1384 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: A vállalat keresi azokat a lehetőségeket, hogy a béren túl milyen dolgozói juttatásokkal tudja a munkavállalóit megtartani. Van-e arra lehetőség, hogy a fiatal munkavállalókat, akik a létszám majd egyharmadát jelentik (és különböző munkakörökben vannak foglalkoztatva), bizonyos kor alatt, a többségi állami tulajdonban lévő vállalat pótszabadságban részesítse? Ez az intézkedés nem sérti-e az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit? Ha igen, milyen lehetőségek vannak egy hasonló kezdeményezés kivitelezésére?

Kérdés: Ha egy havidíjas munkavállaló bruttó bére 200 000 Ft, akkor, ha egész novemberben szabadságon van, a bérét 23-mal osztom el és 22-vel szorzom? Mivel ünnepet nem számfejtünk a havidíjas dolgozónak, így nem jön ki a bruttó havidíja. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése szerint így kellene számfejteni, ha jól értem?!

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?

Kérdés: Testvérem jelenleg is közalkalmazott, de arra való hivatkozással most nem akarják kifizetni a 30 éves közalkalmazotti jubileumi jutalmat, hogy több évet tanított a katolikus egyház és a református egyház által fenntartott iskolákban. Munkaszerződéseiben mindig hivatkoztak arra, hogy megilletik mindazok a juttatások, amelyek a közalkalmazottat megilletik, bérét és előmenetelét is a Kjt. alapján határozták meg, és a 25 éves jubileumi jutalmat 2012-ben kifizették neki. Vagyis ekkor már egyszer elbírálták a korábbi munkaviszonyait.

Kérdés: A munkavállaló egy hónap fizetés nélküli szabadságot igényelt, melyet a munkáltató – mérlegelési jogkörében eljárva – engedélyezett. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság utolsó napján közölte felmondását, és kérte, hogy munkaviszonya ezen a napon megszüntetésre kerüljön, tekintsünk el a 30 nap felmondási időtől, mert új munkaviszonyt létesít a következő naptól. Mit tehet a munkáltató ebben az esetben? Elfogadhatja a felmondást és a felmondási időt (illetve annak hiányát), valamint az említett nappal megszüntetheti a munkaviszonyt?

Kérdés: Jelenleg egy autóalkatrészeket gyártó cégnél dolgozom gyári alkalmazottként. A munkáltatómmal 2017. április 26-án egyéves határozott idejű szerződést kötöttünk. Elég sok kritika ér a főnökeimtől a munkám minőségét illetően, toleranciának még a nyomát sem érzem. Pedig én igyekszem a legjobb tudásom szerint dolgozni, de a folyamatos három műszak, és az ebből következő hatalmas terhelés miatt sajnos néha becsúsznak hibák. Ezért arra gondoltam, hogy 2018. április 26-áig (a határozott idejű szerződésem lejártáig) szeretnék eljönni táppénzre, hogy kivizsgáltassam magam, mert számos egészségügyi problémám van. Megtehetem-e jogi következmény nélkül, hogy három hónapra táppénzre megyek a gyógyulásom érdekében? Ha nem, mit javasolnak megoldásként? Sajnos a közös megegyezésről szó sem lehet, abba nem egyeznek bele a főnökeim, mert munkaerőhiány van. Anyagi helyzetem miatt a hátralévő munkabéremet sem tudom megfizetni nekik.

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?

Kérdés: A Kttv. 252. §-ában meghatározott jegyzői pótszabadság a köztisztviselői pótszabadságon felül vagy a helyett illeti meg a jegyzőt, aljegyzőt, főjegyzőt? A Kttv. kommentárja szerint a jegyzői pótszabadság a 246. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselői pótszabadságokon felül jár, mivel ezt a kizáró szabályt a Kttv. nem tartalmazza.

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve milyen idült betegségeik vannak. Véleményünk szerint ez nem jogszerű, mivel irodai munkát végeznek, ahol ezek a kérdések feleslegesek. Ugyanennél a cégnél az egyik kollégát szívproblémák miatt alkalmatlannak nyilvánították az üzemorvosi vizsgálaton. A munkavállalónak nem tudnak olyan munkakört biztosítani, amit el tudna látni, de a munkáltató felmondani sem akar neki, ugyanis a hosszabb ideje fennálló munkaviszonya miatt ez komoly végkielégítést jelentene. Mit lehet ilyenkor tenni? A munkavállalónak kell felmondania?

Kérdés: Nyugdíjasként állok alkalmazásban egy kft.-nél. Munkaszerződésem szerint a munkaidő heti 32 óra, hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra. A szabadság tekintetében a szerződés az Mt.-re utal (Mt. 115-125. §). Erre való hivatkozással, ha úgy adódik, hogy csütörtökön szabadságon vagyok, akkor a pénteki napot is ki kell vennem szabadságként. Én ezt nem tartom jogosnak, viszont – mert nem rendelkezem erre vonatkozó ismeretekkel – nem tudom az igazamat paragrafusszámmal alátámasztani. Megjegyzem még, hogy a havi bérelszámolási lapomon (tévesen) az órakeretnél napi 6 óra szerepel. Nem tartottam fontosnak ezzel foglalkozni, mert óraszámban ugyanannyi, de talán ez is okozhat némi problémát. Mivel támaszthatnám alá az igazamat a cég vezetésének?