43 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] jogviszony megszűnése napjáig járó illetménykülönbözetet visszamenőlegesen kifizetni, hiszen ez az érintettet önmagában a rendelet alapján illeti meg.A 2026. január 1. és június 30. között megszűnt jogviszonyú személyek, ha később nem helyezkedtek el újra, a fentiek alapján nem illeti meg őket az emelés. Ha viszont igen, szintén több eset lehetséges. Ha például egy pedagógusnak 2026. június 15-én áthelyezéssel megszűnt a jogviszonya, amely 16-ától egy másik munkáltatónál folytatódott, ő jogviszonyban állt 2026. július 1-jén, és ezért az új munkáltatóját terheli az emelési kötelezettség. Ekkor a 96/2026. Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni, amely értelmében „megemelendő illetménynek a 2025. december 1-jei, ha pedig a jogviszony később jött létre, a jogviszony létesítése időpontjában érvényes illetményt kell tekinteni”. Vagyis azt az illetményt, amelyben a volt és az új munkáltató, valamint a foglalkoztatott a Púétv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján megállapodott.Annak, akinek szintén megszűnt június 15-én a jogviszonya, de 2026. július 1-jén még nem helyezkedett el, attól függ az emelési kötelezettség, hogy volt-e megemelendő illetménye, vagyis olyan illetmény, amely a 2026. augusztus 19-ig elkészítendő kinevezésmódosítást megelőzte. Ha[…]

Részlet a válaszából: […] kell. A Kttv. 225/K. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a Kttv. eltérően nem rendelkezik, a polgármesteren az alpolgármestert, a vármegyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester-helyettest is érteni kell. Ebből az következik, hogy a 39/2010. Korm. rendelet munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre irányadó szabályait – e rendeletben meghatározottak szerint – egyebek mellett a polgármesterre is alkalmazni kell, azaz a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre irányadó rendelkezések az esetében is alkalmazandóak.Ugyancsak irányadó megítélésünk szerint a polgármesterre a 437/2015. Korm. rendelet, mely a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szól. A 437/2015. Korm. rendelet hatálya kiterjed a munkáltatókra és a velük az Art. 7. §-ának 38. pontja szerinti munkaviszonyban álló munkavállalóra. Ez azt jelenti, hogy a Kttv. 225/K. §-ának (1) és (6) bekezdései alapján a fentiekben kifejtettek értelmében e rendeletben foglaltak is alkalmazandóak a polgármesterre, kivéve, ha törvény, kormányrendelet vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítésére eltérő szabályt állapít meg [437/2015. Korm. rendelet 1. §]. A 437/2015. Korm. rendelet 2. §-a kimondja, hogy a belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés – ún. napidíj – jár. A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. Nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el, vagy ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja [437/2015. Korm. rendelet 3–4. §]. Mivel a 437/2015. Korm. rendelet értelmében a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató a fentiek szerint[…]

Részlet a válaszából: […] bek.].Ha a nem pályakezdő köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a közigazgatási szakvizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni. A határidő számítására a Kttv. 118. §-ának (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. E határidő eredménytelen elteltét követően a köztisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható a közigazgatási szakvizsga teljesítéséig. A közigazgatási szakvizsga teljesítése után a Kttv. 116. §-a rendelkezésének megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani [Kttv. 122. § (3) – (4) bek.]. Ha a nem pályakezdőként kinevezett, áthelyezett kormánytisztviselő gyakornoki vagy fogalmazói besorolású, és kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a Kttv. 122. §-ának (3) bekezdése szerint köteles közigazgatási szakvizsgát tenni, előmenetelére a Kttv. 122. §-ának (4) és (5) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell [Kttv. 122. § (6) bek].A fenti jogszabályhelyek alapján megállapítható: mind a pályakezdőként, mind pedig a nem pályakezdőként kinevezett köztisztviselő köteles a közigazgatási szakvizsgát letenni, a kötelezettség teljesítése előmeneteli feltétel. A szakvizsga határidőben való letételének elmulasztása esetén a köztisztviselő magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolható mindaddig, amíg e kötelezettségének eleget nem tesz. A szakvizsga letételének elmulasztásához egyéb jogkövetkezményt a Kttv. nem fűz.A vezetői munkakört betöltő köztisztviselők vonatkozásában ugyanakkor a fentiektől eltérő szabályokat ír elő a Kttv. 129. §-ának (2) és (3) bekezdése: Vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alól adott, a KTK teljes körű mentesítésével rendelkező köztisztviselő kaphat. Ettől eltérően, ha a vezetői kinevezéskor a köztisztviselő nem rendelkezik jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, azt a kinevezéstől számított két éven belül le kell tennie. Ha szakvizsga-kötelezettségét e határidőn belül a köztisztviselő számára felróható okból elmulasztja, közszolgálati jogviszonya a Kttv. erejénél fogva megszűnik. A közigazgatási szakvizsga letételére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama. Feltételezzük, hogy a kérdéssel érintett köztisztviselő nem vezetői munkakört betöltő köztisztviselő, hiszen vezetők esetében a fentiek szerint a közigazgatási szakvizsga teljesítését elmulasztó kolléga jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.A személyi illetmény megállapításáról a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése a következőként rendelkezik: A képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával – a jegyző, illetve a főjegyző. Személyi illetmény minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A határozott időre megállapított havi személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A személyi illetmény megállapításának tehát nem előfeltétele a közigazgatási szakvizsga megléte, hanem „csupán” a hosszabb ideje fennálló kiváló munkateljesítmény szükséges a megállapításához.A Kttv. fent idézett előmeneteli szabályai azonban előírják, hogy a közigazgatási szakvizsgát mely személyi körnek milyen határidőn belül kell teljesítenie. Ebből következően a munkáltatónak a Kttv.[…]

Részlet a válaszából: […] igazgatási szervnél foglalkoztatottak legalább 70 százalékát érintő illetményemelésre került sor. Az ezen rendelkezés szerinti illetményemelésre a Kit. 156. §-a szerinti szülési szabadság, illetve a Kit. 131. §-a és a Kit. 157. §-a szerinti fizetés nélküli szabadság megszűnését követő két hónapon belül kerülhet sor azzal, hogy az illetményemelést visszamenőlegesen legfeljebb a Kit. 156. §-a szerinti szülési szabadság, illetve a Kit. 131. §-a és a Kit. 157. §-a szerinti fizetés nélküli szabadság megszűnésének időpontjától lehet alkalmazni [Kit. 134. § (6) és (7) bek.].A kérdéssel érintett gyermekgondozást segítő ellátásról (GYES) visszatérő kormánytisztviselő a Kit. 157. §-a (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, amely szerint a kormánytisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a kormánytisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A Kit. 134. §-ának (6) és (7) bekezdését beiktató 2025. évi XXXIII. törvény végső előterjesztői indokolása szerint a szabályozás lehetővé teszi a teljesítményértékelés nélküli illetményemelést abban az esetben, ha a kormánytisztviselő szülési szabadsága, illetve fizetés nélküli szabadsága ideje alatt a kormánytisztviselő álláshelye szerinti kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatottak legalább 70 százalékát érintő illetményemelésre került sor. A megemelt illetmény alkalmazásának lehetőségét a szülési szabadság, illetve a fizetés nélküli szabadság megszűnésének időpontjához igazodva biztosítja. A Kit. tehát a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kormánytisztviselők részére nem írja elő kötelezően az illetményemelést, ennek csak a lehetőségét biztosítja. Így, amennyiben a munkáltató e szabadságról visszatérő kormánytisztviselők részére nem állapít meg a Kit. 134. §-ának (6) és (7) bekezdése alapján illetményemelést, ezzel önmagában – általános szabály szerint – nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy már önmagában az is sértheti az egyenlő bánásmód követelményét,[…]

Részlet a válaszából: […] „E” fizetési osztálynál (az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakör, illetve az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör) és– az „F” fizetési osztálynál is (főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör).A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet V. pontjának megjegyzése előírja, hogy azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők, valóban a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni. Megítélésünk szerint ez a jogszabályhely összhangban áll a Kjt. fentebb idézett Kjt. 64. §-ának (1) bekezdésével.Mivel a közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettsége főiskolán szerzett ápoló szakképzettség, így valóban az „F” fizetési osztályba kellett volna besorolni, ezért a munkáltató helyesen járt el, hogy korrigálta az eredetileg téves besorolást. Ugyan az illetmény összegét általános szabály szerint csak közös megegyezéssel lehet módosítani, viszont a Kjt.-vel ellentétes besorolás módosításához, annak jogszabályba ütközése és ennélfogva érvénytelensége okán nem szükséges a közalkalmazott hozzájárulása. Az Mt. irányadó szabálya szerint az érvénytelenség okát a munkáltatónak el kell hárítania, hiszen a kinevezésnek csak a besorolásra és az ebből következő illetmény megállapítására vonatkozó része érvénytelen, így az érvénytelen rész helyett a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni [Mt. 29. § (3) bek.]. Az ebből[…]

Részlet a válaszából: […] továbbá a 401/2023. Korm. rendelet 88. §-a, amely a gyakornoki illetmény mértékét határozza meg, és a 88/A. §-ának (1) bekezdése, amely az illetménysávok adott évre vonatkozó mértékét tartalmazza.A 401/2023. Korm. rendelet tartalmaz további, a Púétv. 98. §-ában szereplő havi illetményt emelő tényezőket is:– a 401/2023. Korm. rendelet 95/A. §-ának (1) bekezdése alapján, ha az érintett pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a munkaköre betöltéséhez előírt szakképzettséget mesterképzésben szerezte, akkor a pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélkül számított – az esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó – havi illetményét a 88/A. § (1) bekezdése figyelembevételével meghatározott összegnél 2%-kal magasabb mértékben kell meghatározni;– a 401/2023. Korm. rendelet 95/A. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a pedagógus a matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, természettudomány, integrált természettudomány vagy digitális kultúra tantárgyat tanítja, akkor az esélyteremtési illetményrészt nem tartalmazó havi illetményének pótlék és egyes köznevelési feladatokért járó megbízási díj nélküli összegét 7%-kal magasabb mértékben kell meghatározni,– a 401/2023. Korm. rendelet 95/A. §-ának (6) bekezdése értelmében a Gyakornok fokozatba sorolt pedagógus az esélyteremtési illetményrészt nem[…]

Részlet a válaszából: […] minősül a juttató a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya-juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, adott célra felhasználható keretösszeg [Szja-tv. 71. § (1) bek.].Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni [Szja-tv. 26. § (1) bek.]. Ugyanakkor a SZÉP-kártya-juttatás mint béren kívüli juttatás kifejezetten– a munkavállalónak és– az adóévben a fizetési számlára utalttételekre vonatkozik.Azaz a SZÉP-kártya-juttatás tekintetében ahhoz, hogy béren kívüli juttatásként elszámolható legyen,[…]

Részlet a válaszából: […] pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban jogszerűen eltöltött időt. A 401/2023. Korm. rendelet 2. §-ának 2. és 7. pontja szerint foglalkoztatási jogviszonynak minősül a munkaviszony is; és mivel a jogszabály nem írja elő, hogy csak a Magyarországon ledolgozott munkaviszony tartozna ebbe a körbe, a külföldi ilyen jogviszony ideje is ilyen. Azonban a 42. § (1) bekezdése csak a jogszerű munkaviszony idejét engedi meg beszámítani, ami – álláspontunk szerint – kizárja a külföldi munkaviszony idejéből a szakképesítés nélkül óvónői (pedagógus) munkakörben munkában töltött idő figyelembevételét.A második kérdéses jogviszony egy „kft.-s munkaviszony”, a harmadik pedig egy „alapítványi munkaviszony” volt. Mivel sem gazdasági társaság (kft.), sem alapítvány nem lehet nevelési-oktatási intézmény (óvoda), amely óvodapedagógust[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti szakmai gyakorlati idő valamelyik esetének. A szakmai gyakorlati idők akkor számítandók be, ha jogszerűek voltak, tehát ha például az érintett rendelkezett az általa ellátott munkakörhöz szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel. Szakmai gyakorlatnak tekintendő elsősorban a pedagógus-munkakörben ledolgozott idő [401/2023. Korm. rendelet 42. § (1) bek. a) pont]. Az f) pont alapján idetartozik még a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel; az i) pont alapján a szakképző intézményben (SZKI) oktatói munkakörben; a j) és k) pontok alapján pedig a felsőoktatási intézményben (főiskola) idegen nyelv oktatásával összefüggő munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban, illetve legalább heti 10 órára szóló, idegen nyelv tanítására létrejött megbízási vagy vállalkozási[…]

Részlet a válaszából: […] közfeladat-ellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Mivel az idézett hosszas felsorolás nem tartalmazza a munkaviszonyt, ezért az Mt. hatálya alatt foglalkoztatott, munkaviszonyban álló munkavállalók esetében nem befolyásolja az öregségi nyugdíj folyósítását az, ha a munkavállaló öregségi nyugdíjasként továbbra is dolgozik. Ez irányadó a kérdésben említett munkavállalóra is. Ebből következően a kérdésben vázolt helyzetben megoldást jelenthet, ha a felek a munkaviszonyt csak 2026. december 31-ével szüntetik meg közös megegyezéssel, hiszen a közművelődési referens a munkabére mellett addig is megkaphatja az öregségi nyugdíjának teljes összegét.Noha megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén sem kellene szüneteltetni az öregségi nyugdíj folyósítását, a megbízási szerződés alkalmazása nem javasolt. Ha ugyanis a munkavállaló ugyanazon feladatokat (a munkakörét) látná el, az minden bizonnyal színlelt szerződésnek minősülne. A feleket a szerződés típusának megválasztása során ugyanis megilleti a szerződési szabadság [Ptk. 6:59. §[…]