634 talált cikk a napi munkaidő kifejezésre

Kérdés: Jogosult-e az Mt. szerinti műszakpótlékra (30%) az a takarítónő, aki mindig osztott munka­időben dolgozik (8-10 és 18-20 óra) egy étteremben, amely heti szinten 91 óra üzemelési idővel működik, még ünnepnapokon is? Milyen munkarendje van ilyenkor a takarítónőnek? Ennek a munkavállalónak jár vasárnapi pótlék is amiatt, hogy a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, azonban a munkáltató rendeltetése folytán nyitva van vasárnap és ünnepnapon is?

Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?

Kérdés: A munkavállalóinkat 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A termelési igények miatt a munkaidőkeretet szeretnénk meghosszabbítani 4 havira, amit a munkáltató még egyoldalúan is elrendelhet. Önök szerint van ennek akadálya? A közelmúltban azt olvastam, hogy a munkáltatónak van erre lehetősége, de más véleményeket is hallottam már.

Kérdés: Éjszakai műszak után járó pótlékot a munkavállaló kérésére megválthatja-e a munkáltató szabadidő (csúszó) kiadásával?

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazunk kölcsönvevőként munkavállalókat. A saját munkatársainkat hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk, és ebben a rendszerben szeretnénk alkalmazni a kölcsönzött munkaerőt is. A kölcsönbeadó egy hónapos munkaszerződéseket köt velük, amelyeket – ha a munkavállalóra még szükség van – egy-egy hónapra meghosszabbít. Legutóbb azt jelezte, hogy ilyen esetben nincs lehetőségünk hat hónapos munkaidőkeret alkalmazására. Milyen alapon mondhatja ezt?

Kérdés: Vagyonvédelmi vállalkozás 24/48 órás rendszerben, írásban foglalt megállapodás alapján foglalkoztat készenléti jellegűvé minősített munkakörben, 3 havi munkaidőkeretben dolgozókat. A dolgozók bére órabéralapú elszámoláson alapul. A háromhavi munkaidőkeretet mi alapján kell megállapítani? A 3 hónapra eső munkanapok számának 8-cal történő szorzata adja? Avagy az ilyen jellegű munkakörnél a készenléti jelleg miatt emelkedik a normál munkaidő mértéke? Konkrétan pl. egy 20 munkanapos hónapban a ledolgozott 240-264 órás intervallum alapdíjazású, avagy a 160 órán felüli rész már túlórának minősül?

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján "a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani". Ha a munkáltató a munkavállaló ez irányú kérésének eleget téve módosította a munkaszerződést, a részmunkaidős munkavállaló ugyanannyi szabadságnapra jogosult, mint amikor teljes munkaidőben foglalkoztatták. Abban a tekintetben viszont különbség áll fenn, hogy számára a részmunkaidővel arányosan csökkentett távolléti díj jár a szabadság napjaira. Hogyan kezeljük a munkavállalónak azt a szabadságát, amit még a szülési szabadsága előtt, teljes munkaidőben foglalkoztatva szerzett?

Kérdés: Január 1-jére beosztottuk a munkavállalóinkat, rendes munkaidőben, 12 órára. Mindenki órabérben dolgozik. A bérszámfejtő cégünk szerint ilyen esetben, mivel a munkavállaló a munkaszüneti napon dolgozott, nem kell részére fizetett ünnepet adni, csak a munkaszüneti napon végzett munkáért kell bért fizetni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a munkavállalót milyen díjazás illeti meg erre a napra!

Kérdés: 2013. augusztus 1-jétől ismét változott az Mt., amely módosítás során a bérpótlék számítási alapja egy 8 órás munkavállaló esetében a havibér osztva 174-gyel. Ha 2013 novemberében a munkavállaló ledolgozta a 160 órát (20x8 napot), és azon felül 2 szabadnapján 16 órát dolgozott, akkor mi a helyes bérkiszámítási mód? A munkavállaló alapbére havi 114 000 Ft, és 16 óra pihenőnapra eső rendkívüli munkavégzése van. A túlórára járó alapbért is a 174-es osztó alkalmazásával kell meghatározni (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére: 114 000/174 x 2 x 16, azaz 20 960 Ft), vagy az általános munkarend szerinti munkanapok számával (ebben az esetben a munkavállaló 16 túlórára járó bére 114 000/160 x 16 + 114 000/174 x 16, azaz együttesen = 21 888 Ft)?

Kérdés: Egyik munkavállalónk novemberben az alábbi beosztás szerint dolgozott: november 6-8. között 6 órától 14 óráig, november 11-15. között 14 órától 22 óráig, november 18-22. között 6 órától 14 óráig, illetve november 25-29. között ismét 14 órától 22 óráig. A 18 órától 22 óráig terjedő időszakra jár-e neki 30%-os bérpótlék? Ha nem, akkor esetleg jár-e neki valamilyen egyéb pótlék?