82 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] lényeges változás következik be [Mt. 174. § (1) bek.]. A károsult nyugdíjazására tekintettel a módosítás kérhető, mivel az a károsult jövedelmi viszonyaiban változást eredményez. Ha a ténylegesen megállapított nyugellátás és a jövedelempótló járadék összege magasabb jövedelmet eredményez, mint amit a baleset hiányában elérhető nyugdíjként szerezhetett volna a károsult, akkor a munkáltató a járadék összegének leszállítását kérheti a bíróságtól.[…]

Részlet a válaszából: […] többek között a besorolásról szóló 37. § is, hozzátéve, hogy ezt a 257/2000. Korm. rendelet 9/B–9/H. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (1)–(3) bekezdései szerint a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint 2 évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, és számára 2 év szakmai gyakorlatot kell kikötni, amelybe beleszámítandó (vagyis azt csökkenti) a korábbi szakmai gyakorlati ideje is. A (4) bekezdés értelmében pedig, ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, de nincs 6 év munkaviszony jellegű jogviszonya, szintén Gyakornokként sorolandó be. Ekkor 6 hónap gyakornoki időt kell kikötni. Ha pedig az érintett a jogviszonya létesítésekor 6 évet elérő munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik (bármilyen munkakörben), akkor a 401/2023. Korm. rendelet 37. §-ának (12) bekezdése alapján a Pedagógus I. fokozatba sorolandó. Kiemelendő, hogy ez az ún. „hatéves szabály” csak a jogviszony létesítésekor alkalmazható; akkor tehát nincs erre mód, ha a fennálló jogviszony időtartama alatt szerez valaki olyan végzettséget, amely alapján pedagógus-előmenetel hatálya alá sorolandó.Mindezen szabályok alapján jelen esetben a kisgyermeknevelőt Gyakornokként kell besorolni. A szakmai gyakorlata körében egyfelől a 401/2023. Korm. rendelet 42. §-ának (1) bekezdése szerinti, másfelől a 257/2000. Korm. rendelet 9/E. §-ának (1) bekezdése szerinti időket kell figyelembe venni. A bölcsődében középfokú, technikumi szintű szakképesítés alapján kisgyermeknevelő munkakörben eltöltött idő azonban a szakmai gyakorlatába nem számítható be, mert ezt egyik jogszabályhely sem sorolja fel. A 401/2023. Korm. rendelet 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint ugyan be kell számítani a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, viszont a Gyvt. 15. §-ának (10a) bekezdése a gyermekjóléti ágazat területén kizárólag a felsőfokú végzettség birtokában ledolgozott időket tekinti pedagógus-munkakörben töltött időnek. Azaz,[…]

Részlet a válaszából: […] követelmény: az alkalmazás szerinti múzeumi szakágnak megfelelő szakirányú mesterfokozatú szakképzettség,– egyéb követelmény: 2 év szakmai gyakorlat.Az itt említett szakmai gyakorlat fogalmára a 39/2020. EMMI rendelet 2. §-ának 5. pontja ad definíciót: „a kulturális intézmény alaptevékenységéhez igazodó vagy az ellátandó kulturális szakfeladatnak megfelelő munkakörben eltöltött idő”. Ennek a kritériumnak megfelel a segédmuzeológus munkakörben eltöltött idő, hiszen a múzeum alaptevékenységének körébe tartozik. Vagyis a muzeológus munkakörben történő[…]

Részlet a válaszából: […] lehet eltérni, ha azt e törvény kifejezetten megengedi. A közszolgálatban ugyanis a közjogi jellegű, eltérést nem engedő normákon alapuló szabályozás elve érvényesül, ezt egyfelől a köz szolgálatának elsődlegessége, másfelől a költségvetésből történő finanszírozás indokolja. A munkáltató egyoldalúan tehát kizárólag akkor térhet el, illetve a felek megállapodása csak akkor térhet el a Kttv. rendelkezéseitől, ha az adott jogintézmény tekintetében ezt a Kttv. kifejezetten engedélyezi, és csak annyiban, amennyiben azt a törvény meghatározza. Az ezzel ellentétes megállapodásra, jognyilatkozatra a semmisség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A Kttv. 143. §-ának (2) bekezdésétől a Kttv. eltérést nem enged, így a törvény ezen szabályát úgy lehet csak értelmezni, hogy a Kttv. 143. §-ának (2) bekezdése alapján 2026. évben a közszolgálati tisztviselők részére bankszámla-hozzájárulás nem adható.Ugyanakkor ettől eltérően alakul a helyzet a köztisztviselők és a közszolgálati ügykezelők tekintetében. A Kttv. 226. §-ának (7) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselő részére a Kttv. 143. §-ának (2)[…]

Részlet a válaszából: […] volna meg. A kérdésből arra következtetünk, hogy a közalkalmazottak illetménye a garantált bérminimumnak megfelelő összeg volt (legalábbis minden bizonnyal ebből kell kiindulni). Ha például 2023-ban az akkor hatályos garantált bérminimum járt illetményként, értelemszerűen az esedékes jubileumi jutalmat is ez alapján kellett volna megfizetni. Így ennek a 2023-ban irányadó összegnek az alapulvételével kell kiszámítani a neki járó összeget akkor is, ha azt a munkáltató elmulasztotta kifizetni az esedékességének évében, és 2026-ban pótolja ezt. Ebből következően a 2023-ban ki nem fizetett jubileumi jutalmat nem a 2026. évben hatályos garantált bérminimum összegét alapul véve kell kiszámolni.Mivel a kifizetés az esedékességének évében elmaradt, az érintett közalkalmazottak számára az elmaradt jubileumi jutalmak összege után késedelmi kamatot kell fizetni. A Kjt. tekintetében is irányadóak a Ptk. 6:48. §-ának késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezései [Kjt. 2. § (3) bek., Mt. 31. §].[…]

Részlet a válaszából: […] illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja [Kjt. 75. § (1) bek.].A Kjt. 78. §-a alapján járó jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a bölcsődében, minibölcsődében a bölcsődei pótlékot, valamint a családi bölcsődében, munkahelyi bölcsődében a szociális ágazati összevont pótlékot be kell számítani [15/1998. NM rendelet 3. § (5e) pont].A bölcsődében, minibölcsődében foglalkoztatott, jogszabályban meghatározott közalkalmazottakat bölcsődei pótlék illeti meg [257/2000. Korm. rendelet 15/B. §]. A bölcsődei pótlékra jogosult közalkalmazottak egy része pedig további kiegészítő bölcsődei pótlékra jogosult [257/2000. Korm. rendelet 15/F. §]. A bölcsődei pótlék és a kiegészítő bölcsődei pótlék két önálló, eltérő jogalapon járó pótlék. A 15/1998. NM rendelet alapján csak a bölcsődei pótlék számítandó be a jubileumi jutalom összegébe; ebből pedig következik, hogy a kiegészítő bölcsődei pótlék a jubileumi jutalomnak[…]

Részlet a válaszából: […] naprakészen és mindezek ellenőrzését lehetővé tévő módon vezetik [1/2022. Jogegységi határozat]. Ugyanakkor a munkaidő-nyilvántartás nem jognyilatkozat, hanem a munkavállaló által teljesített munkaidőre vonatkozó tényeket tartalmazó dokumentum. Éppen ezért nincs olyan követelmény, hogy azt a nyilvántartást készítő munkáltatónak vagy az érintett munkavállalónak kötelező lenne aláírni, vagy más módon jóváhagyni. A bírói gyakorlat által megfogalmazott, idézett követelményeknek megfelelhet a kérdésben leírt megoldás is, ahol tehát a papíralapon vezetett adatokat a munkavállaló ellenőrizheti, és[…]

Részlet a válaszából: […] §-ának (3) bekezdése taxatíve meghatározza a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe vehető időtartamokat. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál – egyebek mellett – a hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát kell figyelembe venni. Ez a jogszabályhely az IM BV Országos Parancsnokságnál fennállt munkaviszony figyelembevételét nem teszi lehetővé a jubileumi jutalom számítása során. Ebből következően a Hszt. hatálya alá tartozó büntetés-végrehajtási szervezetnél foglalkoztatottak tekintetében csak a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időtartam minősül jubileumi jutalomra jogosító időnek. A kérdés szerint érintett időszakban (1984 és 1990 között) az 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szabályozta a büntetés-végrehajtási testület hivatásos állományának[…]

Részlet a válaszából: […] beszámításának. A Kttv. 9. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a Kttv. hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről, vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a közszolgálat létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Ennek értelmében a külföldi munkaviszonyt a köztisztviselőnek kell igazolnia. Nincs olyan szabály a Kttv.-ben, amely meghatározná, hogy a munkáltató milyen iratokat fogadhat el a külföldön munkaviszonyban töltött idő igazolására. Ennek eldöntése a munkáltatóra van bízva azzal, hogy érdemes olyan iratokat kérni az igazoláshoz, amelyből hitelt érdemlően megállapítható, hogy a külföldi munkaviszony a köztisztviselő által közöltek szerint fennállt. Elfogadható lehet például az eredeti munkaszerződés bemutatása, valamint ehhez kapcsolódóan[…]

Részlet a válaszából: […] gondozót „B”–„E” fizetési osztályokba lehet besorolni, a Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján annak, a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettségnek, szakképesítésnek, szakképzettségnek a figyelembevételével, amellyel az adott kolléga rendelkezik. Jelen esetben ezek az ápoló, illetve a szociális gondozó szakképesítések.A demenciagondozói képesítés a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) 4. szintjébe tartozó szakképesítés (nem önálló szakma). Azaz középfokú szakképesítés, nem minősül emelt (vagy technikumi) szintűnek (MKKR 5 szint), amelyet a Kjt. 61. §-ának (3c) bekezdése alapján a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítésnek kellene elfogadni.A demenciagondozó-képzés elvégzésének iskolai végzettséggel kapcsolatos bemeneti feltétele a legalább alapfokú iskolai végzettség. Mivel a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés „B” fizetési osztályba sorolásra jogosít, tehát ez alapján a demenciagondozói képesítés megszerzése alapján magasabb fizetési osztályba való előresorolásra sem az ápoló, sem a gondozó esetében ténylegesen nem kerülhet sor.A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése ugyanakkor így szól: amennyiben a legfeljebb „G” fizetési osztályba tartozó közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve[…]