Pedagógus díjazása május 1-jén

Kérdés: Iskolánk kórusa fellépett május 1-jén a városi majálison. Milyenfajta munkaidőnek minősül ez az Nkt. szerint? Milyen díjazás illeti meg erre az időre a karvezetőt és a kísérő tanárokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – közalkalmazottakra is irányadó – 107. §-ának a) pontja értelmében rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő időpontban végzett munka, tehát például a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munka. A fentiek alapján a munkaszüneti napon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Szombati nyitva tartás túlóra nélkül

Kérdés: Élelmiszer- és vegyiáru-boltjaink nyitvatartási idejéhez igazodóan a munkavállalók hétköznap 8 órát dolgoznak. Szombaton is szeretnénk rendszeresen nyitva tartani 8-12 óra között. Eddig a munkavállalókat a szombati napjukon 100% pótlékkal fizettük ki, mivel a pihenőnapjukon dolgoztak. Nem szeretnénk rendszeresen, tervezetten túlórát beosztani. Megoldható-e, hogy aki szombaton bejön dolgozni, az hétfőn csak négy órát dolgozik (12-kor kezdene)? Ezzel ugyanis meg lesz a munkavállalónak egybefüggő 48 óra heti pihenőideje és 40 órás munkaideje. Elkerülhető-e ezzel a szombati túlóráztatás?
Részlet a válaszából: […] A megoldás azért nem jó, mert a heti munkaidő és pihenőidő mértékét is – általános szabály szerint – a naptári héten kell betartani. A törvény szerint hét: a naptári hét, vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Utazási költségtérítés – lakóhelytől munkahelyig

Kérdés: A 39/2010. Korm. rendelet értelmében hazautazásnak számít a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának 86%-a, legfeljebb havonta 2014-ben 35 200 forint. Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállaló csak a lakóhelyétől 15 km-re lévő városig tud eljutni tömegközlekedéssel, oda pedig autóval kell érte beutazni, mert tömegközlekedési lehetőség nincs? Fizethető-e ebben az esetben hazautazás, hiszen a lakóhelyéig a munkavállaló nem tud eljutni tömegközlekedéssel?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján a munkáltatót terhelő kötelezettség, hogy megtérítse a munkavállaló közigazgatási határok átlépésével történő munkába járását. A munkába járás egyik alesete a hétvégi hazautazás. A lakóhely "annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.
Kapcsolódó címke:

Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A munkavállalót megillető bérpótlékokat, azok jogosultsági feltételeit és mértékét az Mt. tételesen rögzíti.A munkavállalónak, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Órabéres dolgozónak, ha munkaidőkeretben van foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben, és rendes munkaidőben munkaszüneti napon munkát végez, akkor jár neki a távolléti díj az ünnepre, az alapbére és a 100% bérpótlék is?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.].A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaközi szünet kiadása

Kérdés: Cégünknél 20 perc munkaközi szünet van. 8 órától 9 óráig három csoportban 20 percenként tartják meg a dolgozók a szünetet. Azért három csoportban, mert így biztosítható a kényelmes étkezés, és hogy sorra kerüljenek a mosdónál és a kávéautomatánál. Ezzel két probléma is van. Az egyik: a munkáltatói tájékoztatóban az szerepel, hogy a szünet 8 órától 8.20-ig tart, de amikor új telephelyre költöztünk, kivitelezhetetlenné vált, hogy a dolgozóknak egyszerre legyen szünetük. Ez a 20 perces szünet nem része a munkaidőnek, bér sem jár rá. Milyen formában kell a munkavállalókat tájékoztatni arról, hogy a gyakorlat eltér a munkáltatói tájékoztatótól? A másik probléma, hogy 6 órakor kezdünk, ezzel megszegjük az Mt. 103. §-ának (5) bekezdését. Mivel a dolgozók nagyon korán kelnek, nem is lehetne elhúzni a reggelit 9 óráig. Ezenkívül van napközben két 5 perces szünet, ami része a munkaidőnek.
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünetről a munkaidő-beosztás közlésével kell tájékoztatni a munkavállalókat, amelyet legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni [Mt. 97. § (4) bek.]. Ez a tájékoztatási kötelezettség 2014. március 15. óta teljesíthető úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.
Kapcsolódó címkék:    

Állásidő iskolaszövetkezeti munkaviszonyban

Kérdés: Több helyen is azt olvastam, hogy a diákmunkásoknak nem jár állásidő. Miként kell kezelni azt, ha a diákokkal megkötjük ugyan az egyedi munkaszerződésüket, ami alapján kiküldjük őket a megrendelőhöz, de ott mégsem kapnak munkát (ami hagyományos munkavállaló esetében állás­idő lenne)?
Részlet a válaszából: […] Iskolaszövetkezeti munkaviszonyban az iskolaszövetkezet munkáltató és a diák munkavállaló két típusú megállapodást kötnek egymással. Az első egy keret-munkaszerződés, amely a lehetséges jövőbeni foglalkoztatások alapvető kereteit határozza meg, míg a másik az egyedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Rendkívüli munkaidő – adminisztratív módon nem korlátozható

Kérdés: Cégünknél a szellemi dolgozók körében gyakori a túlóra, amit nem a munkáltató rendel el, de ha valaki tovább marad az irodában, azt utólag mindig elismerjük rendkívüli munkaidőnek. Kérdésünk, hogy korlátozható-e a munkáltató által elismert túlóra? Például bevezethetjük-e, hogy a következő naptári félévtől legfeljebb havi 20 óra túlórát számolunk el havonta, a többit pedig nullázzuk?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony alapján a munkavállaló a munkáltató által előírt munkaidőben köteles megjelenni, és a munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 52. § (1) bek. a) és b) pontok]. A munkavállaló munkaidejének mértékét a munkaszerződése határozza meg, külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.
Kapcsolódó címkék:      

Munkaközi szünet – nem lehet a munkaidő része közvállalatnál

Kérdés: Köztulajdonban álló cégünket nemrég alapították, így most kerül sor munkavállalóink felvételére. Az egyértelműség kedvéért szeretnénk rögzíteni írásban a munkavállalóink részére, hogy a napi munkaidő nálunk nyolc óra, és ebbe az ebédszünet is beleszámít majd, így a munkaidő reggel 8 órától délután 16 óráig tart. A kérdésünk, hogy ezt a munkaszerződésben vagyunk kötelesek rögzíteni, vagy elég, ha tájékoztatóban szerepeltetjük?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében munkaidőnek számít a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is [Mt. 86. § (1) bek.]. Ugyanakkor nem munkaidő – a készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Elszámolás a munkaidőkeret végén

Kérdés: Dolgozóink háromhavi munkaidőkeretben és órabéres formában dolgoznak. Az első két hónapban a ténylegesen ledolgozott órák és az órabér szorzata a havibérük az esetleges pótlékokkal együtt, majd a harmadik hónap végén kell a három hónap ledolgozható munkaóráinak alapulvételével megállapítani, hogy többet vagy kevesebbet dolgoztak? Ha többet, akkor túlórapótlékot kapnak, ha kevesebbet, akkor a különbözetre átlagbért?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irány­adó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.
1
84
85
86
127