Találati lista:
291. cikk / 2813 Új munkaviszony – azonos felek között
Kérdés: Amennyiben a munkáltató korábbi munkavállalójával kíván ismét munkaviszonyt létesíteni (tehát a kolléga már kilépett), van-e bármilyen szabály arra vonatkozóan, hogy mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy teljesen új munkaviszonyként kezeljék a felek az újonnan létrejövő jogviszonyt? Érvényesül-e a határozott idejű munkaviszonyok összeszámítására alkalmazható hat hónapos szabály általános jelleggel? Az új munkaviszonyban, amennyiben teljesen új területen, új munkakörre jön létre a munkaszerződés, kiköthető-e jogszerűen próbaidő?
292. cikk / 2813 Baleseti táppénz meghosszabbíthatósága
Kérdés: Egy karbantartó munkavállaló 2024. I. hó 8. napján munkahelyi balesetet szenvedett. Elesett, és a csuklója megsérült; a balesetnél nem cipelt semmit, csak megbotlott. Sajnos nem tud fogni, kiesik a kezéből minden, ezért az orvosa még mindig táppénzen tartja. Az utolsó jelentkezésénél közölte, az orvosa elküldi felülvizsgálatra, hogy még egy évig maradjon táppénzen, folytatódjon a munkabaleseti keresőképtelensége. Lehetséges-e, hogy még egy évig vagy tovább legyen táppénzen munkahelyi baleset címén? Köteles-e a munkáltató a cafeteriát kifizetni neki, hiszen egész évben nem dolgozott?
293. cikk / 2813 Munkaköri alkalmassági vizsgálat munkáltatói döntés alapján
Kérdés: Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A megváltozott előírások alapján már csak a külön rendeletben meghatározott munkakörökben foglalkoztatottaknak szükséges az orvosi vizsgálat. A kiemelt munkakörökben jellemzően olyan hatásokkal kell számolni, ahol vagy a munkavállaló, vagy a tevékenységgel kapcsolatba kerülő egyéb szereplő, másik dolgozó vagy ügyfél egészsége kapcsán jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező. Helyesen jár-e el a munkáltató, amennyiben a nem kiemelt (nem jelenik meg fokozottabb mértékben vagy nagyobb valószínűséggel egészségkárosító tényező) munkakörökben, például egy nappali munkarendben munkát végző irodai adminisztrátor vagy takarító munkakörében nem rendeli el az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot a munkakezdést megelőzően? Megfelelően jár-e el a munkáltató, ha a munkavállalók egészségügyi alkalmasságának felülvizsgálatáról (megújításáról) saját jogkörben dönt, azaz munkakörönként meghatározza, hogy milyen gyakorisággal szükséges az alkalmassági vizsgálatot elvégezni? Például egyéves felülvizsgálat helyett hároméves felülvizsgálatot határoz meg.
294. cikk / 2813 Felmondási idő – nem határidő
Kérdés: Az Mt. 25–26. §-a értelmében a felmondási idő határidőnek számít-e? Az Mt. 25. §-ának (5) bekezdése alapján a határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap – így, amennyiben határidőnek minősülne, és a felmondási idő heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanapon járna csak le a felmondási idő? Amennyiben a felmondási időben van ún. „ledolgozós” szombat, azt bele kell számítani a felmondási időbe?
295. cikk / 2813 Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?
296. cikk / 2813 Személyi illetmény – a megállapítás korlátjai
Kérdés: Közös önkormányzati hivatal egy megüresedő munkakörbe keres köztisztviselőt. Amennyiben olyan személy kerül kinevezésre, aki versenyszférából jön át (az Mt. hatálya alá tartozik), van-e lehetőség személyi illetményt vagy illetményeltérítést adni a számára, ha a korábbi munkáltatója állít ki értékelést [Mt. 81. § (1) bek.]?
297. cikk / 2813 Másodállás szabadság alatt
Kérdés: Vállalhat másik teljes vagy részmunkaidős munkajogviszonyt egy teljes munkaidős foglalkoztatott úgy, hogy a jelenlegi munkaviszonyában szabadságon van, mivel a szülés után visszajött dolgozni a céghez, és a felhalmozott szabadságát veszi ki? Miután kivette a szabadságát, várhatóan a jelenlegi munkahelyén kezdeményezni fogja a munkaviszonya megszüntetését közös megegyezéssel.
298. cikk / 2813 Azonos felek – két jogviszonyban
Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló, kötetlen munkarendben foglalkoztatott munkavállalójával megbízási szerződést kössön, munkaköréhez nem kapcsolódó feladat ellátására? A megbízási szerződés határozatlan időre jönne létre, mely havi négy óra tanácsadást foglalna magában, a megbízási díj havi fix 10.000 forint lenne. Kell-e vizsgálni a biztosítottság utólagos elbírálása tekintetében, hogy a havi négy órát mikor teljesíti (ha pl. egy hónapban egyetlen nap alatt teljesíti a négy órát), vagy mivel folyamatos megbízásról van szó havi díj megállapításával, mely nem éri el a minimálbér 30%-át, ekként nem válik biztosítottá a fenti esetben sem?
299. cikk / 2813 Kötelező képzés a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Telekommunikációs cég visszatérő kismamákat 3 hónapos 8 órás tréningre kötelezi. Ilyenkor a kötelezően biztosítandó 4 órás részmunkaidőt a tréning idejére is köteles lenne a cég biztosítani? Szabályos egyáltalán, hogy a visszatérő kismamákat csak azzal a feltétellel alkalmazza tovább a cég, ha sikeresen elvégzik a tréninget, és átmennek a számonkérő vizsgákon?
300. cikk / 2813 Munkaszerződés – ellentétben a munkaadói szabályzattal
Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés értelmében a munkaszerződés az Mt. 196. §-a szerinti távmunkavégzésre jött létre, továbbá a felek megállapodtak abban, hogy a munkavállaló a munkaideje egészében távmunkavégzés keretében, a munkáltató székhelyétől eltérő helyen végez munkát. A fentiek mellett szintén kimondja a munkaszerződés, hogy a munkavállaló köteles betartani a munkáltató minden szabályzatát, tiltó rendelkezését és egyéb munkahelyi előírását, valamint, hogy a munkavállaló kijelenti, a munkaszerződés aláírását megelőzően megismerkedett a munkáltató vonatkozó szabályzataival és előírásaival. A munkaszerződés fenti rendelkezései mellett, a munkáltatónál hatályban lévő munkáltatói szabályzat a távmunkavégzésben foglalkoztatott munkavállalók időszakos, havi egy alkalommal történő munkavégzését írja elő a munkáltató székhelyén, mely tükrözi a munkáltatónál kialakult szokásokat, illetve a fenti tartalmú munkaszerződés felek általi aláírásának napján is hatályban volt. A fentiek alapján szíves tájékoztatásukat kérjük arra vonatkozóan, hogy a munkáltató a vonatkozó szabályzata alapján követelheti-e a munkavállalók fentiek szerinti rendszerességű, a munkáltató székhelyén történő munkavégzést?
