Kártérítés a munkaviszony munkavállalói jogellenes megszüntetésekor

Kérdés: Van-e lehetőségünk pénzben kifejezett kártérítést követelni attól a munkavállalótól, aki úgy mondott fel, hogy a felmondási időt nem hajlandó ledolgozni? Jelen esetben a gépkocsivezetőként dolgozó munkavállalónk, aki naponta szállított árut a boltoknak, felmondott. Azonnali kilépésével az új munkavállaló felvételéig bérfuvarozó céget kellett a szállítással megbízni. Ennek költsége azonban magasabb a munkabérnél. Milyen megoldásokat alkalmazhatunk a kárunk enyhítésére?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem, határozott idejű munkaviszonyának felmondását azonban köteles indokolni [Mt. 67. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő – általános szabályként – harminc nap [Mt. 69....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Azonos felek között létesítendő több köztisztviselői jogviszony tilalma

Kérdés: A vezetői kinevezéssel rendelkező, GYES-en lévő köztisztviselőt kinevezheti-e a munkáltató más, nem vezetői munkakörbe úgy, hogy a vezetői kinevezése sem kerül módosításra? Az új kinevezés határozott idejű lenne, heti 20 órás munkavégzési kötelezettséggel, azzal, hogy a határozott idő lejár a fizetés nélküli szabadság lejárta előtt.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. nem tartalmaz kifejezett rendelkezést az azonos felek között létesítendő több közszolgálati jogviszony vonatkozásában. Ugyanakkor a többi munkavégzésre irányuló jogviszony (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony stb.) mellett a köztisztviselők esetén is levezethető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Külföldi hozzátartozó halála mentesít a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Hogyan alkalmazzuk az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontját abban az esetben, ha a munkavállaló elhunyt egyenes ágbeli rokona külföldi állampolgár (EU-tagállambeli), tehát a halotti anyakönyvi kivonata külföldi? Elég a nyilatkozata, vagy fordíttatni kell a halotti anyakönyvi kivonatot? Megilleti-e a két nap?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót házastársa, egyenes ágbeli rokona, házastársa egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője, testvére, valamint élettársa [Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzátartozója] halála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Kötetlen munkarend nem alkalmazható a zenekarban

Kérdés: Zenekarunk – előadásnapokat kivéve – dél­előtt 9-13 óráig próbál, egyébként zenészeink otthon gyakorolnak, és csak az esti előadás kezdete előtt egy órával érnek be a koncert helyszínére. Vitánk támadt a szakszervezettel a tekintetben, hogy a zenekar művészei kötetlen munkaidőben foglalkoztathatók-e. Álláspontunk szerint ennek 2014. január 1-jétől nem lesz akadálya, mivel akkortól a törvény feltételként nem írja elő, hogy az előadások és a próbák együttes időtartama ne haladja meg a munkaidő felét.
Részlet a válaszából: […] Az Eamtv. 25. §-ának (1) bekezdése elvi jelleggel fogalmazza meg, hogy "az előadó-művészeti szervezetekben – a munkáltató személyétől függően – az Mt. vagy a Kjt. a törvényben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. Az Eamtv. meghatározza, milyen tevékenységekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Szabadság kiadása – áttérés napról órára

Kérdés: A munkavállalóinknak 2013. augusztus 1-jétől munkanapban adtuk ki a szabadságokat, mivel eddig általános munkarendben dolgoztak. A termelési igények miatt október 1-jétől meg kellett változtatni a munkarendet, és munkaidőkeret került bevezetésre. Ebben az esetben át lehet még térni a munkaórában történő kiadásra, vagy most már egész évben munkanapban kell folytatni a szabadság kiadását?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Szabadság és betegszabadság kiadása

Kérdés: Az augusztus 1-jei módosítás szerint a szabadság és a betegszabadság egyaránt kiadható a munkaidőkeretben órában és napban is. A kérdésem, hogy ha a munkaórás szabadságkiadás mellett döntök, akkor a betegszabadságot is munka­órában kell kiadni, vagy itt dönthetek a munkanapban történő kiadásban is?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Egyszerűsített foglalkoztatás – keresőképtelenség, betegszabadság nélkül

Kérdés: Az Mt. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó alkalmi munkásoknak nem jár betegszabadság. Hogyan kell értelmeznünk ezt a szabályt? Ha valaki megbetegszik, akkor azok a napok nem számítanak bele a jogviszonyába? Vagy kötelező szabadságolnom? Kell fizetni valamit a betegség miatt kieső napokra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. valóban úgy rendelkezik, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni a betegszabadságra vonatkozó 126. § szabályait [Mt. 203. § (1) bek. j) pont]. Alkalmazandó viszont az 55. §, amely szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Keresőképtelenség a szabadságra való jogosultság megállapításakor

Kérdés: A szabadság alapja a munkában töltött idő az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése alapján. Az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján nem minősül munkában töltött időnek a harminc napot meghaladó keresőképtelenség. Ez azt jelenti, hogy a keresőképtelenségek összeadódnak az év során, illetve ebbe a 30 napba beleszámít a munkaszüneti és pihenőnap is, ha ekkor keresőképtelen állományban volt? Hiszen az orvos tól-ig adja meg a keresőképtelen állományról szóló papírt, vagyis a dolgozó pihenőnapon is keresőképtelen. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül – egyebek mellett – a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartama [Mt. 115. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkaszüneti napra járó díjazás

Kérdés: Dolgozóinkat 160 órás munkaidőkeretben, előre meghatározott beosztás szerint foglalkoztatjuk. A munkáltató döntése alapján a fizetett ünnep a munkaidőkeret része. A bérezés módja havi/órás. A szabadságot órában tartjuk nyilván. Fizetett ünnepre számfejthetünk-e távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (munkaidőkeretben) dolgozik, akkor a részére beosztható munkaórák számánál az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkaszüneti napi munka díjazása órabér esetén

Kérdés: Havi munkaidőkeretben folyamatos munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak kell-e munkaszüneti napra járó távolléti díjat számfejteni, ha be volt osztva munkaszüneti napra, illetve ha nem? A keret, a ledolgozandó óra, az általános munkarend szerinti kötelező munkanapokra van megállapítva (ünnep nélkül), ez így volt év elején is. Van-e így most keresetkiesés? Vagy már év elején is kellett volna ünnepnap miatt bérkiesést kompenzálni? Betegség esetén ünnepnapi beosztásnál jár a betegszabadság és a munkaszüneti távolléti díj 70%-a is (ha nem táppénzről van szó)?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend) [Mt. 97. § (2) bek.]. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
1
…
30
31
32
…
47