527 talált cikk a végzettség kifejezésre

Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónk jelenleg D fizetési osztályba van besorolva, szakközépiskolai érettségivel. Megszerezte a bérügyintéző részszakképesítésről (OKJ 51 344 01) és a társadalombiztosítási ügyintézői részszakképesítésről (OKJ 51 344 02) a bizonyítványokat. A munkaköre ellátásához szükség van mindkét részszakképesítésre. Az illetménynövekedés mértéke D fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett egy további szakképesítés esetén legalább 5%, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%. Mivel részszakképesítésről van szó, mindkét bizonyítvány esetében, úgy gondolom, +5% illeti meg a dolgozót. Helyesen gondolom-e, vagy mégis a +8% illeti meg a munkavállalót?

Kérdés: A szociális intézményben foglalkoztatott portás esetében mi határozza meg, hogy minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult? Befolyásolja-e bérezésüket az, hogy érettségivel rendelkeznek?

Kérdés: Az önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozónknak nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot szeretnénk adni, mivel az a község, ahol az óvoda elhelyezkedik, hátrányos helyzetű település. A dajka munkakört betöltő közalkalmazottunk pedagógusmunkát segítőnek minősül, nem rendelkezik érettségivel, "B" fizetési osztályba van sorolva. Eltérőek a vélemények, hogy a pótlék alapjául mit tekinthetünk. A pedagógus-illetményalap csak középfokú végzettséghez, illetve a felsőfokú végzettségen belül az alapfokozathoz és a mesterfokozathoz kapcsolódóan van meghatározva. Ezek közül melyik alkalmazható, vagy lehetséges, hogy a Kjt. illetménypótlék-alapját (20 000 Ft) kell alkalmazni ebben az esetben?

Kérdés: Egyik dolgozónk rokkantsági ellátást kap az illetékes kormányhivataltól, erre tekintettel munkaideje 30 óra/hét. A bérét tekintve valamilyen korlát áll-e fenn, hogy ezt az ellátást ne veszítse el a dolgozó? A munkakör letöltésében szakirányú végzettség nem szükséges, mivel segédmunkásként alkalmazták őt.

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.

Kérdés: Igaz-e, hogy 62 éves kor után a munkáltató különösebb indok és végkielégítés kifizetése nélkül felmondhat a munkavállalónak?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó segédmunkás (FEOR 9329) munkakörben foglalkoztatott kolléga fizetési fokozatát a felvételekor a legmagasabb iskolai végzettségének figyelembevételével – főiskola – állapították meg. Visszasorolható-e a munkakörének és a 395/2015. Korm. rendeletnek megfelelő fizetési kategóriába úgy, hogy a bruttó illetménye változatlan marad, a különbözetet illetménykiegészítésben kapja meg?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom 2005. 09. 05. óta egy fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában mint szakképzett humánpolitikai előadó. Szakképzettségemet 1989-ben szereztem, de közalkalmazottként csak az említett időpont óta dolgozom. Jelenlegi besorolásom E10. Az intézmény integrációját követően 2017-ben telephelyként működünk tovább. 2017-től a jelenlegi munkakörömben csak a székhelyen dolgozhatnék tovább, amit a jelentős (napi 4 órás) utazási idő miatt nem vállaltam. Az intézmény felajánlott egy szociális ügyintézői átképzést, tanulmányi szerződést kötöttünk, már elkezdtem a képzést, de ehhez a munkakörhöz csak 2018. februárban szerzem meg a szakképzettséget. Hogyan változik ebben az esetben a besorolásom? A fizetési osztály marad az E kategória, de hogyan alakul a fizetési fokozat? Vissza kell sorolni E04-be?

Kérdés: Közalkalmazottként a járóbeteg-szakellátásban dolgozom, egészségügyi menedzseri munkakörben. 2013-ban okleveles egészségügyi menedzserként végeztem mesterképzés keretében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karán, ennek megfelelően felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezem (az alapdiplomám nem egészségügyi diploma). Figyelemmel az Eütev. tv-re, a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete szerinti ágazatspecifikus munkakörök felsorolására, valamint 256/2013. Korm. rendelet irányadó rendelkezéseire, arra szeretnék választ kapni, hogy mint felsőfokú egészségügyi menedzseri végzettséggel rendelkező közalkalmazott, jogosult vagyok-e az egészségügyi-egészségügyben dolgozók ágazati béremelésére? A 356/2008. Korm. rendelet 1. mellékletének 1/A. fejezete ágazatspecifikus munkakörök között a 12. pontban említi az egészségügyi menedzsert, de a 256/2013. Korm. rendelet 1. melléklete nem nevesíti.