902 talált cikk a pótlék kifejezésre

Kérdés: A kérdésem a vasárnapi munkavégzés tilalma témájában a 2015. évi XVII. törvényben megjelent Mt.-módosításhoz kapcsolódik. Ez a törvény az Mt. 140. §-át módosítja, amelynek (2) bekezdése meghatározza, hogy milyen vasárnapi munkavégzés esetén jár plusz 50% pótlék a dolgozónak. Ezt, illetve ennek a jogszabálynak az indokolását nem tudjuk az egyéb vonatkozó jogszabályokkal, a Kertv.-vel és a Kszvmtv.-vel együtt úgy értelmezni, hogy az adott esetre egyértelmű választ adjon. Esetünkben a munkavállaló árufeltöltőként dolgozik egy áruházban. Kérdés, hogy ő a Kertv. szerint "kereskedelmet kiszolgáló tevékenységet" végez-e? Ha igen (ezt példálózóan a kérdéses jogszabály indokolása is tartalmazza), akkor nem vonatkozik rá a Kszvmtv., hiszen az kimondja az 1. §-ában, hogy a hatálya nem terjed ki a kereskedelmet kiszolgáló tevékenységre. Tehát emiatt egy árufeltöltő vasárnap is végezhet munkát, és nemcsak a Kszvmtv. szerint kijelölt néhány vasárnapon, hanem bármelyik vasárnap, mint ahogy ez a kereskedelemben szokásos is, hogy a nyitvatartási időn kívül végezhetők el ezek a kiszolgálótevékenységek? A kérdésünkre, hogy egy árufeltöltőnek mennyi pótlék jár a vasárnapi munkavégzésért, az Mt. módosított szövege alapján kétféle válasz adódna: egyfelől a néhány, a Kszvmtv. szerint kijelölt vasárnapon 100%, másrészt minden más átlagos (tehát nem a Kszvmtv. szerinti kijelölt) vasárnapon pedig csak 50%, mivel az Mt. 140. §-a (2) bekezdésének szövege a plusz 50% pótlékot csak a kijelölt vasárnapokhoz köti. Helyes-e az értelmezésünk, mert az Mt.-módosítás indokolásának szövege ettől ellentétes értelmezésre utal, abból úgy tűnik, mintha az árufeltöltő is csak a kijelölt vasárnapokon végezhetne munkát, holott a jogszabályból nem ez következik? Ha az árufeltöltő munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát, ez bármit változtat-e az irányadó szabályokon?

Kérdés: Ha országos kiskereskedelmi hipermarketláncban foglalkoztattunk munkavállalót 2015. március 29-én vasárnap, mivel az áruházlánc ezt a napot választotta nyitvatartási napként a kiskereskedelmi vasárnapi zárvatartási törvény alapján, akkor az ezen a napon a kereskedelmi tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók milyen munkabérre jogosultak?

Kérdés: Kiskereskedelmi, rövidárut értékesítő munkáltatóként vasárnap is nyitva tartunk, mivel üzlethelyiségünk alapterülete a 200 négyzetmétert nem haladja meg. Ebben az időszakban a munkavállalóink egy része rendes munkaidőben a készlet leltározását és a következő heti megrendelések előkészítését végzik, illetve egyikük, aki egyben tulajdonos is, a kasszánál dolgozik. Ez egyébként 2015. március 15-e előtt is mindig ebben a rendben történt. A kérdésem, hogy milyen juttatást kell a részükre fizetnünk, ha március 22-én ennek megfelelően zajlott nálunk a munkavégzés?

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeret mellett a munkavállalónk január hónapban eredetileg 23 munkanapra került beosztásra, mely 23 napból végül 5 nap szabadság került kiadásra (január 5-9. között). A munkával töltött napokon 10 alkalommal 6-14 óra, 5 alkalommal 12-20 óra, 1 alkalommal 10-20 óra, 2 alkalommal 9-17 óra között végzett munkát. A munkáltató úgy bírálta el, hogy a 23 munkanapra történő beosztást szem előtt tartva nem volt meg adott hónapban a beosztás szerinti munkaidő elvárt 1/3-a a munkaidő kezdetének rendszeres változása tekintetében. Helyesen jártunk-e el, hogy az 5 nap szabadság ellenére a havi 23 napos eredeti beosztást vettük figyelembe, így a műszakpótlék alapjául szolgáló 18-06 közötti intervallumba eső órákra nem adtuk meg a munkavállalónak a műszakpótlékot? Kell-e külön vizsgálni, hogy a szabadság milyen műszakra esik?

Kérdés: Társaságunknál heti rendszerességgel elő­fordul, hogy a heti pihenőidő alatt rendkívüli munkavégzés elrendelése válik szükségessé a nagyszámú megrendelések vagy az előre nem tervezett, termelésben előfordult akadályok miatt. A társaság négy hónapos munkaidőkeretet alkalmaz. A munkaidő-beosztásra vonatkozó Mt. 97. §-ának (4) és (5) bekezdéseit betartva, de a 135. § szerinti eltérő rendelkezések adta lehetőséget alkalmazva, van-e lehetőség arra, hogy a 4 napos szabályt nem betartva, a munkavállalóval kötött közös megegyezéssel módosítsuk a munkavállaló adott heti munkaidő-beosztását? Ez azt jelentené, hogy a soron következő (4 napon belüli) pihenőidőre (pihenőnapra) utólag munkaidőt osztunk be, ehelyett pedig a munkaidőkereten belüli másik napon azonos mértékű pihenőidőt (csúszónap) osztunk be úgy, hogy a heti és a napi pihenőidő szabályainak az utólag elrendelt munkaidő beosztásával is megfelelünk. Az így későbbre beosztott pihenőidőn felül jár-e a munkavállalónak bérpótlék?

Kérdés: Az egyik olvasói kérdésre adott válasszal (2238.) kapcsolatban lenne kérdésem. Ha a második esetet nézzük, amit Önök válaszoltak, hogy a munkáltató eleve több munkaidőt osztott be a dolgozónak, még úgy is, hogy emiatt kevesebb szabadnapot kapott, akkor jól értelmezem az Önök válaszát, hogy a kettő hiányzó szabadnapra 100%-os bérpótlék jár, és a 44 óra túlórából levonjuk a 2 x 8 órát, akkor a fennmaradó óraszámra 50%-os pótlék jár? A kérdésből nem derült ki, hogy mennyi óra volt a pihenőnapi munkavégzés, ezért ha például valaki nyolcórás munkaviszonyos, akkor 16 óra elszámolása után a fennmaradó 28 órára 50% bérpótlékot kell adni?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?

Kérdés: Egyik dolgozónk 230 000 Ft bruttó bér mellett, fűtési szezonban minden hétvégén (szombat reggel 6 órától vasárnap reggel 6 óráig) fűt. Éves szinten 250 óra túlórát számolunk el. 15%-os éjszakai pótlékot fizetünk, mivel nem jogosult műszakpótlékra. A rendes munkaideje 6.30-tól szól 15 óráig, illetve pénteken 12.30-ig. Kérem, vezessék le az elszámolás menetét!

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó termelővállalat 6 havi munkaidőkeret alkalmazásakor hétfőtől szombatig terjedő munkarendet ad ki 3 hétre. Tehát nem teljesül a heti 2 szabadnap. Ilyen esetre igaz-e az a megállapítás, hogy a szabadnapra elrendelt munkavégzésre a tárgyhónapot követően ki kell fizetni a 100% bérpótlékot? Nem kell megvárni vele a munkaidőkeret utolsó hónapját? Ilyenkor is az a fő szabály, hogy a munkavállaló heti két szabadnapra jogosult? Természetesen a munkaidőkeret utolsó hónapjában kiderül, hogy kell-e fizetni további rendkívüli munkavégzésre díjazást.

Kérdés: Munkaidőkeretben történő elszámolásnál a tárgyhavi jelenléti ívek zárásakor olykor kétség merült fel, hogy a munkavállaló az elrendelt órákon felül bent töltött időt valóban munkával töltötte-e. Előírhatjuk, hogy a beosztástól eltérő túlórákra csak akkor fizetünk bért, ha azt a közvetlen munkahelyi vezető a tárgyhónap végén elismeri mint munkaidőt? Ha a keret végén a munkavállalónak mínuszórája van (azaz nem teljesítette a ledolgozandó munkaidőt), ezt a hiányzó óraszámot átvihetjük a következő keretébe?