Szabadság és betegszabadság kiadása

Kérdés: Az augusztus 1-jei módosítás szerint a szabadság és a betegszabadság egyaránt kiadható a munkaidőkeretben órában és napban is. A kérdésem, hogy ha a munkaórás szabadságkiadás mellett döntök, akkor a betegszabadságot is munka­órában kell kiadni, vagy itt dönthetek a munkanapban történő kiadásban is?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Egyszerűsített foglalkoztatás – keresőképtelenség, betegszabadság nélkül

Kérdés: Az Mt. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó alkalmi munkásoknak nem jár betegszabadság. Hogyan kell értelmeznünk ezt a szabályt? Ha valaki megbetegszik, akkor azok a napok nem számítanak bele a jogviszonyába? Vagy kötelező szabadságolnom? Kell fizetni valamit a betegség miatt kieső napokra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. valóban úgy rendelkezik, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni a betegszabadságra vonatkozó 126. § szabályait [Mt. 203. § (1) bek. j) pont]. Alkalmazandó viszont az 55. §, amely szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Szabadság kiadása GYED után

Kérdés: Munkavállalónk 1975-ben született, 2011 októberében szülte harmadik gyermekét. A terhesség kezdetekor kivette egész évi szabadságát, majd táppénzre ment a szülésig. Most jelezte, hogy októberben lejár a GYED, és szeretne visszajönni. Mennyi az összegyűlt szabadsága, illetve azt ki tudjuk-e még a visszajövetele előtt adni neki?
Részlet a válaszából: […] Az összegyűlt szabadság mértékét a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll módunkban pontosan meghatározni. Általánosságban azonban a szabadság számítása szempontjából elmondható, hogy az Mt. értelmében az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének kérdése

Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az érintett dajkák közalkalmazottként vagy munkaviszonyban kerültek-e foglalkoztatásra. Ugyanakkor e tárgyban a két jogviszonyra azonos szabályok vonatkoznak, mivel a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti napi munka díjazása órabér esetén

Kérdés: Havi munkaidőkeretben folyamatos munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak kell-e munkaszüneti napra járó távolléti díjat számfejteni, ha be volt osztva munkaszüneti napra, illetve ha nem? A keret, a ledolgozandó óra, az általános munkarend szerinti kötelező munkanapokra van megállapítva (ünnep nélkül), ez így volt év elején is. Van-e így most keresetkiesés? Vagy már év elején is kellett volna ünnepnap miatt bérkiesést kompenzálni? Betegség esetén ünnepnapi beosztásnál jár a betegszabadság és a munkaszüneti távolléti díj 70%-a is (ha nem táppénzről van szó)?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend) [Mt. 97. § (2) bek.]. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Szabadságkiadás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Munkavállalónk részmunkaidőben, heti 32 órában dolgozik egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Munkaidő-beosztása szerint hétfőtől csütörtökig napi 8 órát dolgozik, pénteken nem végez munkát. Életkora alapján 10 nap pótszabadságra jogosult a 20 nap alapszabadságon felül. Milyen módon kell számára kiadnunk a szabadságot? Jól értelmezzük, hogy ha hétfőtől csütörtökig szabadságot vesz ki, akkor péntekre is egy nap szabadságot kell kiírnunk, akkor is, ha azon a napon egyébként munkát nem végez (azaz minden 4. nap szabadság után egy 5. nap szabadságot is ki kell adni)? Hasonló módon kell eljárni a betegszabadság kiadása során is?
Részlet a válaszából: […] 2013. augusztus 1-je óta egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Tizenkét órás műszakban dolgozó szabadsága

Kérdés: A 12 órás műszakrendben dolgozó teljes munkaidős szociális gondozó szabadságát hogyan kell kiadni, elszámolni és nyilvántartani az Mt. augusztus 1-jétől hatályos 124. §-a szerint? Véleményem szerint ez nem minősül általános munkarendnek, sem egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (bár az egyenlőtlen munkaidő-beosztás definíciója szerintem hiányzik).
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munka­időt a munkáltató heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be, ez általános munkarendnek minősül. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

14 nap egybefüggő szabadságtól való eltérés

Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?
Részlet a válaszából: […] 2013. augusztus 1-jétől az Mt. 122. § (3) bekezdése szövegének megfogalmazása ugyan megváltozott, de ez nem jelent érdemi változást, csupán pontosítást. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Szabadság heti egy munkanapos beosztás esetén

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti egy alkalommal (hétfőn) napi öt órában foglalkoztatott nyugdíjas alkalmazottnak? Mennyi óra számolható el?
Részlet a válaszából: […] A szabadság mértéke nem függ attól, hogy a munkavállaló teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban áll-e. Az Mt. ugyanis nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely szerint az alapszabadság vagy bármely pótszabadság csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Szabadság a felmondási idő alatt

Kérdés: Az Mt. 125. §-a kimondja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. A fenti mondat megalapozza-e a munkáltató jogát arra, hogy kilépő dolgozójának a szabadságát ne adja ki akkor sem, ha azt a dolgozó kifejezetten kéri? Manapság ez egyre gyakoribb gond, s a munkáltató ezzel a mondattal takarózva végigdolgoztatja a teljes felmondási idő alatt a munkavállalóit, s a megmaradó részarányos szabadságos napokat megváltja pénzzel, noha a munkavállaló – alkotmányos jogával élve (regenerálódáshoz való jog) – a természetbeni kiadást kérte eleve a felmondásában. Nyilvánvaló, amennyiben nem lehetséges a szabadság kiadása, mert például a szabadság túlnyúlna a felmondási időszakon, vagy azonnali a felmondás és nincs más mód, akkor csak a pénzbeli megváltás marad. De ha lehetséges a kiadás, akkor jogosult a munkáltató megtagadni azt, azaz visszatarthatja a szabadságot jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadására a felmondási idő alatt is ugyanazon a szabályok vonatkoznak, mint egyébként a munkaviszony tartama alatt. Azaz a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ugyanakkor a munkáltató évente hét munkanap szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.
1
…
25
26
27
…
41