245 talált cikk a pótszabadság kifejezésre

Kérdés: Ha a munkavállaló szülői pótszabadságra tart igényt, azt minden évben igényelnie kell? Vagy elegendő egyszer megtennie, és utána a gyermek 16. életévéig minden évben automatikusan meg kell adni?

Kérdés: Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló szabadságát a munkáltatónak van-e lehetősége későbbi időpontban kiadni, mint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követő naptól kezdődő időszak? Munkavállalónk jelenleg szeretne részmunkaidőben ismét dolgozni a GYED mellett, viszont szabadságát nem szeretné kivenni. Kérése a munkáltató irányába az, hogy a fizetés nélküli szabadság első fél éve alatt összegyűlt szabadságát majd csak gyermeke harmadik életévének betöltését követően vehesse ki, mert ekkor volna szüksége rá gyermeke óvodába történő beszoktatása miatt, és ezt követően szeretne ismét teljes munkaidőben dolgozni. Kiadható kérésének megfelelően az általa megjelölt időpontban a szabadság?

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.

Kérdés: GYED-en lévő anyuka, aki munkaszerződése alapján napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott nálunk, a GYED letelte után újra munkába áll. Közös megegyezés alapján a napi munkaideje 6 óra lesz. A szülési szabadságra és a GYED első fél évére járó szabadságot kiadjuk neki, kérdés, hogy arányosítanunk kell-e a szabadságot a 8-6 óra miatt? Vagyis több napra mehet-e el amiatt, hogy 6 órás napjai vannak, a felhalmozott szabadsága viszont napi 8 órás munkaviszonyban keletkezett?

Kérdés: A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?

Kérdés: A Kttv. 225/L. §-ának (1) bekezdése nem rendeli alkalmazni a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester esetén a Kttv. 102. §-át, ezért felmerül a kérdés, hogy esetükben gyermekek utáni és az apát gyermeke születése esetén megillető pótszabadságot nem lehet megállapítani?

Kérdés: Meddig vehető igénybe a hozzátartozó halálára tekintettel a két munkanap munkaidő-kedvezmény? Jelen esetben egyik munkavállalónk hosszabb ideje táppénzen van, és még marad is egy ideig. Közben elhunyt az édesanyja, akit évek óta gondozott otthon. A táppénze miatt most nem tudja kivenni az édesanyja halála után járó két nap munkából való mentesülést, de a későbbiekben igényt tartana rá egyéb ügyekben (pl. hagyatéki tárgyalásra). Korlátozza-e ezt az Mt.?

Kérdés: Hozzánk forduló munkavállalók kérdezik, hogy a gyermeknevelési pótszabadságot a munkáltató az alap- és életkor szerinti szabadság kiadásával egyező módon adhatja ki, vagy a munkavállalónak lehet-e jogszerű igénye arra, hogy a gyermeknevelési pótszabadságot akkor vegye igénybe, amikor arra szüksége van, például óvodai, iskolai szünet, gyermekbetegség esetén?

Kérdés: Az Mt. 115. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a munkában töltött időről, amely alapjául szolgál az éves alapszabadság és pótszabadság(ok) számítási módjához. A hivatkozott paragrafus e) pontja alapján 2015. január 1-jétől a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, míg a tavalyi évben csak a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére járt szabadság. Hogyan járjunk el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november eleje óta beteg (tehát 30 napot jóval meghaladóan), és 2015-ben február előtt biztosan nem jön vissza dolgozni? Minden típusú keresőképtelenségi kódra ugyanazt a szabályt kell alkalmazni?

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?