1739 talált állásfoglalás az új Mt. kifejezésre

Kérdés: Előírható-e kollektív szerződésben az, hogy a szakszervezeti tisztviselő a munkáltatótól kapott információkat általános jelleggel köteles teljes titokban tartani, és azt harmadik személyek felé semmilyen formában nem kommunikálhatja?

Kérdés: Mi van olyankor, ha több üzemi tanács létezik, és az egyik hozza csak meg a határozatot a másik tudta nélkül? Nem hajlandó leülni a másik üzemi tanács, hogy a jelöltek nevéről határozzanak, mert váltig állítja, hogy ez így jogszerű.

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?

Kérdés: Kezdeményeztem a munkaviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetését. A munkáltatóm egy olyan megállapodásmintát rakott elém, amiben még a régi Mt.-re történő hivatkozások voltak. Mivel ezt csak az aláírást követően vettem észre, felmerült bennem, hogy ezek után jogszerű volt-e a munkaviszonyom megszüntetése. Szükséges-e valamilyen módon kijavítani a hibát vagy újraírni a közös megegyezést?

Kérdés: Amennyiben az egyszemélyes kft. alapítója döntésében határoz a létszámcsökkentésről, és abban konkrétan nevesíti a megszüntetendő munkakört, jogszerű-e a munkáltatói jogkör gyakorlójának (az ügyvezetőnek) az a döntése, mely szerint létszámcsökkentés jogcímén nem az alapító által megjelölt munkakörű, hanem más dolgozó jogviszonyát szünteti meg felmondással?

Kérdés: Felmondással megszüntettem a határozatlan idejű munkaviszonyomat. Munkáltatóm azt követeli tőlem, hogy fizessem ki az általa már a következő évre legyártatott új munkaruhát. A munkaszerződésem nem említi, hogy köteles lennék megtéríteni a ruha költségét, és más szabály sem volt érvényben az ilyen esetekre a munkáltatómnál. A főnököm azt tervezi, hogy ezt a pénzt le fogja vonni az engem megillető járandóságokból. Jogszerű-e a munkáltató követelése?

Kérdés: Egy munkahelyen napi bejelentéssel 2 hétig dolgoztam, de mivel nem felelt meg a munka, nem mentem többször. Miket vonhat le a munkáltató a fizetésemből? A tűzvédelmi oktatást és vizsgát le akarja vonni, valamint a beléptetőkártyámat, és még ezeken kívül is felsorolt egypár dolgot, amiről engem nem is tájékoztatott munkába álláskor, és szerződést sem írtunk ilyesmiről (másról sem).

Kérdés: Találtam egy új állást, a munkáltató azonban kikötötte, hogy a versenytársánál korábban létesített részmunkaidős munkaviszonyomat meg kell szüntetnem. Ennek megfelelően fel is mondtam a részmunkaidős munkaviszonyom, azonban a munkáltatóijogkör-gyakorlóm nem fogadta el a kilépésemet arra hivatkozva, hogy a belső szabályzatok miatt hónap közben nem tudnak kiléptetni, csak a hónap végével. Azt mondta, hiába jár le a 30 napos felmondási időm, mivel ez hó közben lenne, nem kapnám meg a törthavi munkabéremet, ezért végig maradnom kell az adott hónapban. Valóban lehetséges a munkabért visszatartani, ha nem hó végén szűnik meg a munkaviszony?

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?