Egyenlőtlen munkaidő-beosztás bevezetése kollektív szerződés mellett

Kérdés: Kollektív szerződésünk szerint egy és több műszakos munkarendben dolgoznak a kollégák. A munkáltató arra hivatkozva, hogy joga van a munkarendet egyoldalúan megváltoztatni, az egy műszakos dolgozók részére is az általános munkarendtől eltérő munkarendben, egyenlőtlen időbeosztást kíván bevezetni (napi 12 órás munkavégzésekkel, akár szombaton is). Van-e erre jogosultsága, vagy azáltal, hogy a kollektív szerződés tartalmaz munkarendi szabályozást, kötelező lenne neki egyeztetni előtte a szakszervezettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapíthatja meg egyoldalúan [Mt. 96. § (1) bek.]. Ugyanakkor, ha a munkarendről a kollektív szerződés tartalmaz rendelkezést, akkor a munkáltató csak annak keretei között gyakorolhatja ezt a jogát. Ha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 14.

Gyermekgondozási szabadság – mint szabadságra jogosító munkában töltött idő

Kérdés: Gyermekem 2011. június 5-én született, én 2011. május 15-től voltam szülési szabadságon, majd annak letelte után közvetlenül gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vettem igénybe. 2014 májusában bejelentettem, hogy vissza szeretnék térni dolgozni, de munkáltatóm nem tud visszavenni, így beleegyeztem, hogy közös megegyezést írjunk alá, és úgy szüntessük meg a munkaviszonyom. Azonban a munkáltató szerintem rosszul számolja a nekem járó szabadságot, ezért nem akarom aláírni a dokumentumot. A fizetés nélküli szabadság tartamára csak hat hónap után számít szabadságot, de tudomásom szerint én egy év után vagyok még szabadságra jogosult. Kérem segítségüket, hogy milyen szabályok vonatkoznak rám a szabadság számítása kapcsán!
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. E tekintetben az Mt. szerint munkában töltött időnek minősül többek között a szülési szabadság teljes, illetve a gyermek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 14.

Pihenőidő vasárnap esti munkakezdéssel

Kérdés: Szeretnénk a munkarendünket megváltoztatni, és átállni a heti pihenőidős rendszerre. Beosztható-e úgy a munkavállaló munkaideje, hogy vasárnap este 22.00 órától hétfő reggel 06.00-ig végez munkát, és a heti minimum 40 órás pihenőidejét pénteken este 22.00 és vasárnap este 22.00 között kapja meg? A munkahetünk egyébként hétfő reggel 06.00-kor kezdődik.
Részlet az állásfoglalásából: […] Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a munkavállaló heti kettő pihenőnapja helyett legalább heti 40 órás, egy naptári napot magában foglaló, egybefüggő pihenőidőt, és a munkaidőkeret átlagában heti legalább 48...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 14.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a távolléti díj részét képezi az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 14.

Ügyelet – nem teljesíthető szabadság alatt

Kérdés: Végezhet-e a dolgozó az általa kiírt szabadságnapon ügyeleti tevékenységet, ha ezt ő kéri?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. 110. §-ának (1) bekezdése szerint "a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül rendelkezésre állásra kötelezhető". Vagyis ezt a munkáltató utasításadási jogánál fogva rendeli el, ha erre valamiféle munkaszervezési ok alapot ad, nem pedig a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 14.
Kapcsolódó címkék:    

Havibéres munkavállaló díjazása hétvégi szabadság esetén

Kérdés: Munkavállalóink hathavi munkaidőkeretben dolgoznak, és ennek keretében munkaidő-beosztásuk szerint néha hétvégén is. Hogyan kell kiszámolni a tárgyhónapban a munkavállalót megillető munkabért akkor, ha egy ilyen hétvégi napon szabadságot vesz ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló számára abban a hónapban, amikor szabadságra megy, távolléti díjat és alapbért biztosan kell fizetni, mivel a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára [Mt. 146. § (3) bek.]. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 14.

Munkáltatói tájékoztatás egyoldalú módosítása

Kérdés: A munkáltatóm átadott nekem egy tájékoztatót, amely szerint nem hétfőtől péntekig napi nyolc órában leszek beosztva reggel 8-tól délután 16.30-ig, hanem hétfőtől szerdáig reggel 7-től délután 15.30-ig, csütörtökön és pénteken pedig délelőtt 11-től délután 19.30-ig. Nekem ez a beosztás sokkal kedvezőtlenebb, ezért nem írtam alá a tájékoztatót, a munkáltató mégis ilyen beosztásban utasított munkavégzésre. Megteheti, hogy anélkül, hogy a tájékoztatót aláírom, véghezviszi az ott leírtakat? Ő arra hivatkozik, hogy nem kell ehhez az én hozzájárulásom.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót – többek között – a napi munkaidőről [Mt. 46. § (1) bek.]. A munkáltató által átadandó tájékoztató tartalmazza a munkavállaló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 14.

Munkaidőkeret alkalmazása kollektív szerződés alapján

Kérdés: A tavalyi évben termelési okokból a munkáltató kezdeményezte a szakszervezetnél olyan megállapodás megkötését, amely háromhavi munkaidőkeretet is lehetővé tesz. A megállapodás 2013-ra pontosan megadta, hogy mikor kezdődik és mikor ér véget a munkaidőkeret. Ugyan ezt nem tartalmazza a megállapodás, de a munkavállalók felé azt kommunikálta a cég, hogy azt csak 2013-ra kötik meg. A szöveg még ezt írja: "A munkaidő­keret mindenkori kezdő időpontja a naptári negyed­év első napja, mindenkori befejezési időpontja a naptári negyedév utolsó napja". Kérdésem, hogy jogosult-e ez alapján a munkáltató idén is háromhavi munkaidőkeretet alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéses dokumentum munkajogi szempontból kollektív szerződésnek minősül, mint a munkáltató és a szakszervezet közötti, az egyéni munkaviszonyt érintő kérdéseket szabályozó megállapodás, bár csak a munkaidőről rendelkezik (Mt. 277. §). Ennek azért van jelentősége,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 14.

Munkáltatói jogkörgyakorló lehetséges személye

Kérdés: Cégünk leányvállalatként működik, szoros együttműködésben az anyacéggel. A kifejezett szakmai feladatokat az anyacég látja el, a mi munkavállalóink kiegészítő tevékenységet végeznek. Azonban sok esetben a mi munkavállalóink szakmai vezetését az anyacég valamely alkalmazottja látja el, így közvetlenül utasításokat ad nekik, dönt a szabadság kiadásáról stb. Ezek azonban, tudomásunk szerint, munkáltatói jogkörök. Hogyan lehet jogszerűen megoldani azt, hogy bizonyos munkáltatói jogköröket "külsős" személyek láthassanak el a mi munkavállalóink felett?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. általános szabályként rögzíti, hogy a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult [Mt. 20. § (1) bek.]. Ugyanakkor a munkáltatói joggyakorlás rendjét az Mt. értelmében – a jogszabályok keretei között – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 16.
Kapcsolódó címkék:  

Portás pótlékai

Kérdés: A hajléktalanszállót üzemeltető szociális intézmény portásainak kell-e vasárnapi, illetve munkaszüneti napra pótlékot fizetni? A portások munkaidő-beosztása mindig reggel 8 órától másnap reggel 8 óráig tart (folyamatosan 24 óráznak)!
Részlet az állásfoglalásából: […] Vasárnap ötvenszázalékos mértékű bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre e napon kizárólag több műszakos tevékenység keretében, illetve készenléti jellegű munkakörben vagy a kereskedelemről szóló törvény...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 16.
1
…
121
122
123
…
174