1017 talált állásfoglalás a vezető kifejezésre

Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.

Kérdés: A bíróság jogerősen megítélt nem vagyoni kártérítést számomra, de az adós munkáltatónál vezetőségcsere történt, amely nem ismeri el a jogerőssé vált ítéletet, és közben felszámolás alá is került a cég. Honnét tudhatom meg a felszámolóbiztos elérhetőségét, hogy a Bérgarancia Alapból megtérüljön részemre a megítélt kártérítési összeg? Ezt kinél kell kezdeményeznem? A Bérgarancia Alap kamatot fizet? Mennyi jelenleg a Bérgarancia Alapból kifizethető összeg?

Kérdés: A kérdésem (lásd a "Garantált bérminimum fizetése közalkalmazottaknak" című cikket [Munkaügyi Levelek, 159. szám, 3167. kérdés]) teljesen félre lett értelmezve. Gazdasági társaságról van szó, és nem a besorolási táblák érdekeltek, hanem az, hogy a kérdezett munkakörökben a minimálbér vagy a garantált bérminimum, amit meg kell adni. A munkavezető egy munkakör, és nem a közfoglalkoztatás keretében! Az OKJ 34-essel kezdődő számít középfokú iskolai + középfokú szakmai végzettség = garantált bérminimum, ha a szakmájában van foglalkoztatva.

Kérdés: Munkatársunk idősek otthonának közalkalmazotti dolgozója. Jelenleg terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatjuk, intézményvezető-helyettesi megbízással. Alapvégzettsége művelődésszervező (főiskola), melyet 2000. június 14-én végzett el. 2016-ban szociális asszisztens végzettséget szerzett. Ekkor E kategóriába soroltuk, mentálhigiénés munkakörbe. 2017. április 26-án szociális alapvizsgát tett, majd 2017. december 13-án "idősek szociális ellátása" témacsoportból szakvizsgázott. Dolgozónk sérelmezi, hogy a szakvizsga megszerzése után december 31-ig nem soroltuk át F vagy G kategóriába. A 9/2000. SzCsM rendelet 9. §-a (4)–(5) bekezdésének 2017-ben hatályos rendelete és az 1/2000. SZCSM rendelet 3. számú melléklete alapján besorolható-e F vagy G kategóriába?

Kérdés: Termékmenedzser vagyok, értékesítéssel foglalkozom. Az alapbérem mellett minden hónapban a teljesítményemtől függően bónuszt is kapok, ami az alapbérem 50-70%-a is lehet. A bónuszhoz teljesítendő feltételeket a vezetőm határozza meg, amit két okból is igazságtalannak tartok. Egyrészt, nem mindenkinek azonosak a mutatószámai, vannak kollégák, akik jóval könnyebben teljesíthető elvárásokat kapnak (könnyebben eladható termékekkel dolgoznak). Másrészt, akit "termékszakértői" munkakörbe soroltak be, annak alapból magasabb bónusz jár, pedig ugyanazokkal a termékekkel dolgoznak, mint én is. Hova fordulhatok segítségért, hogy ezt a méltatlan rendszert meg lehessen változtatni?

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha az óvoda vezetője és az óvodában dolgozó óvónő testvérek? Van-e lehetőség arra, hogy vezetőként és óvónőként testvérek együtt dolgozzanak közalkalmazottként?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. 2018. február 28-án "soros előrelépés" keretében átsorolt a munkáltatóm I. besorolási osztály 8-as fokozatból 9-es fokozatba. A képviselő-testület 2018. március 8-án elfogadott egy rendeletet, amely tartalmazza, hogy a köztisztviselőket illetményeltérítés illeti meg, teljesítményértékelés alapján 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen. A munkáltatóm azt mondta, hogy nekem csak 2018. március 1-jétől tudja elvégezni az illetményemelést, mert a visszamenőleges emelés nem illet meg a magasabb illetménnyel. Tájékoztatása szerint a január-február hónapra járó különbözetet majd egy hóközi számfejtésként egyéb jogcímen fogom megkapni. Jogos-e, hogy nem illet meg a visszamenőleges (magasabb) összeg január-február hónapra, mivel a képviselő-testületi döntés később született, miután engem már törvény szerint át kellett sorolni a magasabb kategóriába?

Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre – napi 8 órára – jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?

Kérdés: A Kttv. 252. §-ában meghatározott jegyzői pótszabadság a köztisztviselői pótszabadságon felül vagy a helyett illeti meg a jegyzőt, aljegyzőt, főjegyzőt? A Kttv. kommentárja szerint a jegyzői pótszabadság a 246. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselői pótszabadságokon felül jár, mivel ezt a kizáró szabályt a Kttv. nem tartalmazza.

Kérdés: Közel másfél éve vagyok közalkalmazott, sürgősségi vérszállítóként megkülönböztetett gépjárművel dolgozom. Több mint 7 év közalkalmazotti munkaviszonnyal, hivatásos jogosítvánnyal, szakmunkásvégzettséggel jelenleg "A5"-be vagyok besorolva. Önök szerint mi lenne a helyes besorolásom?