Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkavállalói késések

Kérdés: Ügyfélszolgálatunkon 2014-től az alábbi munkarendet szeretnénk bevezetni. Hétfőtől csütörtökig 8.00-16.35-ig, 20 perc munkaközi szünettel, ami nem számít bele a munkaidőbe. Pénteken 8.00-15.20-ig, tehát az első négy nap 8 óra 15 perc, pénteken 7 óra lenne a munkaidő mértéke. Szükséges-e munkaidőkeret ehhez a beosztáshoz? Ha a munkavállaló késik, azt utóbb le kellene dolgoznia. Ezt is a munkaidőkereten belül lehet elrendelni?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató nem általános munkarendben kívánja alkalmazottait foglalkoztatni, azaz a munkaidőt nemcsak hétköznapokra, hanem a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül akarja beosztani, munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot kell alkalmaznia [Mt. 97....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Keresőképtelenség elszámolása munkaszüneti napon, havibéreseknél

Kérdés: 92. lapszámukban szerepelt az 1783. kérdés, amely a keresőképtelenség elszámolásával foglalkozott munkaszüneti napon. Erre a kérdésre szeretnénk bővebb választ kapni havibéres munkavállalóra vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...hiszen azt munkanapokra kell kiadni? Viszont az Mt. 146. §-a alapján az órabéresek és teljesítménybéresek esetén így is csak a távolléti díj 70%-a jár? Tehát ha munkaszüneti napon beteg egy havibéres munkavállaló, akkor teljes távolléti díjra jogosult (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik havibéres munkavállalónknak felmondtunk, napi 8 órában dolgozott nálunk. Több mint 10 évet volt alkalmazásban cégünknél, tehát 55 nap felmondási idő jár neki. A teljes felmondási idő alatt felmentettük a munkavégzés alól. Havibére bruttó 300 000 Ft. Véleményünk szerint a következőképpen számítandó ki a felmentési időre járó munkabére: 300 000 Ft/174 x 8 óra, és ez szorozva az általános munkarend (hétfőtől péntekig) szerint eső munkanapok számával, és nem 55 naptári nappal. Helyes ez az elgondolás?
Részlet a válaszából: […] ...alapján feltételezzük, hogy a munkavállaló teljesítménybért nem, kizárólag időbért kap munkáltatójától. A felmentési időre távolléti díj illeti meg a munkavállalót [Mt. 70. § (3) bek.]. A távolléti díjat pedig az esedékessége időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Igazolatlan távollét – a munkaviszony-megszüntetés oka

Kérdés: Munkavállalónk már két hete nem jár be dolgozni, a megadott telefonszámon nem elérhető. Arra gyanakszunk, hogy ki akarja provokálni a felmondást, ám nem vagyunk biztosak abban, hogy mi lenne ilyen helyzetben a helyes eljárás. Önök mit javasolnak ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...keresztül nem tudják elérni, javasoljuk, a munkavállaló által megadott címen, írásban is keressék meg az érintettet, és hívják fel távolléte indokának igazolására. Amennyiben erre a felszólításban megadott határidőben sem kerül sor, a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak. Az augusztusi törvénymódosítás alapján a betegszabadság nem órában, hanem munkanapban lesz kiadva részükre. Mi a helyzet a betegszabadság kiadását követő keresőképtelenséggel? Ilyenkor ezeket a távolléteket is napban kell figyelembe vennünk és elszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...alól keresőképtelensége tartama alatt [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irány­adó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Rendkívüli munkavégzés elszámolása rugalmas munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Rugalmas munkaidő-beosztást alkalmazunk, 9-16 óráig tart a törzsidő, 8-9-ig, illetve 16-18 óráig a peremidő. A havi munkaidő-elszámolás a munkaidő-nyilvántartás alapján történik. Kizárólag a havi munkaidőkeret felett fizetünk pótlékot. Kérdésünk: akkor is járhatunk-e így el, ha a munkavállaló nem dolgozta le a kötelező munka­időt, a túlóra pedig pihenőnapra volt elrendelve?
Részlet a válaszából: […] ...peremidőt is letöltse, így ha azt nem tette meg, igazolatlan hiányzásnak minősül (kivéve ha a munkáltatóijogkör-gyakorló engedélyezte a távollétet, vagy arra más jogszerű oka volt a munkavállalónak).Igazolatlan távollét esetén az érintett időre nem kell bért fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Távolléti díj – eltérő összeg eltérő jogcímenként

Kérdés: Egyik munkavállalónknak fel kívánunk mondani, 2013. december 31-én; felmentési ideje a következő napon kezdődik el. A felmondás alapján 2014. február 15-én szűnik meg a munkaviszonya, és részére végkielégítést, felmentési időre járó távolléti díjat, valamint szabadságmegváltást kell fizetnünk, a 2014. évi időarányos szabadságaira tekintettel. A kérdésem, hogy a távolléti díjat hogyan kell kiszámolnunk ezekre a jogcímekre; valóban eltérőek lesznek az esedékességi időpontok?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány, valamint az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, valamint bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Határozott idejű vezetői munkaviszony felmondásának indoka

Kérdés: Társaságunk marketingigazgatóját 2011 novemberében létesített négyéves határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. A munkaszerződése szerint vezető állású munkavállalónak minősül. Mivel már nincs szükségünk marketingigazgatóra, meg szeretnénk szüntetni ezt a munkakört. Megtehetjük, hogy ezzel az indokkal felmondunk neki? A munkavállaló ugyanis nem szeretné elfogadni a felajánlott közös megegyezést, a munkájával pedig nincs komoly probléma.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára [Mt. 79. § (2) bek.]. Ezen szabály alkalmazása pedig vezető esetén sincs kizárva az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] ...Ha egy hétre kíván szabadságot igénybe venni, úgy kell tekinteni, mintha az adott héten 2 pihenőnapja és 5 munkanapja lenne. Az egy hét távollét tehát 5 nap szabadságként számolandó el, amelyek mindegyikére a heti munkaidő arányos részének megfelelő illetmény jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Időarányosnál több szabadság igénybevételének problémája

Kérdés: Egyik munkavállalónknak a távolléte a harminc napot meghaladta, és emiatt "szabadság-visszavonásra" kerülne sor, de erre már nincs lehetőségünk, mert a munkavállaló a 2013. évre járó összes szabadságát kivette. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Szabályszerű-e, ha a túlvett szabadságot pénzben váltatjuk meg, vagy van-e arra lehetőség, hogy a következő év szabadságát a túlvett szabadság napjaival csökkentsük?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdésben megjelölt harminc napot meghaladó távollét keresőképtelenség miatt következett be. Az Mt. ugyanis kimondja, hogy munkában töltött időnek minősül naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartama [Mt. 115. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.
1
57
58
59
82