Új munkaviszony – azonos felek között

Kérdés: Amennyiben a munkáltató korábbi munkavállalójával kíván ismét munkaviszonyt létesíteni (tehát a kolléga már kilépett), van-e bármilyen szabály arra vonatkozóan, hogy mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy teljesen új munkaviszonyként kezeljék a felek az újonnan létrejövő jogviszonyt? Érvényesül-e a határozott idejű munkaviszonyok összeszámítására alkalmazható hat hónapos szabály általános jelleggel? Az új munkaviszonyban, amennyiben teljesen új területen, új munkakörre jön létre a munkaszerződés, kiköthető-e jogszerűen próbaidő?
Részlet a válaszából: […] ...akadálya annak, hogy a munkáltató és a munkavállaló, azt követően, hogy egymással már korábban munkaviszonyban álltak, egy újabb munkaviszonyt létesítsenek egymással. Olyan rendelkezést sem tartalmaz az Mt., hogy a korábbi munkaviszony és az új között bizonyos időnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címke:

Baleseti táppénz meghosszabbíthatósága

Kérdés: Egy karbantartó munkavállaló 2024. I. hó 8. napján munkahelyi balesetet szenvedett. Elesett, és a csuklója megsérült; a balesetnél nem cipelt semmit, csak megbotlott. Sajnos nem tud fogni, kiesik a kezéből minden, ezért az orvosa még mindig táppénzen tartja. Az utolsó jelentkezésénél közölte, az orvosa elküldi felülvizsgálatra, hogy még egy évig maradjon táppénzen, folytatódjon a munkabaleseti keresőképtelensége. Lehetséges-e, hogy még egy évig vagy tovább legyen táppénzen munkahelyi baleset címén? Köteles-e a munkáltató a cafeteriát kifizetni neki, hiszen egész évben nem dolgozott?
Részlet a válaszából: […] ...részére kell-e cafeteriát fizetni vagy sem. Annak nincs akadálya, hogy a munkáltató ilyen időtartamra vonatkozóan kizárja – a munkaviszony szünetelése miatt – a cafeteriára vonatkozó jogosultságot.(Kéziratzárás: 2025. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaköri alkalmassági vizsgálat munkáltatói döntés alapján

Kérdés: Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A megváltozott előírások alapján már csak a külön rendeletben meghatározott munkakörökben foglalkoztatottaknak szükséges az orvosi vizsgálat. A kiemelt munkakörökben jellemzően olyan hatásokkal kell számolni, ahol vagy a munkavállaló, vagy a tevékenységgel kapcsolatba kerülő egyéb szereplő, másik dolgozó vagy ügyfél egészsége kapcsán jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező. Helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a nem kiemelt (nem jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező) munkakörökben, például egy nappali munkarendben munkát végző irodai adminisztrátor vagy takarító munkakörében nem rendeli el az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a munkakezdést megelőzően? Megfelelően jár-e el a munkáltató, ha a munkavállalók egészségügyi alkalmasságának felülvizsgálatáról (megújításáról) saját jogkörben dönt, azaz munkakörönként meghatározza, hogy milyen gyakorisággal szükséges az alkalmassági vizsgálatot elvégezni? Például egyéves felülvizsgálat helyett hároméves felülvizsgálatot határoz meg.
Részlet a válaszából: […] ...lesz kötelező a munkaköri alkalmassági vizsgálat; és mivel a munkáltató általános kárfelelőssége [Mt. 166. § (1) bek.] a munkaviszony minden eleme tekintetében fennáll, nem is javasolt eltekinteni a munkaköri alkalmassági vizsgálatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Felmondási idő – nem határidő

Kérdés: Az Mt. 25–26. §-a értelmében a felmondási idő határidőnek számít-e? Az Mt. 25. §-ának (5) bekezdése alapján a határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap – így, amennyiben határidőnek minősülne, és a felmondási idő heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanapon járna csak le a felmondási idő? Amennyiben a felmondási időben van ún. „ledolgozós” szombat, azt bele kell számítani a felmondási időbe?
Részlet a válaszából: […] ...határidő esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására egy meghatározott időkeretet ír elő, amelyen belül ezt a jognyilatkozatot vagy magatartást tanúsítani lehet, illetve kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?
Részlet a válaszából: […] ...Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik [Ptk. 6:22. § (2) bek.]. A szabadság pénzbeli megváltását a munkaviszony megszűnésétől, felmondás esetén az utolsó munkában töltött naptól számított öt munkanapon belül kell kifizetni, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Személyi illetmény – a megállapítás korlátjai

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal egy megüresedő munkakörbe keres köztisztviselőt. Amennyiben olyan személy kerül kinevezésre, aki versenyszférából jön át (az Mt. hatálya alá tartozik), van-e lehetőség személyi illetményt vagy illetményeltérítést adni a számára, ha a korábbi munkáltatója állít ki értékelést [Mt. 81. § (1) bek.]?
Részlet a válaszából: […] ...kell [Kttv. 130. § (1) és (3) bek.]. Az Mt. 81. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Másodállás szabadság alatt

Kérdés: Vállalhat másik teljes vagy részmunkaidős munkajogviszonyt egy teljes munkaidős foglalkoztatott úgy, hogy a jelenlegi munkaviszonyában szabadságon van, mivel a szülés után visszajött dolgozni a céghez, és a felhalmozott szabadságát veszi ki? Miután kivette a szabadságát, várhatóan a jelenlegi munkahelyén kezdeményezni fogja a munkaviszonya megszüntetését közös megegyezéssel.
Részlet a válaszából: […] ...nincs akadálya annak, hogy egy munkavállaló több munkaviszonyt is létesítsen, így annak sem, hogy a meglévő teljes munkaidőben történő foglalkoztatása mellett másik teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban álljon. Nem lehet azonban ebben az esetben sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:    

Azonos felek – két jogviszonyban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?
Részlet a válaszából: […] ...kizárt, hogy a munkáltató és a munkavállaló a már fennálló munkaviszonyuk mellett egy olyan megbízási jogviszonyt létesítsen egymással, amely nem ugyanarra a feladatra (munkakörnek az ellátására) irányul, mint amely szerint a munkaszerződés szerint foglalkoztatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címke:

Kötelező képzés a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Telekommunikációs cég visszatérő kismamákat 3 hónapos 8 órás tréningre kötelezi. Ilyenkor a kötelezően biztosítandó 4 órás részmunkaidőt a tréning idejére is köteles lenne a cég biztosítani? Szabályos egyáltalán, hogy a visszatérő kismamákat csak azzal a feltétellel alkalmazza tovább a cég, ha sikeresen elvégzik a tréninget, és átmennek a számonkérő vizsgákon?
Részlet a válaszából: […] ...ami kapcsolódik a munkaköréhez. A munkáltató által szabályosan előírt képzés teljesítésének megtagadása mint kötelezettségszegés a munkaviszony alapos felmondási okának minősülhet, így a képzés teljesítése a további alkalmazás feltétele lehet.(Kéziratzárás: 2024...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Munkaszerződés – ellentétben a munkaadói szabályzattal

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés értelmében a munkaszerződés az Mt. 196. §-a szerinti távmunkavégzésre jött létre, továbbá a felek megállapodtak abban, hogy a munkavállaló a munkaideje egészében távmunkavégzés keretében, a munkáltató székhelyétől eltérő helyen végez munkát. A fentiek mellett szintén kimondja a munkaszerződés, hogy a munkavállaló köteles betartani a munkáltató minden szabályzatát, tiltó rendelkezését és egyéb munkahelyi előírását, valamint, hogy a munkavállaló kijelenti, a munkaszerződés aláírását megelőzően megismerkedett a munkáltató vonatkozó szabályzataival és előírásaival. A munkaszerződés fenti rendelkezései mellett, a munkáltatónál hatályban lévő munkáltatói szabályzat a távmunkavégzésben foglalkoztatott munkavállalók időszakos, havi egy alkalommal történő munkavégzését írja elő a munkáltató székhelyén, mely tükrözi a munkáltatónál kialakult szokásokat, illetve a fenti tartalmú munkaszerződés felek általi aláírásának napján is hatályban volt. A fentiek alapján szíves tájékoztatásukat kérjük arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a vonatkozó szabályzata alapján követelheti-e a munkavállalók fentiek szerinti rendszerességű, a munkáltató székhelyén történő munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...munkanapok egyharmada esetén végez munkát [Mt. 196. § (2) bek. c) pont]. A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni [Mt. 51. § (1) bek.]; ez a szabály kógens, attól eltérni nem lehet [Mt. 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
29
30
31
282