1313 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?

Kérdés: Négy főt alkalmazó, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásunk egyik alkalmazottja az Mt. alapján 3 hónap lakásépítési szabadságot kért a háza felépítése céljából. Kötelesek vagyunk-e kérelmének eleget tenni? Kell-e az alkalmazottunk után járulékot fizetnünk ebben a 3 hónapban, ha úgy döntünk, engedélyezzük a távollétet?

Kérdés: A munkaidő-nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkavállaló aláírja? Mindennap alá kell írnia a jelenléti ívet, vagy elegendő, ha a hónap végén egyszer aláírja a munkavállaló? És egyébként milyen formában jogszerű a nyilvántartás vezetése?

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?

Kérdés: Munkavállalónk múlt héten három napot nem jött be, állítása szerint árvíz volt borsodi falujában. Egyik kérdésünk, hogyan ellenőrizhetjük, hogy ez őt is érintette? Egyáltalán, mit jelent az érintettség, azt is, ha a töltésen dolgozott, de az ő háza nem volt közvetlen veszélyben? Másik kérdésünk, mivel másik munkavállalónkat kellett miatta túlóráztatnunk, átháríthatjuk-e rá ennek pluszköltségeit?

Kérdés: Munkavállalóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak úgy, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. A két pihenőnapon túli "szabadnapok" minek minősülnek munkajogi szempontból (pihenőnapnak, szabadnapnak)? Hogyan számoljuk el ezeket a napokat például a szabadság szempontjából?

Kérdés: A napi munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés elszámolásával kapcsolatban kérdezzük: A bérlettel való elszámolás alkalmával köteles-e a munkáltató a munkahelyről való távollét – betegség miatti keresőképtelenség vagy szabadság – idejére költségtérítést fizetni, avagy a jogszabályi feltétel – nevezetesen a napi munkába járás – teljesülése hiányában az elszámoláskor levonhatja-e a költségtérítés összegéből, azaz a munkavállaló által megvásárolt havibérlet árából a munkából távol töltött napok arányos hányadát? A hazautazás céljából megváltott menetjegy kifizetéskori mértékét – a 30 000 forintos limit túllépését – a megvásárlás dátuma vagy a megtérítés (kifizetés) dátuma határozza-e meg?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!

Kérdés: Az éves szabadságolási ütemtervben szerepelnie kell-e a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek szabadsága igénybevétele időpontjának?