929 talált cikk a távollét kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kötelező időszakos orvosi vizsgálatot, hány órát kell figyelembe venni, ha a munkaidőben kell sort keríteni rá? Mi a helyzet akkor, ha a dolgozó helyi lakos, illetve akkor, ha utaznia kell ezért?

Kérdés: Cégünk leépítések előtt áll. A nyugdíjkorhatárt pár éven belül betöltő kollégáink számára nem annyira a végkielégítés a fontos, mint hogy minél hosszabban fennálljon még a munkaviszonyuk, és így szolgálati időt szerezzenek. Lehet olyan megoldás részükre, hogy közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt, azzal, hogy a munkavégzés alól hosszabb időre mentesítjük őket? Ez alatt az időszak alatt pedig havonta kapják a munkabérüket. Például, 3 hónap felmondási idő és 5 hónap végkielégítés helyett a közös megegyezéses munkaviszony megszűnésének napja 8 hónap múlva következne be. Van ennek törvényi akadálya? Lehetséges, hogy a munkavállalót e 8 hónap alatt visszahívjuk dolgozni, ha mégis lenne újra feladat? Ilyenkor persze kitolódna a megszűnés időpontja.

Kérdés: 2016. január 1-jétől három műszakos munkarend bevezetését tervezzük, jelenleg egy műszakban működünk, de igen sok túlórával. Kell-e ehhez a változtatáshoz a munkaszerződések módosítása? Ez így már megszakítás nélküli munkarendnek minősül? Amennyiben a munkavállaló nem szeretné vállalni az új munkarendet, felmondhat-e erre hivatkozással, akár azonnali hatállyal? Illetve ebben az esetben felmondhat-e a munkáltató? Jár-e ilyenkor végkielégítés?

Kérdés: A felmentési időmet töltöm 2015. április 15-étől. A munkaadóm úgy döntött, hogy augusztus 15-től, amikor már nem kell dolgoznom, megvonja tőlem a vezetői pótlékot. Megteheti-e ezt olyan indokkal, hogy már nem végzem a feladatot?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondtunk. A céges jogászunk szerint, mivel a munkavállaló a próbaidő alatt egyébként sem jogosult szabadságra, ezért nem kell megváltani az időarányosan összegyűlt 4 nap szabadságát sem. A munkavállaló viszont ragaszkodik a szabadságmegváltáshoz, és perrel fenyegetőzik. Kinek van igaza ebben a kérdésben?

Kérdés: Több munkavállalónk beiratkozott egy kétéves képzésre, amely után érettségizhetnek. Nem mi köteleztük őket a tanulásra, nem is támogatjuk a tanulásukat (nincs tanulmányi szerződés). Kötelező-e az iskolai napokra szabadnapot biztosítani számukra? Ha igen, akkor fizetett vagy nem fizetett távollétről van szó?

Kérdés: Munkavállalóinkkal minden esetben kötünk versenytilalmi megállapodást. Egyik munkavállalónknál megfelelő ellenértékként hathavi távolléti díjat határoztunk meg, amit ki is fizettünk a munkaviszony megszűnésekor. A munkavállaló azonban a következő hónaptól mégis átment a konkurenciához dolgozni, holott ezt egy évig nem tehette volna. A munkavállaló a neki kifizetett díjat, mint a szerződés szerint kikötött kötbért vissza is utalta, és álláspontja szerint ezzel le is zárult az ügy. Azonban már most látszik, hogy komoly kárt okozott nekünk, mert átvitte a versenytárshoz az általunk kifejlesztett technológiát. Mit tehetünk ilyen esetben? Valóban nem követelhetünk tőle semmit, ha kifizette a kötbért? Ezzel megszűnt a köztünk lévő versenytilalmi megállapodás?

Kérdés: A szakszervezet azzal a felhívással fordult a cégünkhöz, hogy a havibéres munkavállalóknak is a ténylegesen ledolgozott munkaórák alapján fizessük ki a munkabért (alapbért), és egyedül a távollétekre eső óraszámra számoljunk el más jogcímen bérelemeket. Például szerintük, ha egy munkavállaló a hétköznapi 8 órás beosztása mellett a munkaidőkeretben dolgozik 8 órát szombaton is (rendes munkaidőben), akkor erre a 8 órára a tárgyhónapban meg kellene kapnia az alapbérét. Jól gondoljuk, hogy ennek a logikának nincs alapja, és a havibéres munkavállalóknak ilyenkor is csak a havibér arányos részét kell kifizetni?

Kérdés: A munkáltatóm felmondott, jelenleg felmondási időmet töltöm. Súlyosan beteg férjemet ápolom. Orvosi papírral fordultam a munkáltatómhoz, hogy a felmondási idő teljes egészére mentesítsen a munkavégzés alól, de a munkáltatóm ezt megtagadta. Mit tehetek?

Kérdés: A munkavállalóink munkaszerződését nem hatályosítottuk az Mt. 2012-es hatálybalépése óta. A munkaszerződésekben gondatlan károkozás esetére minden esetben 1,5 havi átlagkeresetig terjedő kártérítés került meghatározásra. Most az egyik munkavállalónkat kötelezni akarjuk az általa (gondatlanul) okozott kár megtérítésére. Ilyen esetben követelhetjük a hatályos Mt. szerinti négyhavi távolléti díjat, hiszen a szerződéseink hatálytalanok?