241 talált cikk a pótszabadság kifejezésre

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!

Kérdés: Cégünk év közben kettéválasztotta tevékenységi köreit. A fő profiljában folytatta tevékenységét, a meglévő munkavállalók munkaideje felére (4 órára) csökkent. A másik profilra új céget hozott létre, a szóban forgó munkavállalókat felvette a fennmaradó 4 órára. Mi a teendő ilyenkor a munkavállalók szabadságával abban az esetben, ha a profilmegosztásig nem időarányosan vették azt ki? Az új cégben már csak időarányosan lehet kiadni a szabadságokat, ami jóval kevesebb lenne, mint ami őket megilletné. A fennmaradóban pedig jóval több szabadság "maradt". Átvihető az új cégbe a fennmaradó ki nem vett szabadság?

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 121. számában a 2375. választ szeretném megérteni, mint szakszervezeti tisztségviselő. Az utolsó előtti mondat – véleményem szerint – ellentétes a hivatkozott 122. § (3) és a 135. § (2) bekezdéssel. Az én olvasatomban a 135. § (2) bekezdésének j) pontja arról szól, hogy a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ha én értem rosszul, kérem, adjanak más megközelítésű magyarázatot.

Kérdés: Egyik munkavállalónknak próbaidő alatt azonnali hatállyal felmondtunk. A céges jogászunk szerint, mivel a munkavállaló a próbaidő alatt egyébként sem jogosult szabadságra, ezért nem kell megváltani az időarányosan összegyűlt 4 nap szabadságát sem. A munkavállaló viszont ragaszkodik a szabadságmegváltáshoz, és perrel fenyegetőzik. Kinek van igaza ebben a kérdésben?

Kérdés: Ha a munkavállaló szülői pótszabadságra tart igényt, azt minden évben igényelnie kell? Vagy elegendő egyszer megtennie, és utána a gyermek 16. életévéig minden évben automatikusan meg kell adni?

Kérdés: Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló szabadságát a munkáltatónak van-e lehetősége későbbi időpontban kiadni, mint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követő naptól kezdődő időszak? Munkavállalónk jelenleg szeretne részmunkaidőben ismét dolgozni a GYED mellett, viszont szabadságát nem szeretné kivenni. Kérése a munkáltató irányába az, hogy a fizetés nélküli szabadság első fél éve alatt összegyűlt szabadságát majd csak gyermeke harmadik életévének betöltését követően vehesse ki, mert ekkor volna szüksége rá gyermeke óvodába történő beszoktatása miatt, és ezt követően szeretne ismét teljes munkaidőben dolgozni. Kiadható kérésének megfelelően az általa megjelölt időpontban a szabadság?

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.

Kérdés: GYED-en lévő anyuka, aki munkaszerződése alapján napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott nálunk, a GYED letelte után újra munkába áll. Közös megegyezés alapján a napi munkaideje 6 óra lesz. A szülési szabadságra és a GYED első fél évére járó szabadságot kiadjuk neki, kérdés, hogy arányosítanunk kell-e a szabadságot a 8-6 óra miatt? Vagyis több napra mehet-e el amiatt, hogy 6 órás napjai vannak, a felhalmozott szabadsága viszont napi 8 órás munkaviszonyban keletkezett?