67 talált cikk a nevelőszülő kifejezésre

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?

Kérdés: Hogyan alkalmazzuk az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontját abban az esetben, ha a munkavállaló elhunyt egyenes ágbeli rokona külföldi állampolgár (EU-tagállambeli), tehát a halotti anyakönyvi kivonata külföldi? Elég a nyilatkozata, vagy fordíttatni kell a halotti anyakönyvi kivonatot? Megilleti-e a két nap?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A közalkalmazott az alábbi jogviszonyokat igazolta:
1. Szálloda 1979. 07. 02.-1979. 08. 01.
2. SZOT Üdülő 1981. 04. 14.-1983. 07. 05.
3. Másik SZOT Üdülő 1983. 07. 18.-1983. 07. 25.
4. Szálloda 1983. 08. 09.-1983. 09. 30.
5. 2. pontbeli SZOT Üdülő 1983. 10. 07.-1989. 07. 02.
6. Üdülő 1989. 07. 25.-1989. 09. 30.
7. Kórház 1991. 03. 06.-1998. 03. 16.
8. Kollégium 1998. 09. 1-jétől folyamatosan.
A jogviszony megszűnésének módjaként a munkakönyvben mindegyik esetben egyéb ok volt megjelölve. A jubileumi jutalomra jogosító időbe a fenti idők közül melyeket kell beszámítani?

Kérdés: GYET-re igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára jár-e, illetve mennyi időre jár szabadság?

Kérdés: Miként lehet megoldani a trafikokban, hogy az alkalmazottak az üzletekben napi 14-15 órát dolgozzanak? Van erre valami mód, ha nincs kollektív szerződésünk?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk kifogásolja, hogy a 2012. március 1-jétől a jubileumi jutalomra jogosító idejébe nem számítjuk be azt az időszakot, amikor munkaviszonyban dolgozott a helyi víz- és csatornamű-vállalatnál, ahonnan áthelyezéssel került 1991-ben a polgármesteri hivatalba. Dolgozónk a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontját úgy értelmezi, hogy az áthelyezés miatt a fenti vállalatnál munkaviszonyban töltött időt úgy kell tekinteni, mintha azt a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el, tehát azt is be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Véleményünk szerint az áthelyezésnek a végkielégítés mértékének megállapításakor [Kttv. 69. § (5) bekezdés b) pontja] van jelentősége, akkor kell az áthelyezés előtti időszakot is végkielégítésre jogosító időként figyelembe venni. Továbbá a Kttv. jubileumi jutalomra vonatkozó 150. §-ának (3) bekezdése taxatíve felsorolja, azaz konkrétan meghatározza azokat az időtartamokat, amelyek beszámítanak a jubileumi jutalomra jogosító időbe. Helyes-e az álláspontunk?

Kérdés: 2012. januárban hatályos szabályok szerint mindkét szülőt megillette a gyermekek után járó pótszabadság, 2012. július 1. után már csak azoknak a szülőknek jár, akik a gyermeket saját háztartásukban nevelik. Hogyan kell eljárni az elvált szülők esetében, akiknek nincs a gyermek a háztartásában, és akik január 1-jén megkapták a pótszabadságot a gyermek után? Július 1. után újból meg kell állapítani részükre időarányosan a pótszabadságot, és amennyiben igénybe vették, vissza kell azt vonni? Mennyi szabadság jár 2012. január 1. és június 30. között annak a szülőnek, aki házasságban él, három gyereket nevel saját háztartásában, de abból csak egy gyermek a vér szerinti gyermeke? Mennyi szabadság jár ugyanennek a szülőnek 2012. július 1. és december 31. közötti időszakra?

Kérdés: Néhány köztisztviselőnk jubileumi jutalma 2012 októberében, illetve 2013 decemberében lenne esedékes a hatályon kívül helyezett Ktv. rendelkezései szerint. Ugyanakkor a már hatályban lévő Kttv. 150. §-a – értelmezésem szerint – lényegesen lerövidíti a jubileumi jutalomra jogosító időkeretet, mivel az 1992. július 1. előtti munkaviszonyok beszámításáról úgy rendelkezik, hogy azt a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél munkaviszonyban töltött időkre szűkíti le. Mivel esetünkben az érintett önkormányzati köztisztviselők rendelkeznek a MÁV-nál, más állami vállalatoknál, cégeknél – tehát nem a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szerveknél – szerzett munkaviszonyban töltött idővel, elképzelhető, hogy ezeket az időszakokat nem lehet figyelembe venni, vagy esetükben olyan szerzett jogról van-e szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?

Kérdés: Az új Mt. rendelkezései a gyermek fogalmát a korábbiaknál részletesebben meghatározza. Hol és milyen jelentősége lehet ennek?

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?