Idénymunka – helyettesítésre?

Kérdés: Azt tervezzük, hogy a nyári szabadságolások alatt távol lévő munkavállalóink helyettesítésére idénymunkásokat alkalmazunk. Milyen jogi lehetőségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...feladat megfelel afentiekben vázolt, az idényjelleget megalapozó minősítésnek, a helyettesítőkénthatározott időre szerződtetett munkavállalókra alkalmazhatók az Mt. irányadó, arugalmasabb munkaszervezést biztosító szabályai. Amennyiben nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Átöltözés – munkaidőn belül vagy kívül?

Kérdés: Egy kereskedelmi cég vagyunk, a munkakezdés előtt és végezte után átöltöznek a dolgozók. Az átöltözési idő munkaidő-e vagy sem? Kb. 15-15 percről van szó.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 103. § (1) bekezdés a) pontja a munkavállalókötelességei között sorolja fel az előírt helyen és időben, munkára képesállapotban való megjelenést. Az Mt. 117. § (1) bekezdés a) pontja szerint amunkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Rendes felmondás – a keresőképtelenség időtartama alatt I.

Kérdés: Az egyik munkavállalótól rendes felmondás keretében kívántunk megválni. A felmondás átadására reggel került sor, ő hazament, és másnap elment orvoshoz, aki előző nappal (a felmondás napja) táppénzre vette. Most arra hivatkozik a munkavállaló, hogy felmondási tilalom alatt nem szüntethetem meg a munkaviszonyát, perrel fenyegetőzik. Kérdésem: a rendes felmondásunk tényleg tilalomba ütközik-e ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából a felmondás közlésének az időpontja azirányadó, azaz a felmondási védelem időtartama alatt a felmondás nem közölhetőa munkavállalóval. Tehát nem fordulhat elő, hogy a felmondási védelem alatt amunkáltató (pl. egy későbbi időpontot megjelölve)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Rendes felmondás – a keresőképtelen betegség időtartama alatt II.

Kérdés: Különböző szervezeti átalakítások folytán több egység összevonására került sor, amelynek következtében azt rebesgették, hogy az én munkaköröm is megszűnik. A múlt hónapban munkaidő alatt a főnököm engedélye alapján gyógyszerfelírás céljából felkerestem a háziorvosomat, aki – tekintettel egy kisebb vírusos fertőzésre – e napon betegállományba is vett. Ezt követően visszatértem munkahelyemre, ahol még aznap a főnököm közölte velem a rendes felmondást. Az irodájában – mivel a felmondási idő kérdésében közöttünk vita támadt – a felmondásról szóló iratot nem vettem át, s kértem annak kijavítását. Ezt követően – tekintettel a betegségemre – hazamentem, s egy hétig otthon lábadoztam. Természetesen a betegségemről már aznap értesítettem a főnökömet. Betegállományom ideje alatt azonban postai úton kézhez kaptam a felmondási idő tekintetében kijavított rendes felmondást. Ha jól tudom, a munkáltató nem mondhatja fel a munkaviszonyt betegszabadság alatt. Tehetek-e valamit vagy bele kell nyugodnom a felmondásba?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 90. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltatónem szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát többekközött a betegség miatti keresőképtelenség időtartama, legfeljebb azonban abetegszabadság lejártát követő egy év alatt. Az Ön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Szabadság kiadása – elhalaszthatja-e a munkáltató?

Kérdés: A GYET-en lévő munkavállalónk vissza kíván térni hozzánk heti 20 órában – a gyermeknevelési támogatás továbbfolyósítása mellett. A távolléte alatt felgyülemlett szabadságot már kiszámoltuk, de nagy szükségünk van a munkájára, ezért a tetemes mértékű szabadságát nem tudjuk most kiadni. Lehetőség van-e arra, hogy későbbi időben és ne egyszerre adjuk ki az őt megillető elmaradt szabadságokat? Természetesen a munkavégzés megkezdésében megegyeztünk, és az anyuka nem követeli a szabadságok mostani kiadását.
Részlet a válaszából: […] ...Ezzelösszefüggésben is az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontja a szabadság kiadásatekintetében úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a munkavállaló személyét érintőelháríthatatlan akadály esetén (ilyennek tekinthető a szülési szabadság,valamint a gyermek gondozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Munkaközi szünet – utólag nem dolgoztatható le

Kérdés: A munkáltatóm kéthavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a dolgozóit, 5/2 munkarendben. A dolgozók napi munkaideje reggel 6 órától 14 óra 5 percig tart, ebből 30 perc a munkaközi szünet, amelyet a munkáltató nem fizet ki, és ledolgoztatja minden hónapban 1 szombaton (sima bérért), mert a napi 8 óra munkaidő nincsen meg. Szerintem szabálytalan ez az eljárás, mivel a munkaközi szünetet nem gyűjtheti össze, és utólag nem dolgoztathatja le a munkáltató. A heti 2 pihenőnapja sem lesz így meg a dolgozóknak. A munkavállalókat a változásról írásban nem értesítette a munkáltató, hanem tényként közölte, hogy 2008. május 1-jétől bevezeti a fent említetteket.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 122. §-a alapján, ha a munkavállaló napi munkaideje ahat órát meghaladja, munkaközi szünetet kell számára biztosítani, melynektartama minimum húsz perc és maximum egy óra lehet, amelyet egybefüggően, amunkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Határozott idő lejárta és a terhesség

Kérdés: Határozott időre alkalmazott munkavállalónk a múlt hónapban bejelentette, hogy terhes. Ezzel egyidejűleg felhívtuk a figyelmét arra, hogy a munkaszerződése csak augusztus 31-éig szól, így ebben az időpontban a terhességétől függetlenül meg fog szűnni a munkaviszonya. Erre reagálva kifejtette, hogy szerinte nem szűnhet meg a munkaviszony, mivel a terhes munkavállalók védelmet élveznek. Szerintünk ez nem következik a törvényből. Önök szerint kinek van igaza? Nem szeretnénk jogszerűtlenül eljárni, el kívánjuk kerülni a pereskedést.
Részlet a válaszából: […] ...annak megszűnésétől. A megszüntetés forrása minden esetben amunkaviszony alanyainak egyoldalú vagy kétoldalú akaratnyilatkozata (pl. amunkavállaló, illetve a munkáltató általi rendes felmondás, a munkaviszonyközös megegyezéssel történő megszüntetése). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás – kölcsönözhető-e Magyarországra a román állampolgárságú munkavállaló?

Kérdés: Erdélyben bejegyzett, munkaerő-kölcsönzéssel is foglalkozó cég vagyunk. Kérdésünk az lenne, hogy kölcsönözhetünk-e román állampolgárságú munkavállalókat magyarországi foglalkoztatóhoz? Ha igen, szükséges-e a munkavégzésükhöz munkavállalási engedély beszerzése?
Részlet a válaszából: […] ...tagállamok – azaz az EU 25-ök, köztük Magyarország is -meghatározott ideig (2+3+2 év) és adott feltételek mellett korlátozzák azegyéni munkavállalók szabad mozgását (ún. klasszikus munkavállalás). Másrészt,csupán Ausztriának és Németországnak ad lehetőséget arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

"GYES-ről visszatérő munkavállaló" esete a munkaszerződés módosításával

Kérdés: GYES-en lévő anyuka vagyok. Kisfiam születését követően több mint egy évig otthon maradtam, és azt gondoltam, hogy még maradok, ameddig csak lehet, de most úgy alakultak a dolgok, hogy mielőbb szeretnék dolgozni. Amikor a munkahelyemen jeleztem a visszatérésemet, a személyzetis kolléganő arról tájékoztatott, hogy a cégen belüli gyakorlat most az, hogy a GYES-ről visszatérőket úgy veszik vissza, hogy gyermekük hároméves koráig határozott idejű munkaszerződést kötnek velük úgy, hogy mögöttesen a már meglévő határozatlan idejű munkaviszonyuk is fennmarad. Amikor ez a határozott idejű munkaviszony lejár, csak akkor térnek vissza a régi határozatlan idejű munkaszerződéshez. A felajánlott határozott idejű munkaszerződés alapján kevesebb lenne a fizetésem annál, mint amennyit a határozatlan idejű munkaszerződés szerint kaptam. Megcsinálhatja-e ezt a munkáltató? Köteles vagyok-e ebbe belemenni?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges tisztázni, hogy a köznyelvben "GYES-enlévő munkavállalónak" hívott kategória hogyan is fordítható le a munkajognyelvére. A "GYES-en lévő" munkavállaló többek közt a gyermek otthoni gondozásacéljából fizetés nélküli szabadságon lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Baleset – utasítással ellentétes magatartás miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, mivel önként belekezdett egy munkába, és erre segítségként más munkavállalókat is rávett. Tette ezt annak ellenére, hogy kifejezetten azt az utasítást kapták, várják meg a műszakvezetőt, és addig ne csináljanak semmit. Most kártérítési igénnyel lépett fel; lehet-e alapja a követelésének? Ha igen, mit kell kifizetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel. A munkavállaló bizonyítja, hogy a károkozás a munkaviszonyával okozatiösszefüggésben következett be [Mt. 174. § (1), (4) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
383
384
385
389