1395 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Egy gyermeke otthoni gondozási céljából fizetés nélküli szabadságon lévő kolléga helyére határozott idejű munkaszerződés keretében új munkavállalót vettünk fel. A határozott idő tévesen a szülési szabadság tartamára lett meghatározva. Ez utóbbi 24 hét már lejárt. Ennek értelmében a szerződés határozatlanra változott? Milyen módon szüntethető meg a munkaviszony? Csak közös megegyezéssel? A képességgel, magatartással kapcsolatos probléma nem áll fenn.

Kérdés: Havidíjas munkavállalónknak öt munkanapos fizetés nélküli szabadságot engedélyeztünk ebben a hónapban. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, ezért problémát okoz annak megállapítása, hogy pontosan mennyivel csökkentsük a havi munkabérét. Hogyan számoljuk ki a levonandó munkabért?

Kérdés: A munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttem. Ebben szerepel, hogy nem illet meg a támogatás akkor, ha a tanulmányaimat nem megfelelő eredménnyel végzem, és ezért félévet vagy tanévet kell ismételnem. A szerződés előírja, hogy amennyiben az előírt időn belül önhibámból nem fejezem be a tanulmányaimat, a szerződést a munkáltató megszüntetheti, én pedig köteles vagyok egy összegben visszafizetni a támogatás összegét. A munkáltatóm az említettek alapján arra hivatkozva kéri a támogatás visszafizetését, hogy nem fejeztem be az előírt tanulmányi időn belül az iskolát, nem tudom bemutatni az oklevelet. Azt állítja: saját hibámból nem tudtam eredményesen teljesíteni a vizsgáimat, pedig a vizsgákra felkészülési időt ő biztosította, szabadságom alatt nem kellett munkát végeznem, és hogy a tanulmányaim nem megfelelő eredménnyel történő folytatása miatt jogosan követeli vissza a támogatást. Úgy gondolom viszont, hogy nem saját hibámból nem fejeztem be időben a tanulmányaimat, mivel egy másik betöltetlen állás miatt két éve a munkaidő-kedvezményt alig tudtam igénybe venni, elmulasztottam az óráim jó részét, a vizsgáimat is nemegyszer halasztanom kellett. Ennek alapján is jogszerűen kéri a munkáltatóm a támogatás összegét?

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönvevőként foglalkoztatunk több munkatársat is. Úgy tudom, hogy a szabadságkiadás rájuk vonatkozó rendelkezései megváltoztak október 31-vel. Kérdésem, jelenleg kinek kell, és hogyan lehet kiadni a szabadságot a kölcsönzött munkavállalóknak? A szabályok változása miatt egy ellenőrzés során mit vizsgálhatnak?

Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?

Kérdés: A 23. számukban a 446-os kérdésre adott válasz számomra nem volt értelmezető. Az eset szerint 3 gyermek született, amely 3 x 1 év szabadságot jelent a munkavállaló részére. Nem értem, hogy akkor miért 24 hét x 3 évre kell számolni a szabadságot? E szerint még közel másfél évig szabadság járna az anyukának. Ez jelent meg az újságban, de szerintem ez nem lehet. Vélelmezem, hogy 24 nap szabadság járna egy évre az anyukának akkor, ha nem volt ki nem vett szabadsága. Így csak 72 nap lesz a szabadságnapok száma. Kérem szíves tájékoztatásukat, lehet, hogy én nem jól értelmezek valamit!

Kérdés: Egy központi államigazgatási szervnél dolgozom köztisztviselőként, vezetői megbízással rendelkezem, melyet idén április elsején kaptam. A személyzetisünk már beosztott közigazgatási szakvizsgára, az alapvizsga alól mentesültem igazgatásszervezői képesítésem alapján. Kollégám a szabályok változása folytán elbizonytalanodott, nem tudja, kell-e versenyvizsgát is tennem a szakvizsga mellett. Arra hivatkozik, hogy a versenyvizsga esetében nincs olyan végzettség, amely önmagában mentesítene a vizsga alól, ahogyan az korábban az alapvizsga esetében volt, és ami alapján én is mentesültem annak letétele alól. Szerinte, mivel július 1-jétől a vezetői megbízás feltétele a versenyvizsga, ezért most nekem azt is le kell tennem. Kell-e versenyvizsgát tennem?

Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?