Munkaidő és munkabér átmeneti és egyidejű csökkentése

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók teljes munkaidőben, váltott műszakban dolgoznak, hetente körülbelül nyolc normál munkaóra díjával számolt műszakpótlékot kapnak. Egyoldalúan elrendelhetjük-e, hogy a munkavállalók ideiglenesen csak heti 32 órát dolgozzanak úgy, hogy ezért megkapják a heti 40 óráért járó bérüket, de – figyelemmel arra, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő és az ahhoz járó műszakpótlék eléri a heti 40 órára járó díjazást – műszakpótlékot nem fizetünk részükre? Vagy ebben az esetben is ki kell fizetnünk részükre a heti 40 óráért járó díjazást, valamint a ledolgozott órákhoz kapcsolódó pótlékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben ismertetett átmeneti megoldás a munkáltatóegyoldalú intézkedése alapján vezetne a munkaidő és a munkabér egyidejűcsökkenéséhez. A munkavállalókra irányadó munkaidő mértékének és ezzelegyidejűleg a munkabérüknek a csökkentésére azonban csak a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Teljes járulékkedvezmény álláskereső foglalkoztatásához

Kérdés: Felvennénk egy munka nélküli személyt napi 4 órás részmunkaidőben. Milyen feltételekkel és meddig kaphatunk teljes járulékmentességet a munkanélküli foglalkoztatása után?
Részlet a válaszából: […] Az Fbrtv. az álláskeresők mikro-, kis- ésközépvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásátsegíti elő azzal, hogy a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számítottegy évig mentesül az álláskereső foglalkoztatása után a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Harmadik országbeli diákok nyári munkavégzése

Kérdés: Nemzetközi egyezmény értelmében Magyarországon felsőoktatási intézményben ösztöndíjasként tanuló harmadik országbeli diákok a nyári szünetben milyen feltételekkel dolgozhatnak? Valamennyien rendelkeznek a képzés teljes időtartamára kiterjedő tartózkodási engedéllyel. Kell-e a foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedély?
Részlet a válaszából: […] A 355/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének 12. pontjaalapján a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézménnyelnappali tagozatos hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeliállampolgárnak a nappali tagozatos hallgatói jogviszony fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Távolléti díj számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Idényjellegű munkákat végző munkáltató vagyunk, erre tekintettel éves munkaidőkeretben alkalmazzuk a munkavállalókat. A munkavállalók nyáron általában többet (napi 12 órát), télen kevesebbet (napi 4 órát) dolgoznak. Problémát jelent, hogy szabadságuk, betegszabadságuk esetén az egy órára eső távolléti díjukat napi hány órával kell felszoroznunk, ha napi 12 órát, vagy ha éppen napi 4 órát dolgoznak. Egyes vélemények szerint az aktuális munkaidő-beosztás szerinti óraszámmal kell felszorozni az egy órára járó távolléti díjat, mások szerint viszont a mindig egy munkanapra, vagyis 8 órára eső távolléti díj illeti meg őket függetlenül attól, hogy napi hány óra munkavégzésre vannak éppen beosztva. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését a kérdéssel kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] A munkavállalókat a munkáltató – az idényjellegűmunkavégzéshez kapcsolódó hosszabb munkaidőkeretre tekintettel – egyenlőtlenmunkaidő-beosztásban foglalkoztatja. Az Mt. alapján a munkavállalót megilletőrendes szabadság és betegszabadság munkanapokban kerül meghatározásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Cafeteria – ki nem jogosult?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk már hosszabb ideje beteg, távolléte meghaladja a 30 napot. Kérdésünk, hogy honnantól számít a 30 nap, illetve hogy megilleti-e a köztisztviselőt a 30 napot meg nem haladó időtartamra a cafeteriajuttatás akkor is, ha több mint 30 napig van távol? A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt milyen mértékű cafeteriakeret illeti meg?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése szerint nem jogosult cafeteriajuttatásraa tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatottköztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyreilletményre, vagy átlagkeresetre nem jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Kötelezően a munkahelyen töltendő idő értelmezése

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (5) bekezdése szerint egészségi ártalom vagyveszély kizárása érdekében jogszabály, illetve kollektív szerződésmeghatározhatja a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható leghosszabbidőtartamot. Ezen túlmenően egyéb korlátozás is előírható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Támogatás visszafizetési kötelezettsége

Kérdés: Álláskeresőként nyilvántartott személyt vettünk fel az idén. Tekintettel arra, hogy álláskeresési járadékban részesülő személy foglalkoztatását vállaltuk, állami támogatást kaptunk. Az álláskereső azonban a próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondott, vissza kell-e fizetnünk a kapott támogatás összegét?
Részlet a válaszából: […] Feltételezhetően a válság következtében munkahelyüketelvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatásról szóló356/2009. Korm. rendelet alapján részesülhetett munkaadóként támogatásban,amennyiben olyan személy foglalkoztatását vállalta teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdésének j) pontja szerint azidénymunka olyan munkavégzés, amely az előállított áru, vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, azév valamely adott időszakához vagy időpontjához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Beszámít a munkaidőkeretbe az állásidő

Kérdés: A munkáltató 2010. január és február hónapban munkavállalói részére állásidőt rendelt el, amelyre személyi alapbért fizetett. A munkáltató négy hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalókat. Kérdés: A január és február havi állásidőt, amely 20 munkanap/hó volt (vagyis napi 8 órás munkaidő alapulvételével számolva összesen 320 óra) be kell-e számítani a négy hónapos munkaidőkeretbe, vagy ezt az állásidőt (320 órát) később le kell-e dolgozniuk a munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdésének a) pontja szerint munkaidőnekminősül a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartóidőtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő ésbefejező tevékenység tartamát. Az Mt. 102. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: Az óvodánkban dolgozó B, C és D fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló kormányrendeletet?
Részlet a válaszából: […] A 295/2009. Korm. rendelet hatálya kiterjed mindenközalkalmazotti jogviszonyban állóra, így természetesen a dajkákra is. Máskérdés ugyanakkor, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott dajkáknak73 500 forint összegű minimálbér, vagy 89 500 forint összegű garantáltbérminimum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
49
50
51
56