1468 talált cikk a munkaszerződés kifejezésre

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?

Kérdés: Raktáros munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodásának az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által megállapított mértéke 49%. Mivel jelenlegi munkakörét erre tekintettel nem tudja ellátni, számára más munkakört ajánlunk fel. A munkakör könnyű fizikai munkával járna, más munkakört sajnos nem tudunk biztosítani. A munkavállaló jelenlegi bére sem változna. Ha a munkavállaló nem fogadja el a felajánlott munkakört, megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással az Mt. 96. §-a alapján? Jár-e a munkavállalónak végkielégítés, illetve felmondási idő, ha nem írja alá a munkaszerződés-módosítást? Kötelező-e a munkáltatónak a hatályos jogszabályok szerint rehabilitációs eljárást lefolytatni?

Kérdés: Idényjelleggel működő vendéglátóegység munkaidőkeret alkalmazásával alkalmaz pincéreket, szakácsokat. A munkaszerződés elkészítése, valamint a foglalkoztatás során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?

Kérdés: Magyarországi székhelyű, építőipari kft.-ként nem EGT országbeli, szerb állampolgárt alkalmaznék svédországi munkavégzésre, ahol a kft. alvállalkozóként dolgozik. Mi lenne a legegyszerűbb (költségkímélőbb) megoldás mindkettőnk számára?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet végez, egységünk egyszemélyes kisbolt, délelőtt 9 órától délután 17 óráig tart nyitva. A munkavállalóm a munkaszerződésben rögzített kölcsönös megállapodás szerint a következőképpen dolgozik. Hétfőtől péntekig délelőtt 8 óra 55 perctől délután 17 óra 04 percig, melyből 45 perc az ebédidő, mely nem része a munkaidőnek. Így a napi munkaidő hossza 7 óra 24 perc. Szombati napon a nyitvatartási idő 9 órától 12 óráig tart, melyet előre túlórában a rendeletnek megfelelően elrendelünk, a munkaszerződésben is rögzítettünk, és 100%-os túlórapótlékot fizetünk. Munkavállalóm heti rendszerességgel a fentiek szerinti beosztásban dolgozik. A rendelet szerinti éves túlórakeretet a dolgozó nem lépi túl. Kérdésem az, hogy a leírtak alapján társaságunk szabályosan foglalkoztatja-e a dolgozót? Ezzel a beosztással nem sérül-e a dolgozó 48 órás pihenőidejének kiadása?

Kérdés: Az ügyvezető bejelentette, a részlegünket érintő megrendelések csökkennek, így fokozatosan rövidíteni fogják a ledolgozandó munkaórák számát, ezzel arányosan csökkentik a munkabért. Jogszerűen levonható-e a fizetésemből az a kiesett idő, amikor nem tud munkát adni a munkáltatóm?

Kérdés: Pályakezdő vagyok, idén tavasszal fejeztem be tanulmányaimat egy érettségi utáni szakképzésen. Aláírtam egy munkaszerződést, mely szerint a vállalathoz való belépésem dátuma 2008. szeptember 25. A vállalat a munkabéreket minden hónap 10-ig utaltatja a bankszámlámra, a kérdésem az lenne, hogy ha 25-én beléptem a céghez, akkor mikor kapom meg az első fizetésemet?

Kérdés: Magyarországi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője vagyok. Azt tervezzük, hogy a közeljövőben egy kisebb telephelyet hozunk létre Németországban. Kezdhetjük áttanulmányozni a német jogot? Nem kívánunk magyar munkavállalót kiküldeni, hanem kinti szakemberekre lenne szükségünk. Milyen szabályok szerint alkalmazzuk őket?

Kérdés: Egy üzletben vállaltam munkát. A megbeszélteknek megfelelően megjelentem az állásinterjún, ahol az üzletvezető elmondta, hogy már másnap kezdhetek is. Megállapodtunk, hogy árufeltöltőként foglalkoztatnak napi nyolc órában. A személyi alapbérben is megegyeztünk, de az első hétre még nem kapok fizetést, mert először szeretné megnézni, hogyan dolgozom, és ha minden rendben lesz, akkor véglegesít. Sajnos a munkaszerződést nem foglaltuk írásba. Az első hét végén az üzletvezető közölte, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkámra. Kérdeztem, hogy mikor fizeti ki a munkámat, amire ő azt válaszolta, hogy nem hajlandó fizetni semmit, hiszen ebben egyeztünk meg. Megteheti ezt a munkáltató?

Kérdés: A munkáltatónk különbusszal biztosítja a beutazást a munkahelyre. A munkaszerződés megkötésekor tájékoztatott arról, hogy fizetésünkből minden hónapban levon egy meghatározott összeget azért, mert a munkáltató a munkába járás költségének csak 80%-át köteles megtéríteni. Valóban így van ez?