Kettős állampolgár magyar munkáltatónál – a foglalkoztatásához vezető út

Kérdés: Egy műszakos, középvezetői munkakörbe szeretnénk felvenni egy román-magyar kettős állampolgársággal rendelkező jelöltet, aki jelenleg Szatmárnémetiben él. Eddig még nem rendelkezett magyarországi munkaviszonnyal, s nekünk is ő lenne az első, aki nem "normál" magyar állampolgár. Mi szükséges ahhoz, hogy felvehessük őt (munkaviszonyt létesítsünk vele), miben más az alkalmazása egy Magyarországon élő, magyar állampolgárhoz képest (pl. melyek a munkaszerződéshez kapcsolódó elvárások, mi a követendő eljárás a NAV, illetve a társadalombiztosítás irányába)? Vannak-e olyan pluszfeladatok, melyekkel munkáltatóként számolnunk kell, illetve a leendő munkavállalóra milyen feladatok várnak a szerződéskötés előtt és a munkaviszony alatt?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a leendő munkavállaló román-magyar kettős állampolgár, és Románia – Magyarországhoz hasonlóan – az Európai Unió tagja, a munkaviszony létesítésére, illetve teljesítésére nem vonatkoznak általánostól eltérő szabályok. Mivel a foglalkoztatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Átszervezéssel indokolt felmentés

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel – többek között – akkor szüntethető meg, ha a köztisztviselő munkaköre átszervezés következtében megszűnik. A polgármesteri hivatal szervezeti és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Garantált bérminimumhoz szükséges szakképesítések

Kérdés: A kérdésem (lásd a "Garantált bérminimum fizetése közalkalmazottaknak" című cikket [Munkaügyi Levelek, 159. szám, 3167. kérdés]) teljesen félre lett értelmezve. Gazdasági társaságról van szó, és nem a besorolási táblák érdekeltek, hanem az, hogy a kérdezett munkakörökben a minimálbér vagy a garantált bérminimum, amit meg kell adni. A munkavezető egy munkakör, és nem a közfoglalkoztatás keretében! Az OKJ 34-essel kezdődő számít középfokú iskolai + középfokú szakmai végzettség = garantált bérminimum, ha a szakmájában van foglalkoztatva.
Részlet a válaszából: […] Kérdésében a mezőőri és gépkocsivezetői munkakör ellátásának körülményeivel kapcsolatban semmilyen részletinformáció nem szerepelt. Az Fbötv. 16. §-ának (1) bekezdése szerint "a települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.
Kapcsolódó címkék:  

Pótszabadság a jegyzőnek

Kérdés: A Kttv. 252. §-ában meghatározott jegyzői pótszabadság a köztisztviselői pótszabadságon felül vagy a helyett illeti meg a jegyzőt, aljegyzőt, főjegyzőt? A Kttv. kommentárja szerint a jegyzői pótszabadság a 246. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselői pótszabadságokon felül jár, mivel ezt a kizáró szabályt a Kttv. nem tartalmazza.
Részlet a válaszából: […] A jegyző közszolgálati jogviszonyában a Kttv. köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a törvény X. fejezetében foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni [246. § (1) bek.]. A Kttv. 101. §-ának (3) bekezdése alapján a besorolásuktól függően jogosultak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Helyettesítési díj

Kérdés: Műszakvezetői beosztásban dolgozom a munkahelyemen. Munkaterületem sajátossága, hogy itt csak képzett gépkezelők dolgoznak, azaz hiányzásuk esetén helyettesítésüket diákkal, lízingelt munkaerővel nem lehet megoldani. Ez évben az ilyen hiányzások miatt én a műszakvezetői munkaköröm mellett nagyon sok munkanapon keresztül helyettesítettem az egyik beosztottamat. Jár-e nekem ezért helyettesítési díj?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. Idesorolható a kérdés szerinti helyettesítés is, amikor a munkavállaló a munkáltató utasítására ideiglenesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkaköri feladatok bővülésének hatása a munka díjazására

Kérdés: Műszakvezetői munkakörben dolgozom. 2018-ban egy új területet akarnak hozzánk csatolni, ami teljesen eltérő jellegű technológia a mostani területeméhez képest, tehát nem pusztán bővítésről van szó. A beosztottjaim száma 14-ről 18-ra fog növekedni. A szerződésem megkötésekor ez még nem volt tervben, így abban nem is szerepel, még szóban sem említettek ilyet. Kérhetek-e ezért pluszbért? Van-e olyan szabály az Mt.-ben, hogy "több munkáért több bér jár"?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által írottakból arra lehet következtetni, hogy a munkaköre lényegében nem fog változni, "csupán" a munkáltató által használt technológia módosul részben, valamint a beosztottjainak száma fog bővülni. Az Mt. nem tartalmaz olyan szabályt, amely a munkakörbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállalói kárfelelősség autóbuszban okozott kárért

Kérdés: Autóbusz-vezető vagyok, alkalmazottként, munkavállalóként dolgozom. Az autóbusszal tolatást végeztem a pályaudvaron, és a mögöttem lévő másik autóbusz tükrének ütköztem. A tükör letört, és az általam vezetett autóbusz hátsó szélvédője betört. A tükör törése a kötelező biztosítás alapján rendezve lett. Kérdésem, hogy a hátsószélvédő-kárt meg kell-e fizetnem a munkaadónak, és ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezeknek a feltételeknek a fennállását, a kárt (összegében is), valamint az okozati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Garantált bérminimum fizetése közalkalmazottaknak

Kérdés: Mezőőröknek, gépkocsivezetőknek, valamint a munkavezetőknek jár-e a garantált minimálbér? Az OKJ 34 fölöttiek számítanak középfokú végzettségnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmazza pontosan, mely közalkalmazotti ágazat területén történik a foglalkoztatás, s így mely ágazati végrehajtási rendelet alkalmazandó. A mezőőr munkakör csak a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség elbírálása és annak felülvizsgálata olyan orvosszakértői kérdés, amelyet a 102/1995. Korm. rendelet szabályoz részletesen, ennek 6. §-a (3) bekezdésnek b) pontja alapján a betegszabadság vagy táppénz igénybevétele alatt a munkáltató jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indultunk ki, hogy Ön és munkáltatója között olyan munkaviszony áll fenn, melynek keretében, különmegállapodás alapján, 2016 decemberétől szakvezetői munkakört lát el többletdíjazás ellenében. Az Ön által leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.
1
…
5
6
7
…
10