Találati lista:
4221. cikk / 4236 Munkáltatói kárfelelősség – a mentesülési feltételek hiánya
Kérdés: Munkavállalónk elcsúszott az üzem udvarán, miközben az egyik szerelőcsarnokból a másikba haladt át munkaidőben. A csúszás következtében olyan szerencsétlenül esett, hogy agyrázkódást szenvedett, és eltörte a karját, felgyógyulása több hónap is lehet. Az udvar vizes volt, de azt bizonyítani nem tudjuk, hogy ezt a munkavállaló nem vette figyelembe. Terheli-e kártérítési felelősség cégünket, szóba jöhet-e a kármegosztás?
4222. cikk / 4236 Jutalom – a kifizetési feltételek megítélése
Kérdés: Még tavaly rendes felmondással megszüntettük egyik alkalmazottunk munkaviszonyát, és a felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A munkavállaló annak a megállapítását kéri, hogy munkaviszonya végéig legyen jogosult a munkáltató által kifizetett mindenfajta juttatásra, így kéri 708 525 forint jutalom megfizetését. Cégünk a – gazdálkodás eredményessége alapján utólag, az adott évet követően fizetett – jutalmazásból kizárta azokat, akiknek a munkaviszonya bármilyen jogcímen a tárgyévben megszűnt vagy megszűnik. Miután érintett munkavállalónk felmondás alatt állt, nem fizettük ki a jutalmat. Állítása szerint diszkriminatívak a jutalomból való kizárási okok. Helyes-e az eljárásunk, figyelemmel arra, hogy az illető pert indított?
4223. cikk / 4236 Mi számít munkaidőnek, túlléphető-e a napi 12 órás felső határ?
Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben üzemel, a munkavállalók 12 órás műszakokban dolgoznak. A 12 órára esik a munkaközi szünet egyórás időtartama is. Minden műszak előtt és után a különböző átadási-átvételi feladatok még kb. fél-fél órát vesznek igénybe. Az erre fordított idő ugyanúgy munkaidőnek minősül? Ha igen, a munkavállalók munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje 13 óra lenne, amely az Mt. 119. § (3) bekezdésében meghatározott 12 órás felső limitbe ütközne. Ebben az esetben hogyan tudnánk megoldani a munkavállalók jogszerű foglalkoztatását?
4224. cikk / 4236 Bérkifizetés – a bankszámlára utalás két kérdése
Kérdés: Elrendelheti-e cégünk egyoldalúan, hogy a bérkifizetés bankszámlára történjen? A gyakorlatban ugyanis munkavállalóink bérét számlájukra utaljuk. Igaz-e, hogy ekkor meg kellene térítenünk számukra mindazt a költséget, amely a számlanyitással, a számlavezetéssel, illetőleg a bér bankszámláról történő felvételével kapcsolatban felmerül?
4225. cikk / 4236 Vasárnapi pótlék – három műszakos munkarendben
Kérdés: A három műszakos, de nem megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében a vasárnapi munkavégzés során, ha a műszak vasárnap 22 órától hétfő reggel 6-ig tart, kell-e vasárnapi pótlékot fizetni?
4226. cikk / 4236 Munkaszüneti nap körüli munkarendváltozás
Kérdés: A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?
4227. cikk / 4236 Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel
Kérdés: Munkáltatóm közös megegyezéssel történő jogviszony-megszüntetést javasolt, amibe én bele is mentem. Azonban a megállapodást a munkáltató helyett az őt helyettesítő vezető írta alá, még mielőtt én aláírtam volna. A helyettesítés rendjéről csak a szervezeti és működési szabályzat tartalmaz rendelkezést, és mutattak egy felhatalmazást tartalmazó levelet. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlóját helyettesítő személlyel történt megállapodás az említett két dokumentum alapján jogszerű-e? A munkáltatóm azt is mondta, hogy ha nem írom alá a megállapodást, akkor rendkívüli felmondással távolít el. Nem minősül ez fenyegetésnek?
4228. cikk / 4236 Több műszakos munkarend – ölelkező műszakok
Kérdés: Vállalkozásunknál 8 és 20 óra között az azonos munkakörű, teljes munkaidős alkalmazottak egyik része reggel 8-ra, másik része 12 órára jár dolgozni. Így munkaidejük kb. felében együtt dolgoznak. Akik egyik héten délelőtt kezdtek, a másik héten déli 12-re járnak, és fordítva, az adott héten délben kezdők a következő héten 8-kor állnak munkába. A beosztást hetente változtatjuk. Kérdésünk: mindez pusztán annyit jelent, hogy eltérően van meghatározva a munkaidő kezdete és vége a két alkalmazotti csoportra, vagy ez már több műszakos foglalkoztatás?
4229. cikk / 4236 Készenléti jellegű munkakör – minősítő jegyek
Kérdés: Vállalkozásunk az üzemzavar és kisebb hibák elhárítása érdekében karbantartókat alkalmaz. Leterheltségük változó, van, hogy egész nap nincs munkavégzési kötelezettségük, pusztán "készenlétben" állnak. A recepción folyamatos portaszolgálat működik, de a portások leterheltsége is nagyon változó, éjjel, illetve hétvégén általában alig kell munkát végezniük. A kérdésünk az, hogy üzemi karbantartóink és portásaink munkavégzése megfelel-e az Mt. "készenléti jellegű munkakör" fogalmának, ebből következően pedig a munkaidejük felemelhető-e heti 60 órára?
4230. cikk / 4236 GYES utáni munkába állás
Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
