19 talált cikk a statisztikai állományi létszám kifejezésre

Kérdés: Kölcsönbe adó cégünk egy kölcsönvevő partnernél jelenleg magyar munkavállalókat foglalkoztat egy kimondottan magyar toborzásra létrejött munkaerő-kölcsönzési keretszerződés szerint. A szerződésben úgy állapodtunk meg, hogy a statisztikai létszám számítása során az érintett kölcsönzött munkavállaló a kölcsönzés időtartama alatt a kölcsönvevőnél számít a statisztikai létszámba. Kölcsönbe adó cégünk a létszám növelése érdekében a kölcsönvevő cégtől szeretné a létszámot átvállalni, de csak az újonnan beléptetett munkavállalókra vonatkozóan. Mivel ennél a kölcsönvevő cégnél egész évben egy fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatunk (jelenleg is állományban van), és nem volt más munkavállaló kölcsönzésben, ezt az egy főt a kölcsönvevő átvenné saját állományba. A cél, hogy egész évben a kölcsönvevőhöz számítódjon ez az egy fő, mivel a rehabilitációs hozzájárulási költség szempontjából nem szeretnénk károsítani a partnert. Amennyiben a fenti szerződés kereteiben foglalkoztatott munkavállalók mindegyikét (1 fő) átveszi a kölcsönvevő saját állományba, és a kölcsönbe adó kötne egy új keretszerződést ugyanezzel a partnerrel, Magyarországgal nem határos harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, járható-e az az út, hogy ott már úgy rendelkezzenek a szerződésben, hogy a statisztikai létszám számítása során a kölcsönzés időtartama alatt a kölcsönbe adónál vesszük figyelembe a létszámot? Tehát a fent említett munkaerő-kölcsönzési szerződés szerint például 2024. január 1-től 2024. augusztus 31-ig a létszám a kölcsönvevőnél számít, 2024. szeptember 1-től egy új keretszerződést köt a kölcsönbe adó ugyanezzel a kölcsönvevővel, de abba már úgy állapodnak meg, hogy a kölcsönbe adónál számít a statisztikai létszámba, 2024. december 31-ig. Így az éves bevallásnál egy cégnél kétféle eljárás lenne.

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzés keretében (kölcsönbe adóként) foglalkoztatott munkavállalókat, ha létszámcsökkentést tervezünk, ami a nem kölcsönzött állományt is érinti? A kölcsönzött munkavállalókra a csoportos létszámcsökkentés szabályai nem alkalmazandók, de a kölcsönbe adónál a statisztikai állományi létszám meghatározása során ettől függetlenül figyelembe vehetők?

Kérdés: A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselőt a későbbek folyamán az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e polgármesteri hivatalban Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatni? A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a Tny. 83/B. §-ában szabályozott kereseti, illetve jövedelmi korlátról szóló, valamint a Tny. 83/C. §-ában meghatározott, nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó rendelkezésekre tekintettel kell lennie a nyugdíjasnak?

Kérdés: Független színházként pályakezdő színművészeket szeretnénk foglalkoztatni egyrészt munkaerő-bővítés, másrészt a friss diplomások tapasztalatszerzése céljából, egyfajta továbbképzésként. Bértámogatást szeretnék igényelni e célból. Mik lennének a lehetőségeim?

Kérdés: Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?

Kérdés: Egy újonnan alakuló cég – amely nem rendelkezik előző 6 havi átlagos statisztikai létszámmal – mikortól és hány főt alkalmazhat alkalmi munkára?

Kérdés: Korábban rendelkezésre állási támogatásban (rát) részesült személyt foglalkoztatok vállalkozásomban, amelyért a rát összegével megegyező támogatást kapok (ez 28 500 forint). Megillethet-e emellett egyéb járulékkedvezmény, mivel hátrányos helyzetű kistérségben élő személyről van szó?

Kérdés: Kft.-nk alkalmaz alkalmi munkavállalókat is. Kérdésünk, hogy e munkavállalók beletartoznak-e a cég statisztikai létszámába?