Egészségügyi alkalmatlanság tartama – nem állásidő

Kérdés: Az időszakos üzemorvosi vizsgálaton az orvos az egyik munkavállalónkat alkalmatlannak minősítette. (Egyébként a kolléga nem keresőképtelen.) Próbáltunk egyeztetni vele, másik munkakört felajánlani, de erre nem nyitott, mindenáron azt akarja, hogy mondjunk fel neki, és fizessünk végkielégítést. Ez a folyamat már több hete elhúzódik, és lassan zárnunk kell a jelenléti adatait. Miként kell minősíteni az alkalmatlanság megállapításától számított időszakot, ahol munkát nem végzett? Állásidő lesz belőle?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkanap-áthelyezések

Kérdés: Cégünknél vitássá vált a munkaszüneti napok körüli munkarend értelmezése. A vonatkozó rendelet szerint december 12. (szombat) munkanap volt, míg december 24. (csütörtök) pihenőnap. A munkáltató azonban december 12-én pihenőnapot rendelt el, és december 24-ét december 20-án, szombaton dolgoztatta le. E napra a munkavállalók semmilyen bérpótlékot nem kaptak, csak alapbért. Szabályos-e ez a beosztás? A cégünk kollektív szerződése úgy rendelkezik, hogy a hétvégi munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzésnek minősül. Alkalmazandó-e ez a pont a jelen esetre, amikor a munkaszüneti napok miatt kerül sor munkanap-áthelyezésre?
Részlet a válaszából: […] ...csak az általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki.A munkáltatóra hatályos kollektív szerződés úgy fogalmaz, hogy a hétvégi munkavégzés minden esetben rendkívüli munkavégzésnek minősül. Nincs tehát jelentősége, hogy milyen okból kerül sor e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Közalkalmazott felmentése – nem lehet eltekinteni a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéstől

Kérdés: 2015. november 15-én felmentettük az egyik matematikatanárunkat. A felmentési ideje kilencven nap, ami 2016. február 13-án fog letelni. A félévi zárások és az új évi adminisztráció miatt viszont szükségünk lenne végig a munkájára, így nem szeretnénk felmenteni. Megtehetjük ezt, eltekinthetünk a felmentéstől, ha a közalkalmazott is hozzájárul? Ha mellőzzük a felmentést, a közalkalmazott megtagadhatja a munkavégzést?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkáltató felmentés esetén köteles a közalkalmazottat – a felmentési idő tartamának legalább felében – mentesíteni a munkavégzés alól [Kjt. 33. § (3) bek.]. A mentesítési idő tartamára a közalkalmazottat távolléti díj illeti meg [Kjt. 37/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Felmentési időtől eltérés a felek megállapodása alapján

Kérdés: Felmondtunk az egyik munkavállalónknak. A felmondási ideje hatvan nap, ami 2016. február 10-én fog letelni. Az év végi és új évi projekt úgy alakult, hogy végig szükségünk lenne a munkájára, ezért azt szeretnénk, ha végig dolgozna a felmondási idő alatt. Ehhez a munkavállaló is hozzájárulna, mivel, ha az évet és az új év bő egy hónapját végigdolgozza, akkor a szabályzatunk szerint jogosult lesz tizenharmadik havi bérre (időarányosan 2016-ra is), amit nem kapna meg, ha már év vége előtt felmentenénk. Eltekinthetünk a felmentéstől, ha a munkavállaló is hozzájárul?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni, és mivel a töredéknapot egész napként kell figyelembe venni [Mt. 70. § (1) bek.], esetünkben a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Felmentési időre járó szabadság kétféle értelmezése

Kérdés: A felmentési/felmondási idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartamára járó (nem járó?) szabadsággal kapcsolatos, a Munkaügyi Levelek 126-os számában megjelent 2467. és 2485. számú szakmai vélemény nem egyezik meg a Munkaügyi Levelek 98-as számában az 1908. kérdésszámra adott válasszal. A vonatkozó jogszabályok a korábbi, azaz az 1908. kérdésszámra adott választ támasztják alá. Kérem a helyes válasz megjelölését!
Részlet a válaszából: […] ...áll. A szabadságra való jogosultság tekintetében munkában töltött időnek tekintendők egyes távollétek is, amikor tényleges munkavégzés nincs. Ezeket a törvény tételesen felsorolja a 115. § (2) bekezdésében. Csak arra a távollétre jár tehát szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Kölcsönzött munkavállalók – munka cégcsoporton belül

Kérdés: Munkerő-kölcsönzőtől évek óta veszünk igénybe munkavállalókat. Felmerült az az igény, hogy a vállalatcsoportunkba tartozó másik munkáltatónál foglalkoztassuk őket. Lehetőség van-e erre szerződéstől eltérő foglalkoztatás címén?
Részlet a válaszából: […] ...nem zárja ki. Az Mt. 216. §-ának (2) bekezdése azonban kimondja, hogy "a kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti". A kérdésben foglalt esetben az Mt. nem csupán a továbbkölcsönzést, de a más munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Készenlét alatti munkavégzés otthonról

Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. Mivel a készenlét alatt a munkavállaló biztosan a munkaidő-beosztásától eltérően dolgozik, a készenlét alatt teljesített munkavégzés idejére az alapbérén felül jogosult lesz a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékra is (Mt. 107. §,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.
Kapcsolódó címkék:      

Készenléti jellegű munkakör meghatározása

Kérdés: Elő kell-e írni munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben azt, hogy egy adott munkakör készenléti jellegűnek minősül, vagy anélkül is minősíthető annak? Előírhatja-e ezzel összefüggésben kollektív szerződés azt, hogy a munkavállaló csak meghatározott munkakörökben foglalkoztatható napi 12 órás munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...ha– a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munka­idő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy– a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Cafeteriajuttatás állásidőre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszából: […] ...146. § (1) bek.]. Ezenfelül jár az a bérpótlék, amelyre a munkaidő-beosztása alapján a munkavállaló jogosult lett volna tényleges munkavégzés esetén (Mt. 147. §). A cafeteriajuttatás jellemzően a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

Elmaradt rendkívüli munkaidő díjazása

Kérdés: Egyik műszakunk számára nyolc óra rendkívüli munkaidőt rendeltünk el a heti pihenőnapjukon. A kollégák az előírt műszakkezdésre megérkeztek, átöltöztek, ám technológiai hiba miatt nem indulhatott meg a munka. Kb. 30 perc elteltével világossá vált, hogy a hiba nem javítható rövid távon, ezért a műszakvezetők mindenkit hazaküldtek. Kérdésünk, hogy milyen díjazást kell elszámolnunk erre a napra?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra rendelt el rendkívüli munkavégzést, amelyen azonban a munkáltató mégsem tudta a munkavállalókat foglalkoztatni. Az Mt. szerint állásidőről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
1
133
134
135
250