősülő időtartamot is tekintetbe kell venni.A felmentési idő szabályairól a Kjt. 33. §-a rendelkezik. E szerint felmentés esetén a felmentési idő hatvan nap és a nyolc hónap között mozoghat. Ha a felek hosszabb felmentési időben nem állapodnak meg, és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal meghosszabbodik [Kjt. 33. § (2) bek. f) pont]. Ha a közalkalmazottat több mint harminc éve foglalkoztatják olyan jogviszonyban, amely közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül, akkor a felmentési ideje összesen hatvan nap + hat hónap lesz. Akérdésben írottak alapján arra lehet következtetni, hogy ez valóban megvalósul. A felmentési idő ezért nem nyolc hónap lesz, mivel a hatvan naphoz hozzá kell adni hat hónapot, ennek eredményeként lehet kiszámítani a felmentési idő pontos tartamát.A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni, ha azt a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi [Kjt. 30. § (4) bek.]. Ha 2023. augusztus 1. napjától a közalkalmazott valóban jogosulttá válik a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára (a szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolnia a közalkalmazottnak), akkor a felmentést a munkáltató a közalkalmazott kérelmére köteles ennek megfelelően közölni. Ebből következik, hogy a felmentési idő valóban elkezdődhet a jogosultsági feltételek megszerzését megelőzően is, így elképzelhető, hogy a felmentési idő éppen akkor járjon le, amikor a közalkalmazott teljesíti a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételeket.A közalkalmazott részére negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg jár jubileumi jutalomként [Kjt. 78. § (2) bek. c) pont]. Ha azonban a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és felmentésére – úgy, mint jelen esetben is – a Kjt. 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, néhány kivételtől eltekintve a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni részére a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat [Kjt. 78. § (4) bek.]. A kérdés csupán az, hogy a felmentési idő lejártakor rendelkezni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Utazási költségtérítés és a munkavállaló két lakcíme

Kérdés: Egy munkavállalónk lakcímkártya szerinti lakóhelye vidéken van, de tudjuk, hogy ténylegesen Budapesten lakik; ez utóbbi címe természetesen nincs feltüntetve tartózkodási helyként a kártyán. A munkába járás költségtérítését ilyen esetben milyen lakcím alapján kell kiszámítani és megfizetni? Mi történik, ha a munkavállaló a vidéki lakcímére vonatkozóan kéri a napi munkába járás térítését, bár nyilvánvalóan nem járhat be onnan mindennap a 4-5 órás utazási idő miatt?
Részlet a válaszából: […] életvitelszerűen lakik, míg a tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik [39/2010. Korm. rendelet 2. § d)-e) pontok].A munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a rendelet szerinti lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e (39/2010. Korm. rendelet 7. §).A munkavállaló a nyilatkozatának valóságtartalmáért munkajogi és büntetőjogi felelősséggel is tartozik, hiszen a valótlan tartalmú nyilatkozattal jogalap nélküli kifizetés valósul meg, amivel kárt okoz a munkáltatónak. Erre a nyilatkozattételhez használt nyomtatványon érdemes kifejezetten is felhívni a munkavállaló figyelmét. Ha a munkáltató azt észleli, hogy a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Besorolás az új szakképzési rendszer alapján

Kérdés: Szociális intézmény vagyunk. Az idősek otthonába felvettünk egy érettségivel rendelkező szociális gondozót. C besorolást kapott. Most hozott egy bizonyítványt, mely szerint ő gyakorló ápoló lett. A szakmajegyzékben 5 0913 03 04 azonosító számú a bizonyítványa. Helyesen hova sorolom őt? D vagy E fizetési osztályba? Ez az azonosító szám nem egyértelmű számunkra. És a továbbiakban a friss bizonyítványokat hogyan tudom könnyen felismerni, hogy hova sorolhatóak vele a dolgozók? Gondolok itt az eddigi jól felismerhető OKJ első két számjegyére.
Részlet a válaszából: […] szakképesítés; emelt szintű szakképesítés-ráépülés; felnőttképzési szakmai végzettség, illetve szakképesítés; felsőfokú szakirányú szakképzettség; technikusi szakképzettség;–0913: Képzési terület a KSH által kiadott Képzési területek Egységes Osztályozási Rendszere (KEOR 2018) alapján: Ápolás és szülésznőképzés képzési terület;–03: Ágazati besorolás: egészségügyi ágazat;–04: Szakmasorszám.A gyakorló ápoló szakmát alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők öt év, érettségi végzettséggel rendelkezők két év alatt sajátíthatják el. Tekintettel arra, hogy először 2020 szeptemberétől indulhattak az új rendszer szerinti képzések, a kérdésben szereplő esetben a kollégának érettségivel kellett rendelkeznie ahhoz, hogy 2022-re kezében legyen az oklevél. Aszakmához tartozó Digitális Kompetencia Keretrendszer (DKKR)-szint ötös (haladó szint).A Kjt. tartalmaz értelmező rendelkezéseket a besorolás segítése érdekében. A Kjt. 61. §-ának (3b) bekezdése szerint "a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmajegyzékben szereplő és a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szerinti 5. szintű technikumi szakma megszerzését igazoló oklevéllel tanúsított képesítést felsőfokú szakképesítésnek, az MKKR szerinti 4. szintű szakma megszerzését igazoló szakmai bizonyítvánnyal tanúsított képesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni a 66. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásakor", a (3c) bekezdése szerint "a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményekről vezetett nyilvántartásban szereplő és az MKKR szerinti 5. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Egészségileg alkalmatlan közalkalmazott felmentése

Kérdés: Az intézményben dolgozó közalkalmazott egyéves táppénzideje lejárt. Munkaügy szempontjából mi a teendő? 1. Elküldjük üzemorvoshoz. Az üzemorvos megállapítja, hogy az intézménynél lévő minden munkakörre alkalmatlan. Ez esetben nem terheli az intézményt munkakör-felajánlási kötelezettség. Közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetjük egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmentéssel. A ki nem adott szabadság megváltásra kerül. 2. Atáppénzjogosultság lejárta után kiadjuk a felhalmozódott szabadságot. A szabadság ideje alatt elküldjük üzemorvoshoz. Az üzemorvos megállapítja, hogy az intézménynél lévő minden munkakörre alkalmatlan. Közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetjük egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmentéssel.
Részlet a válaszából: […] vizsgálni, hogy van-e a munkáltatón belül, vagy a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatónál, illetve a munkáltató fenntartója által fenntartott más, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör. Ha ilyen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá, akkor a felmentés közölhető (Kjt. 30/A. §).Mivel a kérdés szerint a közalkalmazott egy évet meghaladóan volt táppénzen, felmentési védelem már nem illeti meg a keresőképtelensége miatt [Mt. 68. § (2) bek. a) pont]. A szabadság szempontjából abból kell kiindulni, hogy szabadságot kiadni csak a beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Ha más okból mentesül a közalkalmazott a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.
1
2
3
7