Mezőgazdasági idénymunka pótlékai

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül mezőgazdasági idényjellegű foglalkoztatott munkavállalóknak, amikor szombaton, vasárnap vagy ünnepnap dolgoznak, kell-e pótlékot adni és mennyit? Az ilyen napra fizetett napi munkadíj maximum hány forint lehet? Ugyanakkor arra is szeretnék választ kapni, hogy az ilyen foglalkoztatottaknak jár-e szabadság, ha igen, miként kell azt számolni?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve a munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai (Mt. 101. §), ezért a mezőgazdasági idénymunkában sem kell ezeket figyelembe venni. A szombati rendes munkaidőben történő munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződésében napi 12 órás munkavégzés és állandó 234 órás havi munkaidőkeret van meghatározva. Egyidejűleg alkalmazható-e a napi munkaidő meghatározása és egy állandó munkaidőkeret alkalmazása? Jogszerű-e az, hogy nem a munkaszerződésben meghatározott napi munkaidő (12 óra) és az adott havi munkanapok szorzata a havi munkaidőkeret? Meghatározható-e a fentiek szerint állandó óraszámú havi munkaidőkeret? Ha a munkavállaló szerződésében 8 óránál több a napi munkaidő, akkor a dolgozó teljes munkaidősnek minősül, vagy készenléti jellegű foglalkoztatásnál elképzelhető, hogy a fenti munkaszerződés szerint ez részmunkaidős foglalkoztatás? A fizetett ünnepet és a szabadságot napi hány órával kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [új Mt. 93....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Szabadságelszámolás órákban

Kérdés: Az egy műszakos munkarendünkben hétfőtől csütörtökig fél órával hosszabb, pénteken két órával rövidebb a munkaidő. Helyes az a megállapítás, hogy 2013-ban minden munkavállaló szabadságát órában kell (lehet) nyilvántartani? Mi történik az esetleg év végére megmaradt töredékórákkal, hogyan adom ki, hiszen az általános szabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 2013. január 1-jén hatályba lépő új szabálya szerint, a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Idénymunkás bére, szabadsága és bejelentése

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] Az Eft. 2. §-ának 1. pontja értelmében a mezőgazdasági idénymunkára a munkáltató és az idénymunkás egy naptári évben összesen legfeljebb 120 napra létesíthet egymással munkaviszonyt. Ezen időszakon belül az idénymunkás foglalkoztatásának közterheire az Eft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Időarányosnál hosszabb szabadság igénybevétele – a munkabér visszakövetelhetősége

Kérdés: Ha a munkavállalóval már a 9. hónapban kivetették az egész évre járó szabadságát, annak ellenére, hogy többször is jelezte feletteseinek, hogy neki ennyi időarányosan nem jár, és év közben a munkaviszony megszűnt, a munkavállaló rendes felmondásával kötelezhető-e a már kiadott szabadságok megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek.], ezért a választ egyrészt az 1992. évi Mt., másrészt az új Mt. alapján adjuk meg. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Átirányítás és aránytalan sérelem

Kérdés: Munkaadóm, élve jogával, más beosztásba helyez 44 napra. Az eddigi egy műszakos rugalmas beosztásom két műszakos kötött időre változik. Ez azzal jár, hogy 11-19 óra közötti délutános műszakom idején reggel fél 9-kor el kell jönnöm otthonról, és csak este 21.15-re érek haza. Kimeríti-e az adott helyzet az aránytalan sérelem fogalmát? A törvény szerint ugyanis az átirányítás nem járhat aránytalan sérelemmel a munkavállalóra.
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályai 2013. január 1-jén lépnek hatályba [új Mt. 298. § (2) bek. a) pont], ezért a kérdést az 1992. évi Mt. alapján kell megválaszolni. E szerint az átirányítás – illetve a munkaszerződéstől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Szabadság elszámolása órákban

Kérdés: Mezőgazdasági cég vagyunk. Éves munkaidőkeretben dolgoznak a munkavállalóink, havonta más-más munkaidő-beosztásban. Milyen óraszámmal számoljuk el az adott hónapban a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] 2012-ben a szabadság kiadására és elszámolására még a korábbi Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a bírói gyakorlat szerint tiltja a szabadság munkanapok helyetti órákban történő elszámolását. Az idézett ítélet szerint a munkavállaló szabadságát munkanapban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Szabadság mértéke részmunkaidőben

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti 20 (30) órában foglalkoztatott alkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság MK 19. számú állásfoglalása szerint a munkavállalónak akkor is az Mt.-ben meghatározott mérték szerint jár a rendes szabadság, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazza. A törvény ugyanis nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Szabadság megváltásának szabályai GYES-ről visszatérő munkavállaló esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2011 óta GYES-en van, ami mostanában fog letelni. Tudomásunk szerint a munkavállaló nem szeretne visszajönni dolgozni. Amennyiben a munkavállaló mondana fel, akkor kifizethető-e az összes felgyűlt szabadsága, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnésekor a szabadságot meg kell váltani, vagy ebben az esetben is érvényes, hogy hathavi szabadság megváltható, a többit pedig természetben kell kiadni? Amennyiben közös megegyezéssel történik a munkaviszony megszüntetése, akkor mások a szabadság megváltásának szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szabadságra, illetve a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezései 2013. január 1. napjával fognak hatályba lépni [Mt. 298. § (2.) bek. b) pont], így jelenleg a régi Mt. vonatkozó rendelkezései az irányadók. Általános szabály szerint a szabadság kiadásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

"Túlvett" szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének korlátai

Kérdés: A régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezett a munkaviszony-megszűnés esetén a túlvett szabadság munkavállaló általi visszafizetéséről. Az új Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik, csupán a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltásáról. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a régi gyakorlatot alkalmazva, levonja a munkavállaló járandóságából a túlvett szabadság ellenértékét?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben említett szabály szerint, ha a munkavállaló amunkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami amunkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabértköteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.
1
25
26
27
37