304 cikk rendezése:
281. cikk / 304 Közteherjegyek visszaváltása
Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, szeretném megtudni, hogy a megmaradt közteherjegyeket hol és milyen áron válthatom vissza? Mivel előre nem mindig tudtam pontosan kiszámolni, hogy mennyi bélyegre lesz szükségem, mindig inkább többet vettem, hiszen később úgyis felhasználtam. Most viszont itt az új törvény, és jelenleg nincs szükségem alkalmi munkavállalókra. Félek, hogy megmarad a több tízezer forint összegű bélyeg. A postán közölték, hogy nem tudják visszavenni. Mit tegyek?
282. cikk / 304 Magasabb vezető közalkalmazott pályakezdőként
Kérdés: Lehet-e egy szálláshely szolgáltatására, konferenciák lebonyolítására irányuló tevékenységet végző önkormányzati költségvetési intézményben intézményvezető (kinevezett magasabb vezető) az a személy, aki a pályázati feltételeknek megfelel ugyan, de pályakezdőnek minősül? Megítélésünk szerint a Kjt. ezt nem zárja ki. Vajon helyes-e a vélekedésünk?
283. cikk / 304 Szakszervezeti tisztviselő védelme – szervezeti működés hiányában?
Kérdés: Cégünk a közelmúltban átszervezéseket hajtott végre, melynek keretében több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetésére is sor került. Az ezzel érintett egyik munkavállalónk viszont jelezte, hogy ő szakszervezeti vezető tisztségviselő, és csatolta az alapszabályt, amely szerint nálunk már három éve működik a szakszervezet – más munkáltatóról nincs szó a dokumentumban. A szakszervezet létezéséről ugyanakkor eddig nem is tudtunk, semmilyen tevékenységet nem végeztek nálunk, és így más szerveket sem ismerünk – egyedül a munkavállalót, akivel most nem tudjuk közölni a felmondást. Ilyen esetben mit tehetünk?
284. cikk / 304 Garantált bérminimum és a közalkalmazotti illetménytábla bértételei
Kérdés: A 321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet alapján július 1-jétől a középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörben a garantált bérminimum összege 87 500 Ft. Ezzel ellentétben a jelenlegi költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti bértábla a középiskolai végzettséget előíró "D" fizetési osztályban csak a 6-os fizetési fokozatban, tehát legalább 15 év jogviszonnyal rendelkezők esetén éri el ezt az összeget. A közalkalmazottak bére a "D/5" besorolásig nem éri el a kötelező legkisebb mértéket. A "D" fizetési osztály 5-ös fizetési fokozatába sorolt egyik közalkalmazottunk sérelmezte, hogy csupán 86 900 Ft illetményt fizetünk neki. Igaza van?
285. cikk / 304 Szakszervezeti egyetértés feltételei
Kérdés: Egy szakszervezeti tisztségviselőt másik munkahelyre irányítottunk át, előreláthatólag egy hónapra. Az intézkedés előtt megkérdeztük a szakszervezeti titkárt, aki eddig velünk kapcsolatban eljárt, és akit felettesként jelöltek meg alapszabályzatukban. Ő meg is adta a hozzájárulást, így elindítottuk a kiküldetést. A munkavállaló viszont sérelmezte, hogy nem a jogosult felettes szakszervezeti szervtől kértünk egyetértést, és nem hajlandó felvenni a munkát a kijelölt munkahelyen. Keressük meg a másik szakszervezeti felettes szervet?
286. cikk / 304 Utasítás megtagadása – ha rossz a közlekedés
Kérdés: Munkavállalónkat változó munkahelyre alkalmazzuk. A cég döntése értelmében a jövőben a munkaszerződése alapján őt egy másik helységben kívánjuk foglalkoztatni. A munkavállalónak reggel 7 órakor kellene felvennie a munkát az új munkahelyén. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a bolt nyitvatartási rendjére tekintettel nem megoldható számára a közlekedés a lakóhelyéről, ezért az utasítást nem tudja teljesíteni. Arra hivatkozott, hogy autóbusszal hétköznap 7 óra 40 percre lehet eljutni a munkavégzés új helyszínére, szombaton pedig egyáltalán nincs buszjárat. A vonatközlekedés egyébként teljesen hiányzik az adott településen, ő maga pedig nem rendelkezik személygépkocsival. Önök szerint megszüntethetjük a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással az utasítás megtagadása miatt?
287. cikk / 304 Rehabilitációs hozzájárulás II.
Kérdés: Az alábbi foglalkoztatotti létszámadatok esetén van-e (és mennyi) rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség? Mi a számolás és kerekítés helyes módja? Azonos módon kell-e kerekíteni a létszámot és a megváltozott munkaképességű dolgozók létszámát, illetve jogos-e az az álláspont, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóknál főre kell számolni, és nem kell figyelembe venni, hogy ezek a dolgozók nem teljes munkaidőben dolgoznak? 1. vállalkozás: 20,6 létszám, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó. 2. vállalkozás: 21,25 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 3. vállalkozás: 20,8 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 4. vállalkozás: 20,4 fő, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó.
288. cikk / 304 Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?
289. cikk / 304 Rendkívüli felmondás – jogellenesség munkáltatói közrehatás miatt
Kérdés: Banki ügyintézőként dolgoztam, egy átutalást kellett elintéznem "sűrű" időszakban, nagy volt a munkateher. A munkáltatóm utasított, hogy egy külföldi betét kamatait a külföldi tulajdonosnak utaljam át, és a betét tőkeösszegét további egy hónapra kössem le. Közel tíz éve ezzel a számlával minden esetben havonta hasonlóképpen kellett tennem, de most véletlenül nem csupán a kamatokat, hanem a betét tőkeösszegét is elutaltam. Ez akkor derült ki, amikor az átutalt tőkeösszeg visszahívására már nem volt mód. A főnököm rendkívüli felmondással elküldött, az indokolás szerint súlyosan gondatlanul jártam el. Hiába védekeztem, hogy nagyon túlterhelt voltam, ez okozta a tévedést, és hogy nem szándékosan tettem, túl kevesen vagyunk a feladatok ellátására, és ő is hibázott, amikor kihagyta az ún. "négyszem-elvet". Jogszerűen szüntette-e meg a munkaviszonyomat a munkáltatóm?
290. cikk / 304 Pótszabadság – kinevezett vezetőnek
Kérdés: Jár-e a megbízott, illetve a kinevezett magasabb vezetőknek és vezetőknek az oktató-, illetve nevelőmunkát végző közalkalmazottakat megillető pótszabadság? Hogyan alakul a pedagógus-szakkönyv vásárlásához való jogosultságuk?
