Fiatal munkavállaló munkaközi szünete

Kérdés: Fiatal munkavállaló munkaközi szünete kiadható úgy, hogy az első részlet 30 perces (esetünkben 3 óra munkavégzés után), a második részlet pedig 15 perces (a következő 3 óra munkavégzés után)? Vagy mindenképpen egybefüggően kell kiadni a 45 percet, mely 8 órás beosztás esetén egyszer illeti meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fiatal munkavállaló számára négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 30 perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell kiadni [Mt. 114. § (5) bek. e) pont]. A kérdés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Rendkívüli munkaidő heti pihenőnapon

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (1) bekezdése alapján hetenként két pihenőnapot, a (4) bekezdés szerint pedig havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A pihenőnap beosztása egyenlő-e azzal, hogy azt ténylegesen ki is kell adni? Ha pihenőnapra túlórát rendel el a munkáltató, azt a megfelelő díjazással ellentételezi, a pihenőnap kiadottnak minősül? Tehát megsérti-e a két pihenőnap és a havi egy vasárnapra eső pihenőnap beosztásának követelményét a munkáltató, ha az adott naptári hónapban például minden vasárnapi pihenőnapra túlórát rendel el? A feltett kérdésekre adott válasz független-e munkaidőkeret alkalmazásától?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kompenzációként. Nincs akadálya tehát, hogy a munkáltató a heti pihenőnapi rendkívüli munkaidőre csak bérpótlékot fizessen a munkavállalónak [a rendes munkaidőre járó munkabéren felül, lásd Mt. 143. § (1) bek.]. Ez akkor is így van, ha a szóban forgó nap...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 26.

Táppénz helyett fizetett szabadság – nem kérhető

Kérdés: Munkavállalónk táppénzen volt. Mivel még sok az éves szabadsága, szeretné kérni, hogy a táppénz helyett szabadságot írjunk ki neki. Ha a munkavállaló egy írásbeli kérelemben lemond a táppénzéről, és kéri, hogy helyette szabadságot írjunk ki neki, az járható út lenne? Mivel tényleg sok a szabadsága, így mi hozzájárulnánk, ő pedig azt szeretné, hogy jobban járjon anyagilag.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szabadság és a keresőképtelenség miatti távollét [Mt. 55. § (1) bek. a) pont, 126. §] funkciója eltérő. Az előbbi célja a munkavállaló regenerálódásának, pihenésének biztosítása, míg az utóbbi a betegségből való felépülést szolgálja. Ebből az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidőkeret tartamának módosítása

Kérdés: Adott egy hotel, ahol egyes részlegeken hathavi munkaidőkeretben dolgoznak. A hathavi keretnek október végén lesz vége. A vezetőség azt szeretné, hogy novembertől egy alkalommal háromhavi keret legyen, és ennek a háromhavi keretnek a végén visszaállnak a hathavi keretre. Természetesen a tájékoztatási kötelezettséggel tisztában vannak. Megoldható-e az éven belüli kétszeri keretmódosítás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...semmi akadálya. A törvény szerint a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja [Mt. 93. § (1) bek.]. Ezt tehát a munkáltató egyoldalú döntése, azzal, hogy a munkaidőkeret tartama nem haladhatja meg a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Rendkívüli munkaidő elszámolása általános munkarendben

Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(vagy elszámolási időszak) hiányában a munkavállalókat (ideértve a közalkalmazottakat is) a munkáltató általános munkarendben foglalkoztatja, amely szerint a munkanapok a hétköznapok és a két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 26.

Munkáltatói jogkör gyakorlása betegség esetén

Kérdés: Vezérigazgatónk, aki a munkáltatói jogok gyakorlója, szeptember közepe óta beteg, és előreláthatólag még pár hétig nem jön vissza. A munkáltatói jogokban nincs helyettese a belső szabályzatainkban, és meghatalmazással sem adta át senkinek ezeket a jogokat. Ilyenkor hogyan lehet szabályosan eljárni? Úgy gondolom, hogy amíg betegállományban van, nem írhat alá és nem rendelkezhet. Jól gondolom?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a társadalombiztosítási szabályok alapján csak akkor jár táppénz, ha a keresőképtelenség miatt a munkavállaló nem tudja a munkáját ellátni [Ebtv. 44. § a) pont]. Azaz, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a betegsége alatt is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 26.

Közalkalmazott jogviszony-megszüntetésének kezdeményezése az egészségi állapot miatt

Kérdés: Az önkormányzati konyhán 2015. november 1. óta közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó munkatársunk betegség miatt egy éve táppénzen van, az egy év 2024. október 2-án járt le. A közalkalmazott ezzel a nappal beadta lemondását, melynek indoka, hogy a szakértői bizottság 80% egészségi károsodást állapított meg nála, és munkakörét nem tudja ellátni. A jogviszonyát közös megegyezéssel kéri megszüntetni, és kéri a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltását és a végkielégítés kifizetését. Jár-e végkielégítés abban az esetben, ha közös megegyezéssel megy el, illetve jár-e abban az esetben, ha ő mond le betegsége miatt? A ki nem vett szabadságát véleményünk szerint az utolsó napon ki kell fizetni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése, miszerint általános szabályként a munkaszerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Így a kinevezés, valamint a felek más megállapodása – törvényi felhatalmazás nélkül – nem térhet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 26.

Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése – a védett kor

Kérdés: A vezető tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetésére az Mt. általános szabályait kell alkalmazni. A vezető tisztségviselőnél is számít a védett kor? Ha idén leváltják, de jövőre betölti az irányadó nyugdíjkorhatárt, akkor nála is figyelembe kell venni a végkielégítésnél a pluszjuttatásokat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a vezető tisztségviselő egyúttal vezető állású munkavállaló, azaz munkaviszonyban áll a munkáltatóval, ezért a munkaviszonyának megszüntetésére az Mt.-ben foglalt eltérésekkel [ld. Mt. 209–210. §] valóban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 26.

Felmondási idő – a tartam növekedése

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén, ha a munkaszerződésben harminc napnál több felmondási idő szerepel (pl. hatvan nap), abban az esetben is növekszik a felmondási idő az Mt. 69. §-a alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő általános szabály szerint harminc nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján meghatározott számú nappal meghosszabbodik [Mt. 69. § (1)–(2) bek.]. Az Mt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Szakszervezeti nyílt nap szervezése a munkahelyen

Kérdés: A munkáltató és a szakszervezet a nyílt nap tartásának helyszínében az alábbiak miatt nem tud megegyezni. A munkáltató raktártelephelyén a szakszervezeti nyílt napok lebonyolítását a raktár feletti irodaszinten kívánja biztosítani. Az irodaszint 16.00-kor zár. Ez idő után senki sem éri el azt, még csak áthaladás céljából sem. A munkáltató erre hivatkozással a szakszervezeti nyílt napot 16.00-ig engedélyezi. Ezzel szemben a szakszervezet havi egy nyílt napot tud szervezni, így azt 16.00-nál tovább, 10.00 és 18.00 között tartaná. Ennek oka, hogy így lehetősége van elérni a délelőttös és a délutános műszakot is. (A délutános műszak első munkaközi szünete – amikor elérheti a délutános dolgozókat – 17.00-kor kerül kiadásra.) Tekintettel az irodaszint zárására, a szakszervezet azt javasolta, hogy a havi egy nyílt nap az ebédlőben kerüljön lebonyolításra, amelytől a munkáltató elzárkózott arra hivatkozással, hogy ezzel a szakszervezet sértené a munkavállalók pihenéshez és nyugalmához fűződő jogát. A munkáltató ragaszkodik álláspontjához, hogy a nyílt nap, ha havonta többször is, de kizárólag 16.00-ig, az irodaszinten kerüljön megtartásra, azonban a szakszervezet, mivel csak egy napot tud az érintett munkáltató telephelyén jelen lenni, szeretne minél több munkavállalót elérni. Jogosan zárkózik el a munkáltató a hosszabb nyílt nap tartásától? Az ebédlőben valóban jogszerűtlen szakszervezeti nyílt napot tartani? Meddig terjedhet a munkáltató korlátozási joga a szakszervezeti nyílt nap megtartását illetően?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ne zavarják szükségtelenül a munkáltató szokásos tevékenységét az érintett helyiségekben. Ilyen jogos érdek lehet, hogy a munkavállalók a munkaközi szünetet pihenéssel tölthessék az arra szolgáló helyiségekben, vagy hogy a már (pl. vagyonvédelmi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 26.
1
…
56
57
58
…
448