2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Egyik munkavállalónknak tartós fogászati kezelésre van szüksége, és munkaideje alatt kíván eljárni az orvoshoz. Arra hivatkozással kéri a munkavégzés alóli mentesülést, továbbá erre az időszakra távolléti díj fizetését, hogy ő "kötelező orvosi vizsgálat alatt áll". Problémánk, hogy a Munka Törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy mely kezelések, vizsgálatok minősülnek kötelező orvosi vizsgálatnak. Jogos a munkavállaló igénye?

Kérdés: 2007-ben a fenntartó önkormányzatunk döntése alapján átszervezést kellett végrehajtanunk, melynek során egyik közalkalmazottunk a prémiumévek programban való részvétel mellett döntött. Kérdésünk, hogy amennyiben a volt közalkalmazottunk kilép a programból, és munkaviszonyt létesít, a programban való részvétel megszűnésekor megilleti-e végkielégítés, illetve a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára jár-e számára díjazás?

Kérdés: Egyik dolgozónk a munkavégzéshez átvett szerszámkészletből a fúrógépet az építkezésen leejtette, és az teljes mértékben összetört. Emiatt új gépet kellett rendelnünk, ami 200 000 Ft-ba került. A dolgozótól ilyen esetben ugye a teljes 200 000 Ft megtérítését követelhetjük?

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalókat is foglalkoztatunk. Köteles a munkáltató a nyugdíjas munkavállalók számára is fizetni étkezési hozzájárulást, valamint biztosítani számukra üdülési csekket, ugyanúgy és ugyanolyan értékben, mint a nem nyugdíjas munkavállalók számára?

Kérdés: Települési önkormányzat által szervezett közmunkaprogram keretében foglalkoztatott álláskeresők munkabéréből levonhatjuk-e az álláskeresési járadéknak a közmunkaprogram keretében ledolgozott napjaira folyósított részét?

Kérdés: A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján – havi munkabérén felül – "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?

Kérdés: Nemrég szültem, januártól vagyok TGYÁS-on. A munkahelyemen az éves bérfejlesztés teljesítményértékelés alapján történik. Az idei béremelés a tavalyi teljesítmény alapján. Előfordulhat-e, jogszerű-e, ha a munkáltatóm nem emeli a béremet, mert jelenleg nem dolgozom? Fordulhatok-e jogorvoslatért bírósághoz, ha amúgy az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményem volt, és ez alapján megilletne a béremelés?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?

Kérdés: Cégünknél létszámleépítés folyik. Április 30-ig 4 dolgozót küldtek el, akiknek megszűnt a munkaviszonyuk, további 4 dolgozó még júliusig, illetve augusztusig állományban van, de felmentve a munkavégzés alól. Május 11-én született döntés az idei "béremelésünkről". Ennek értelmében az alapbérünk nem, csak a cafeteriánk emelkedik 5000 Ft/hó összeggel – visszamenőleg január 1-jétől. Kérdésem: az elküldött, illetve közös megegyezéssel eltávozott dolgozóknak jár-e az itt töltött idejükre ez az emelés?

Kérdés: Alkalmazottaink egy részét osztott munkaidőben foglalkoztatjuk (munkaidejük reggel 8-tól délig, majd du. 3-tól este 7-ig tart). A kialakult gyakorlat szerint az osztott munkaidő két része közé eső idővel szabadon gazdálkodhatnak, azzal a megkötéssel, hogy szükség esetén fél órán belül rendelkezésre tudjanak állni, melyet készenléti díjjal honorálunk. A külvárosban élő alkalmazottak közel másfél órányi távolságra élnek, így az osztott munkaidő két része közé eső időben nincs lehetőségük hazautazni, és nincs értelme elhagyniuk a munkahelyet. Kérdésem: jogosnak tekinthető-e ezen alkalmazottak ügyeleti díjazás iránti igénye, annak ellenére, hogy mi nem tartunk igényt az ügyelet teljesítésére, csak arra, hogy elérhetőek legyenek?