Éves szabadság mértékének megállapítása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként foglalkoztat a munkáltatóm. 2017. december 31-ig napi nyolc órában dolgoztam, 2018. január 1-jétől hatórás részmunkaidős lettem. A szabadságomat a munkaadóm 23 munkanapban állapította meg. Választanom kellett, ha 5x6 órát dolgozom, akkor 30 munkanap fizetett szabadság jár, ha 4x8 órát, akkor csak 23. Hány nap fizetett szabadság jár a 4x8 órás munkahét esetén? Jogos a 23 nap szabadság megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. a szabadság mértéke szempontjából nem tesz különbséget a teljes és részmunkaidős munkaviszonyok között. Ezért a részmunkaidős munkavállalót is annyi munkanap szabadság illeti meg a munkaviszonyban, mint a teljes munkaidőben dolgozókat (MK 19.)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Munkavállalónak címzett levél munkáltatói lemásolása

Kérdés: Joga van a munkáltatónak lemásolni azt a hivatalos levelet, amely különösen személyes, és amely miatt egy nap szabadságot kér a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...például a munkaviszony teljesítése szempontjából lényegesnek tekinthető. Ez a helyzet például, ha a levél tartalma alátámasztja a szabadság igénybevételét.A munkavállaló az esetek többségében – különösképpen, ha a rendelkezése alá eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Krónikus betegségről való tájékoztatás

Kérdés: A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének nevében érdeklődöm sok tagunkat és betegtársunkat érintő kérdésekben. Sokan félnek a munkahelyükön "nyílt lapokkal játszani", ezért eltitkolják a betegségüket, viszont nem tudják, hogy az üzemorvost az első vizsgálat alkalmával kötelező-e tájékoztatni a krónikus betegségükről, hogyha az nem feltétlen akadályozza a munkát (például higiéniai okok vagy veszélyes munkavégzés nem áll fenn). Vannak-e olyan munkakörök, melyeknél a krónikus betegséggel – jelen esetben Crohn-betegség vagy colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) – küzdők nem alkalmazhatók? Vannak-e olyanok, melyek a sztómaviselőket zárják ki? Igaz, hogy táppénz alatt is el lehet már bocsátani a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évet követően kezdődik [Mt. 68. § (2) bek. a) pont]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató felmondhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Jegyző és aljegyző – a kinevezés képesítési feltételei

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. Az egyéves határidőbe nem számítható be a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó hivatalos kiküldetés, valamint a tartós külszolgálat időtartama....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
Kapcsolódó címkék:    

Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...az Ön által írottakkal ellentétben a munkajogi szabályok alapján a keresőképtelenség időtartama (akár jogosult a munkavállaló betegszabadságra vagy táppénzre, akár nem) nem akadályozza az azonnali hatályú felmondás hatályosulását. Ez azt jelenti, hogy hiába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Fizetés nélküli szabadság megszakításának elodázása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságát töltő munkavállalónk jelezte, hogy mindenképpen szeretne januárban visszajönni dolgozni. Mi ezt most nem tudjuk megoldani, viszont tájékoztattuk, hogy mivel nemsokára több határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó kollégának lejár a szerződése, március 1-jével már tudnánk alkalmazni. A munkavállaló ennek ellenére ragaszkodik a januári munkába álláshoz és a bérének aktualizálásához. Milyen lehetőségekkel számolhatunk? Megtiltható a visszatérés, ha a gyermek még csak kétéves múlt? Lehetséges felmondani a munkavállalónak azért, mert most még be van töltve az állása?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló bármikor, saját döntése alapján megszakíthatja. Annyi megkötés van, hogy a munkáltató csak a bejelentést követő 31. naptól köteles tovább foglalkoztatni a visszatérni szándékozó munkavállalót [Mt. 133....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Öt munkanap szabadság áthúzódása 2018-ra

Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki heti 20 órában dolgozik. Hétfőn és szerdán nyolc órára, pénteken négy órára van beosztva, kedden és csütörtökön nem kell jönnie. Esetében hogyan kell értelmezni azt a szabályt, hogy a következő évre átvihető öt nap szabadság? Csak azokat a napokat kell számolni, amikor dolgozik? Jogszerű, ha január 3., 5., 8., 10. és 12. napra kapta meg ezt a tavalyról megmaradt öt munkanap szabadságot? A januárra kivett napokra már a 2018-as minimálbért kell fizetnünk, akkor is, ha ezek még 2017-re járó szabadságok voltak?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 123. § (4) bek.]. A szabadság átvitele ez alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Távolléti díj számítása az apák pótszabadságánál

Kérdés: Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...apák pótszabadsága a szabadság körébe sorolt intézmény – bár részletszabályai alapján inkább munkaidő-kedvezménynek kellene tekinteni –, amelyre így távolléti díj jár. Ennek sajátossága, hogy azt (és annak munkáltatói közterheit) a Magyar Államkincstár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszából: […] ...díj mellett (Mt. 68-70. §). Emellett igényt tarthat a végkielégítésre (Mt. 77. §)], és az időarányosan járó, ki nem adott szabadság megváltására is (Mt. 125. §).A gyakorlatban a szervezeti változás azt a választást jelenti a munkavállalónak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Nyugdíjas munkavállaló igazolatlan távolléte

Kérdés: Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen nyugdíjba. Ez azonban nem történt meg, mivel anyagi okokból kérte, hogy tovább dolgozhasson. Tavaly karácsony előtt nem jött dolgozni, és csak napokkal később jelezte, hogy beteg. Azóta többszöri felszólításra, januárban sem igazolta a betegségét, dolgozni azóta sem jött. Kérdésem: mit tehetünk? Kell tennünk egyáltalán valamit? Kiléptethetjük? Táppénzen van, vagy ez igazolatlan távollétnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...után már 90 nappal). Ráadásul, amíg a munkavállaló keresőképtelen beteg, addig a felmondási ideje nem kezdődik el, ám legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig, ami jelen esetben idén karácsony előtt járt le [Mt. 68. § (2) bek.]. Ugyanakkor, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.
1
64
65
66
139