86 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] csökkenhet a korábbihoz képest.Az igazgatót a Púétv. 102. § (1)–(2) bekezdése alapján a Gyakornok fokozathoz tartozó illetmény (2024. január 1-jétől 528.800 Ft) százalékában, az intézményben tanított, nevelt gyermekek létszámával arányos megbízási díj illeti meg. Ennek összegét az illetmény és az esélyteremtési illetményrész összegéhez kell hozzáadni.Az Nkt. 71. §-ának (1) bekezdése kimondja: a nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A Gyvt. viszont nem tartalmaz szakmai munkaközösség jogintézményére vonatkozó szabályt. A munkaközösség-vezetés így csak nevelési-oktatási intézményben (tehát az óvodában) látható el, (óvoda)pedagógus munkakört betöltő személy által. Ha a többcélú intézményként működő óvoda-bölcsőde vezetését a bölcsődei alapfeladat körébe tartozó munkakört betöltő személy látja el, akkor rá az Nkt. nem vonatkozik, szakmai munkaközösséget nem vezethet."Munkáltatói döntésen alapuló pótlék" jogintézménye 2023. december 13-ig sem létezett, legfeljebb a munkáltató mérlegelési jogkörében a garantált illetménynél magasabb illetményt állapíthatott meg. Az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése ugyanis azt mondta ki, hogy "a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja". 2024. január 1-jétől ez a szabály viszont hatályát vesztette. Helyette a Púétv. 98. §-ának (2) bekezdése alkalmazandó, mely szerint: a munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség, idegennyelv-ismeret megléte,c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,e) a felelős gazdálkodás[…]

Részlet a válaszából: […] hiányzó óvodapedagógust. Az óvodapedagógus így egyedül dolgozónak minősül, és őt a többlettanítási óradíj megilleti akkor is, amikor pedagógiai asszisztens vagy dajka segítségével látja el a feladatait.A szabályozás továbbá nem tesz különbséget a díjazásra való jogosultság tekintetében aszerint, hogy milyen ok vezetett az óvodapedagógus egyedüli feladatellátására. Akár rövid időtartamú, akár tartós távolléttel érintett a váltótársa, annak, aki a munkát egyedüliként elvégzi, jár a Púétv. 130. §-ának (2) bekezdése szerinti többlettanítási óradíj. Ez független attól, hogy ez az óvodapedagógus egyébként megfelel-e a másik többlettanítási óradíj feltételének, amelyet a Púétv. 101. §-a szabályoz. Kimondva: a pedagógus számára tartós helyettesítésért a kormányrendeletben meghatározott többlettanítási óradíj jár. Itt jegyezzük meg, hogy tartós helyettesítésre a Púétv. 82. §-ának (6) bekezdése alapján csak az érintett óvodapedagógus és a munkáltató írásba foglalt, legfeljebb az adott nevelési év végéig szóló megállapodása alapján kerülhet sor. E szabályhoz kapcsolódnak a 401/2023. Korm. rendeletnek a többlettanítási óradíj mértékét meghatározó 89. § (1)–(2) bekezdései. Eszerint tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a 401/2023. Korm. rendelet 88. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1%-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár, azaz: legalább 5288 Ft-os óradíj. Ha pedig[…]

Részlet a válaszából: […] bizalom elvesztése általában a munkavállaló munkavégzésével kapcsolatos tényállásokhoz kötődik. Önmagában nem elegendő, ha a munkáltató pusztán a bizalomvesztésre hivatkozik a felmondásban, hiszen azt valamilyen konkrét, a munkavállaló személyében (magatartásában) rejlő ok kell, hogy kiváltsa, ráadásul a felmondás okának világosnak, valósnak és okszerűnek is kell lennie [Mt. 64. § (2) bek.]. A bizalomvesztés számos konkrét tény­állást foglalhat magában, azt kimerítően felsorolni nem lehetséges. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a vezető bizalmának elvesztése – mint felmondási indok – csak a munkavállaló magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló, bizonyítható objektív tényen alapulhat [EBH 2016.24]. Bizalomvesztést alapozhat meg, ha a munkavállaló a felettesével szemben elfogadhatatlanul, tiszteletlen módon, illetve kioktató hangnemben kommunikál [BH 2021.9.267]. Mivel nem ismerjük, hogy a konkrét esetben milyen tényállás szolgált a bizalomvesztés alapjául, nem tudunk állást foglalni abban sem, hogy felmondással jogszerűen megszüntethető volt-e a munkaviszony. Az azonban általánosságban kijelenthető: nem kizárt, hogy a felmondás jogszerű oka legyen az olyan magatartás, aminek a bizalomvesztés a következménye.Ha valóban jogellenesen szüntette meg a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát, akkor a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló számára a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt [Mt. 82. § (1) bek.]. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét [Mt. 82. § (2) bek.]. A munkavállaló kártérítés helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget is [Mt. 82. § (4) bek.]. Ezen túlmenően, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnésekor nem részesült végkielégítésben az Mt. 77. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján (ilyen lehet a szóban forgó eset is, mivel a felmondás a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával függ össze), akkor jogosult a végkielégítés összegére is [Mt. 82. § (3) bek.].Az Mt. 83. §-ának (1) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] kötelező és a munkáltató engedélye alapján biztosított fizetés nélküli szabadság ideje is. A szünetelés e szabálya eltér az egyébként a szakmai gyakorlat szünetelésének számításától, attól az esettől tehát, amikor a minősítésben való részvételhez számítandó szakmai gyakorlatba nem számít be a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének 30 napot meghaladó időtartama [401/2023. Korm. rendelet 43. § (3) bek. a) pont].Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a szünetelés alatt éri el a köznevelési foglalkoztatotti jutalom valamely fokozatára való jogosultságot, azt az a munkáltató köteles számára kifizetni, amellyel az adott fokozat kifizetésének esedékessége időpontjában fennáll a jogviszonya. Ha pedig több, a Púétv. hatálya alá tartozó munkáltatója van, mindegyik külön-külön a vele fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszony és az ott fizetett illetmény alapján köteles ezt megtenni. Itt je­gyezzük meg, hogy felsőoktatási intézménnyel nem lehet köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állni, csak munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban. Munkaviszonyban jubileumi jutalom vagy köznevelési foglalkoztatotti jutalom nem jár, közalkalmazotti jogviszonyban[…]

Részlet a válaszából: […] végkielégítésről is a felek állapodhatnak meg, ezért ebben az esetben a megszüntetés feltételei szempontjából közömbös, hogy nyugdíjas-e a munkavállaló. Ha a munkavállaló kezdeményezi a közös megegyezést, neki célszerű megbizonyosodni arról, hogy a munkaviszonya megszüntetése után valóban igénybe tudja-e venni a nyugellátást. A közös megegyezésben a megszüntetés időpontját úgy érdemes meghatározni, hogy utána már biztosan nyugdíjjogosult legyen a munkavállaló. Felhívjuk a figyelmet: az Mt. alkalmazásában – leegyszerűsítve – két okból minősülhet nyugdíjasnak a munkavállaló. Egyrészt, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Ekkor önmagában az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésével nyugdíjasnak tekintendő, abban az esetben is, ha egyébként az ellátást nem veszi igénybe. Másrészt, minden más esetben (pl. a korhatár betöltése előtti ellátásoknál) az a feltétel, hogy az adott nyugellátást a munkavállaló[…]

Részlet a válaszából: […] előlegnyújtásból ered [Mt. 161. § (1)–(2) bek.].Ha a munkaruha, mint természetbeni juttatás, teljes értékében csak a kihordási időre jár, és a munkavállaló munkaviszonya ezen idő eltelte előtt megszűnik, az értékkülönbözet tartozásként minősíthető, és a munkáltató annak megtérítését követelheti a munkavállalótól; azaz a követelése lehet alapos. A munkabérből való közvetlen levonásnak azonban ettől még nincs helye, ahhoz a korábban írtak szerint szükség van a munkavállaló hozzájárulására vagy végrehajtható határozatra.A munkáltató a munkavállalóval szembeni,[…]

Részlet a válaszából: […] rendelkezések részének 27. cikkével összhangban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán hivatalban[…]

Részlet a válaszából: […] folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,b) az idényjellegű,c) társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,d) külföldön történő munkavégzés soránfoglalkoztatott köztisztviselő számára osztható be [Kttv. 93. § (3) bek.]A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Kttv. 93. § (3) bek.].A munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett köztisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg [Kttv. 98. § (6) bek.]. A köztisztviselő részére a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár [Kttv. 98. § (2) bek. b) pont]. Ugyancsak a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű szabadidő jár, ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő munkaszüneti napján kerül sor [Kttv. 98. § (3) bek.]. A szabadidőt valamennyi esetben a rendes munkaidő, illetve a rendkívüli munkaidő teljesítését követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha pedig ez nem lehetséges, azt meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó[…]

Részlet a válaszából: […] munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban áll.A szóban forgó pedagógus – attól függően, hogy melyik törvény hatálya alá tartozik – az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának ga) alpontja, illetve a Púétv. 3. §-a 26. pontjának a) pontja szerint nyugdíjasnak minősül, mert a kérdés alapján megállapítható, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság). Amennyiben az Mt. hatálya alatt áll, ugyan kérheti a munkáltatótól, hogy mondjon fel neki, ám a munkáltató ezt nem köteles végrehajtani, hiszen a felmondás a munkáltató egyoldalú jognyilatkozata, arra kötelezni nem lehet. Természetesen a munkáltató dönthet úgy, hogy eleget tesz ennek a kérésnek, és felmondja a munkaviszonyt. Ilyenkor az Mt. szerinti felmondási időt biztosítani kell a munkavállaló számára [Mt. 69. § (2) bek.], és mentesítenie kell a felmondási idő fele részében a munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 70. § (1) bek.]. A felmondást a munkáltató, figyelemmel arra, hogy a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, nem köteles megindokolni [Mt. 66. § (9) bek.]. Megjegyzendő, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 77. § (5) bek. a) pont].Ha a pedagógus a Púétv. hatálya alatt áll, szintén kérheti ugyan a munkáltatótól, hogy az a jogviszonyát felmentéssel szüntesse meg, de a munkáltató ezt – hasonlóan a fentiekhez – nem köteles végrehajtani, bár itt is dönthet akként, hogy eleget tesz e kérésnek. A munkáltató felmentéssel egyébként megszüntetheti a jogviszonyt, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nyugdíjasnak minősül [Púétv. 49. § (1) bek. e) pont], ekkor a felmentés indoka ez a tény lesz. A munkáltatónak itt is biztosítania[…]

Részlet a válaszából: […] illetve a képzésben részt vevő személy egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet [Szkt. 83. § (3) bek.]. Sem az Mt., sem a Szkt. nem írja elő azonban, hogy a kérdés szerinti esetben, azonos felek között fennálló jogviszonyokban a munkaidőt egybe kellene számítani. Tehát a szakképzési munkaszerződés alapján teljesített órákat nem kell figyelembe venni a munkaviszonyban a munkaidő-, illetve a pihenő­idő-szabályok szempontjából, sem akkor, ha azok a munkaviszonyban beosztott heti pihenőnapokra esnek, sem akkor, ha bárhova máshova. A kérdés alapján a szakképzési[…]