19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Részmunkaidős foglalkoztatás – a rehabilitációs hozzájárulás számítása
Kérdés: A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?
12. cikk / 19 Munkahelymegőrző támogatás – 50 fő feletti leépítés esetén
Kérdés: A válság súlyosan érintette vállalatunkat, ezért fokozatos leépítéseket tervezünk, összesen mintegy 80 főtől tervezünk megválni az elkövetkező 1-1,5 évben. Van-e olyan foglalkoztatási célú támogatási eszköz, amellyel elkerülhető lenne az ilyen nagy arányú leépítés?
13. cikk / 19 Rehabilitációs hozzájárulás számítása
Kérdés: Létszámadatok: 111 fő 8 órás + 2 fő 6 órás + 3 fő 4 órás + 1 fő havi 4 órás + 4 fő 40%-ban egészségkárosodott 8 órás + 1 fő 40%-ban egészségkárosodott 6 órás foglalkoztatott után miként alakul a rehabilitációs hozzájárulás mértéke? Hol kell kerekítést alkalmazni?
14. cikk / 19 Részmunkaidős munkavállaló – figyelembevétel a rehabilitációs hozzájárulásnál
Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóként kapott bértámogatáshoz a KSH átlagos statisztikai állományi létszám számítására vonatkozó előírásai szerint kell eljárni. Ugyanakkor a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a napi 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat egész vagy "fél" főként kell-e figyelembe venni?
15. cikk / 19 Rehabilitációs hozzájárulás – a figyelembe veendő munkavállalók
Kérdés: A munkáltató 2009-ben figyelembe veheti-e a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából a 2007. december 31. előtt megállapított 50%-os munkaképesség-csökkenésű munkavállalót, ha rendszeres szociális járadékot folyósítanak részére, valamint a 67%-os rokkantnyugdíjas munkavállalót, ha részére rokkantnyugdíjat folyósítanak? 2010. január 1-jétől hogyan változik a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályozás?
16. cikk / 19 Rehabilitációs hozzájárulás II.
Kérdés: Az alábbi foglalkoztatotti létszámadatok esetén van-e (és mennyi) rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség? Mi a számolás és kerekítés helyes módja? Azonos módon kell-e kerekíteni a létszámot és a megváltozott munkaképességű dolgozók létszámát, illetve jogos-e az az álláspont, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozóknál főre kell számolni, és nem kell figyelembe venni, hogy ezek a dolgozók nem teljes munkaidőben dolgoznak? 1. vállalkozás: 20,6 létszám, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó. 2. vállalkozás: 21,25 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 3. vállalkozás: 20,8 fő, 0,75 fő megváltozott munkaképességű. 4. vállalkozás: 20,4 fő, nincs megváltozott munkaképességű dolgozó.
17. cikk / 19 Munkahelymegőrző és a munkahelyteremtő beruházási támogatás – összeegyeztethetők?
Kérdés: Munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesültünk, a támogatás folyósítását követő 1 évben továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk áll fenn. Az általunk előre nem látható kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt azonban a munkavállalók foglalkoztatásához munkahely-megőrzési támogatást kérelmezünk a munkaügyi központnál. Összeegyeztethető-e egymással a két támogatás?
18. cikk / 19 Megváltozott munkaképességűek – a bértámogatás visszafizetése
Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását több telephelyen is végzi nonprofit gazdasági társaságunk. A foglalkoztatás magas költségei, valamint a növekvő nyersanyag- és energiaárak miatt fontolgatjuk a munkavállalók egy részének leépítését. Eredményezheti ez a döntésünk azt, hogy a már kifizetett bértámogatást vissza kell térítenünk?
19. cikk / 19 Többlet-járulékkedvezmény – elmaradott kistérségi foglalkoztatás esetén
Kérdés: Építőipari cégünk több mint 80 fizikai munkavállalót alkalmaz, a többség az észak-magyarországi kistelepülésekről, illetve Erdélyből származik. Lehetőségünk lenne-e valamilyen járulékkedvezmény idénybevételére a foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan?
